Ukrajna egyre ellenségesebb hazánkkal szemben

Ukrajna egyre ellenségesebb hangnemet használ Magyarországgal szemben, az Európai Unió pedig nem lép fel ez ellen – hívta fel a figyelmet az elmúlt napok eseményeire az M1-nek nyilatkozó elemző. A múlt héten derült ki, hogy az ukrán elnök fel akarta robbantani a Barátság kőolajvezetéket, majd a Mol ukrán partnere szerdán a bizottsági elnökre hivatkozva zsarolta meg a magyar olajtársaságot.

Nyugodtan állítsák le a Barátságon a kőolajszállítást Magyarország felé – idézte az Origo néhány napja a bizottsági elnöknek tulajdonított biztatást.

Az Európai Bizottság elnökének állítólagos szavaival az Ukrtransnafta vezérigazgatója fenyegette meg a Molt, mert szerintük Magyarország túl szigorú korlátozásokat alkalmaz az ukrán mezőgazdasági termékekre. Volodimir Tszependa szerint Ursula von der Leyenéktől azt üzenték: ha ezen a magyarok nem változtatnak, akkor állítsák le az olajszállításokat a Barátság vezetéken. A Mol ezt egyértelmű zsarolásnak tekinti.

Brüsszelből cáfolták, hogy a bizottság elnöke ilyet mondott volna – erről a közmédia brüsszeli tudósítója számolt be szerdán. Viszont több elemző is feltette a kérdést: akkor az ukrán vállalat vezetője miért mondott mást?

Súlyos kérdéseket vet fel, hogy az ukrán energetikai vállalat miért kapcsolta össze a gabonakérdést az olajszállításokkal Brüsszelre hivatkozva – mondta Hortay Olivér az M1-en. Az elemző arról beszélt: az ukránok folyamatosan Magyarország sarokba szorításán dolgoznak, például a folyamatos tranzitdíjemelésekkel.

És nem ez volt az első alkalom, amikor kiderült: Ukrajna szemét szúrja a Barátság kőolajvezeték és az azon Magyarországra érkező nyersanyag.

Hírszerzési szivárogtatásokra hivatkozva a The Washington Post nemrég arról írt: Volodmir Zelenszkij ukrán elnök az egyik közvetlen munkatársával indulatosan arról beszélt: fel kellene robbantani a Barátság kőolajvezetéket, hogy tönkretegyék a magyar gazdaságot, és nehéz helyzetbe hozzák az Orbán Viktor vezette kormányt.

Ursula von der Leyen pedig erről sem tud semmit. Ugyanis az Európai Bizottság elnöke a héten Brüsszelben azt mondta: nem hallott az ügyről.

Elemzők szerint ez nehezen hihető, hiszen Ursula von der Leyen kifejezetten jó kapcsolatot ápol az amerikai baloldallal, aminek az egyik zászlóshajója a The Washington Post. De a szakértők megjegyzik: ha nem is olvassa a lapot, akkor is kötelessége lenne az Európai Bizottság elnökeként tájékozódni.

Máskor gyorsan megszólalnak, ha Magyarországot lehet bírálni, most viszont hallgatnak, és tudomást sem vesznek Volodimir Zelenszkij robbantási terveiről a brüsszeli bürokraták – mondta ifj Lomnici Zoltán az M1-en. A Századvég tanácsadója szerint a kettős mércével az Európai Bizottságnak sikerült egy eddig nem látott morális mélységbe süllyednie.

„Ilyen mértékben egy saját tagállammal szemben érzéketlen az EU vezetése, és ez szerintem olyan mélység, amit eddig nem értünk el. Mert lehetnek ideológiai viták, de ha konkrétan egy gazdasági infrastruktúrát megbénítani kívánó harmadik országgal szemben egyetlenegy kritikai megjegyzés sem hangzik el a bizottság részéről, ott azt hiszem – őszintén–, hogy súlyos gondok vannak” – jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány tanácsadója.

Hozzátette: Ukrajna egyre ellenségesebben viselkedik Magyarországgal, és Volodimir Zelenszkij olyan stílust enged meg magának egy EU-s tagállammal szemben, ami elfogadhatatlan, főleg úgy, hogy Ukrajna az unió tagja akar lenni.

Tudatosan szivárogtathatta ki a Barátság kőolajvezeték elleni merénylet ötletének hírét az amerikai titkosszolgálat az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint. Horváth József szerint azért ellenséges hazánkkal szemben Kijev, mert Magyarország nem szállít fegyvereket, és nem ad pénzt Ukrajnának, amellyel a háború folytatását támogatná. A szakértő közölte továbbá, morális katasztrófa lett volna, ha az Európai Unió vezetése „bíztatta” volna Kijevet a merénylet végrehajtására, ráadásul – lévén hazánk a NATO tagja– válaszlépések is történtek volna.

Az amerikai titkosszolgálat tudatosan szivárogtatta ki a Barátság kőolajvezeték elleni lehetséges ukrán merénylet ötlet – közölte Horváth József az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.

Véleménye szerint a kiszivárogtatásnak két célja volt:

megmutatta az amerikai titkosszolgálat valós erejét arra vonatkozóan, hogy ellenőrzik az ukrán kormányt, illetve rávilágított arra, hogy Washington képes megakadályozni egy kalandor akciót.

Horváth József szerint, amennyiben bekövetkezett volna a merénylet, úgy a NATO-nak valamilyen válaszlépést kellett volna tennie, hiszen hazánk a szövetség tagja, és a vezeték elleni szabotázs egy tagállam, Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit fenyegette volna. Az ukrán merénylet-tervvel kapcsolatos újságírói kérdésre zavart csenddel és kényszeredett nevetéssel reagáló bizottsági elnök, Ursula von der Leyen viselkedésével kapcsolatban a biztonságpolitikai tanácsadó elmondta,

morális katasztrófával ért volna fel, ha kiderül, hogy az Európai Unió bíztatta volna Kijevet a merénylet elkövetésére.

Ráadásul a – sajtóhírek szerint – a NATO főtitkárságra is vágyó Ursula von der Leyen számára nagy politikai kockázattal járt volna, amennyiben esetlegesen támogatója lett volna egy kalandor akciónak.

Horváth József szerint az ukrán állam – hasonlóan az ország keleti területein élő oroszokhoz – a magyar kisebbségekkel szemben ellenségesen viselkedik, és igen barátságtalan hazánkkal szemben. Látszólag

nem elégedett a humanitárius segítségnyújtással, csak a fegyverszállítmányok és a pénzadományok felelnek meg Kijevnek.

A fegyveres konfliktus várható eseményeivel kapcsolatba megjegyezte,

amennyiben az ukrán ellentámadás sikeres lesz, a nyugati államok további fegyverszállítmányokkal támogathatják Ukrajnát, amennyiben viszont nem úgy alakul az offenzíva, ahogy Kijev várja, bizonytalanná válhat további fegyverek szállítása.

Horváth József szerint bizakodásra adhat okot, hogy a jövő évi amerikai elnökválasztás miatt esetleg óvatosabb külpolitikát folytathat Washington, ez pedig a béketárgyalások, vagy a tűzszünet felé terelheti az ukrán vezetést.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra biztatta az ukránokat, hogy állítsák le a kőolajszállításokat Magyarország irányába – erről írt az Origo. Az ügy fontos előzménye, hogy a minap a The Washington Post írta meg titkosszolgálati iratokra hivatkozva, hogy az ukrán elnök a Barátság vezeték felrobbantását helyezte kilátásba, hogy így ártson a magyar gazdaságnak. A kormány részéről a külgazdasági és külügyminiszter reagált. Szijjártó Péter közölte: amíg Ukrajna nem változtat hozzáállásán, addig Magyarország nem vesz részt az Európai Békekeretből fizetett fegyverszállításokkal és a szankciókkal kapcsolatos döntésekben.

Nyugodtan állítsák le a Barátságon a kőolajszállítást Magyarország felé – idézi az Origo Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki arra biztatta az ukránokat, hogy állítsák le a kőolajszállítást Magyarország irányába.

A lap úgy értesült, hogy május 15-én az Ukrtransnafta vezérigazgatója, egy orosz nyelvű feljegyzést küldött a Molnak arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozásokat túl szigorúnak tartják, és úgy tapasztalják, a magyarok nem nyitottak a szabályozás további enyhítésére. Volodimir Tsependa szerint Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől azt az üzenetet kapta az ukrán fél: hogy

ha a magyarok így állnak hozzá, akkor nyugodtan állítsák le a szállításokat Magyarország felé.

Mindezt a Mol vezetése egyértelmű zsarolásnak értékelte, ezért – ahogy az Origo fogalmaz – nem kíván közvetlen tárgyalásokat folytatni az ukrán féllel, hiszen akkor további zsarolásnak engedne teret.

Ukrajna egyre ellenségesebb

„Ukrajna egyre ellenségesebben viselkedik Magyarországgal szemben” – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Az olajvezetékkel kapcsolatos fenyegetésekre a Bécsben tárgyaló külgazdasági és külügyminiszter is reagált. Szijjártó Péter kijelentette: amíg Ukrajna nem változtat, addig Magyarország nem tud részt venni az Európai Békekeretből fizetett fegyverszállításokkal és a szankciókkal kapcsolatos döntésekben.

„Figyelembe véve a Barátság kőolajvezeték felrobbantásával való fenyegetőzést, szerintem jogos az az érzés, hogy ebből most már elég. A magyar emberek eddig is fizették ennek a háborúnak az árát, és most az az elvárás a szankciós intézkedésekkel, az Európai Békekeret összegének emelésével, hogy még több árat fizessenek a magyar emberek ezért a háborúért, holott semmifajta felelősséggel nem bírnak ezen háború miatt”

– hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A The Washington Post korábban hírszerzési szivárogtatásokra hivatkozva azt írta: Volodmir Zelenszkij ukrán elnök az egyik közvetlen munkatársával indulatosan arról beszélt, hogy fel kellene robbantani a Barátság kőolajvezetéket, hogy nehéz helyzetbe hozzák a magyar gazdaságot, és az Orbán Viktor vezette magyar kormányt.

Ugyan a nagy port kavart amerikai cikk bejárta a világsajtót, az Európai Bizottság elnökének a figyelmét különös módon mintha elkerülte volna. Zavart csenddel, majd kényszeredett nevetéssel reagált Ursula von der Leyen hétfőn, amikor a közmédia arról kérdezte: mit gondol Volodimir Zelenszkij robbantási tervéről. Az Európai Bizottság elnöke végül csak annyit mondott: nem hallott az ügyről.

Civilizációs veszélyek

Lassan minden írott és íratlan uniós normát felrúg a bizottság és az unió vezetése – hangzott el a Kossuth Rádióban. Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője azt mondta: jól látható, hogy minden szabályt felülír a Brüsszel felől érkező politikai nyomásgyakorlás.

„Azok az alapértékek kerülnek most zárójelbe a politikai nyomásgyakorlás miatt, amelyek túlmutatnak most már azon, hogy rendszeresen megsértik az alapszerződéseket, tehát itt komoly civilizációs veszélyek is vannak amellett, hogy maga az EU a működése is zárójelbe került” – magyarázta Nagy Ervin.

Az üggyel kapcsolatban az M1 e-mailben megkereste Ukrajna budapesti nagykövetségét is, ám a kérdésekre eddig még nem érkezett válasz.