POLITIK
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Ripost... a szankciók ügyében.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, a hétfői külügyminiszteri találkozó középpontjában az újabb szankciós csomag, az Európai Békekeret, a Kínától való függőség csökkentése, valamint a tagállami vétó kül- és biztonságpolitikai kérdésekben történő eltörlése fog állni.
– Az EU-ban senki sem kíván teljes mértékben leválni Kínáról, hiszen napi szinten 2,3 milliárd euró értékű kereskedelem bonyolódik le a két fél között, inkább a Kínától való túlzott függőségek csökkentésére törekszünk − jelentette ki Josep Borrell, az unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője hétfőn Brüsszelben az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve. Borrell elmondta, hogy az Európai Bizottság a függések csökkentésének érdekében gazdasági biztonságról szóló stratégián dolgozik, amelyet a következő napokban mutat be. Azt is hangsúlyozta: az EU elvárja Kínától, hogy használja a befolyását, és gyakoroljon nyomást Oroszországra az ukrajnai háború mielőbbi befejezése érdekében.
Attól tartottunk, hogy Kína fegyverekkel támogatja majd Oroszországot, ami egész biztosan károsította volna a Pekinggel való kapcsolatainkat, de egyelőre nem ez a helyzet
− fűzte hozzá.
Terítéken az újabb szankciós csomag
A főképviselő a külügyminiszteri tanácskozás napirendjét taglalva elmondta, hogy a tagországok diplomáciai vezetői politikai vitát tartanak a már hatályban lévő, Oroszország elleni korlátozó intézkedések kikerülését akadályozó legújabb szankciós csomagról, illetve az Európai Békekeretből történő újabb 500 millió eurós kifizetésről ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására. Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország blokkolja-e ezeket a lépéseket, Borrell elmondta:
Ez nem csak Magyarországról szól, mivel az új szankciócsomagnak vannak olyan sajátos szempontjai, amelyek miatt sok ország meg akarja majd vitatni. Ezért nagyon fontos politikai vitát folytatni arról, hogy ez miként érintené az egyes tagállamokat. A problémák megoldásának egyetlen módja a megbeszélés.
Borrell üdvözölte továbbá, hogy múlt heti találkozójukon a világ legfejlettebb gazdasággal rendelkező országai, a G7-ek úgy döntöttek, előkészítik a terepet annak érdekében, hogy Ukrajna megkapja a szükséges F−16-os vadászgépeket. Mint mondta, a pilóták kiképzése már megkezdődött, és reményét fejezte ki, hogy Ukrajna hamarosan megkapja ezeket a védelmi eszközöket.
Eltörölnék a tagállami vétót
Hétfőn tíz uniós tagállam külügyminisztere különmegbeszélést tart Brüsszelben annak érdekében, hogy előmozdítsa azt a német javaslatot, miszerint a hatékonyság és a nemzetközi súly növelése érdekében külpolitikai kérdésekben egyhangúság helyett minősített többséggel hozzanak döntéseket.
A kezdeményezést Németországon kívül Spanyolország, Belgium, Szlovénia, Finnország, Luxemburg, Hollandia, Románia, Franciaország és Olaszország is támogatja. Borrell ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy mindig is a minősített többségi szavazás mellett állt, mert több esetben bebizonyosodott, hogy egyhangúsággal nagyon hosszadalmas a döntéshozatali folyamat. José Manuel Albares spanyol külügyminiszer szerint az EU-nak egységesen, szolidárisan, ugyanakkor hatékonyan kell fellépnie a nemzetközi ügyekben, és a minősített többségi döntéshozatal ezt a célt szolgálná. Megerősítette, hogy Spanyolország, amint június 1-jén átveszi az unió soros elnökségét, ez irányba fog nyomást gyakorolni.
Annalena Baerbock német külügyminiszter azt nyilatkozta: „a múltban azt tapasztaltuk, hogy nem találtunk egyhangúságot, amikor arra volt szükség, így nem jutottunk előre globális politikai szereplőként”. Hozzátette, a kezdeményezést támogató tíz tagállam nem forradalmat javasol, hanem annak megfontolását, hogy mit lehet tenni a meglévő szerződések keretein belül annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljon az unió kül- és biztonságpolitikája.
Daniel Freund tovább zsarolná Magyarországot
– A feltételek egyike, legalábbis a strukturális és regionális forrásokhoz való hozzáférés esetében, hogy módosítsák a gyerekvédelminek nevezett, valójában súlyosan kirekesztő és szexuálisan megbélyegző jogszabályt – mondta Daniel Freund a német Zöldek/Európai Szabad Szövetség EP-képviselője a 444-nek adott interjújában. A képviselő ezzel kapcsolatban megjegyezte: az Európai Bizottságnak el kell gondolkodnia azon, milyen újszerű nyomásgyakorlásra volna szükség, hogy érdemi változást lehessen kikényszeríteni a magyar kormány részéről.
– Az Európai Bizottságnak (EB) el kell gondolkodnia azon, milyen újszerű nyomásgyakorlásra volna szükség, hogy érdemi változást lehessen kikényszeríteni a magyar kormány részéről. Hatékonynak az eddigi nyomásgyakorlást biztosan nem lehet nevezni – mondta Daniel Freund a német Zöldek/Európai Szabad Szövetség EP-képviselője a 444-nek adott interjújában.
Mint ismert, múlt szerdán befejeződött az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottsága delegációjának háromnapos látogatása Budapesten. A négytagú küldöttséget Monika Hohlmeier, a szakbizottság bajor keresztényszocialista elnöke vezette, és a nemrégiben korrupciógyanúba keveredett Cseh Katalin mellett megfigyelőként tagja volt Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, valamint Daniel Freund zöld EP-képviselő is.
A küldöttség a három nap alatt többek között baloldali újságírókkal, NGO-kkal, Karácsony Gergely főpolgármesterrel, az Állami Számvevőszék munkatársaival, parlamenti bizottságok vezetőivel és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel találkozott.
A tárcavezető akkori sajtótájékoztatóján kiemelte, érezhető volt, hogy a küldöttség sajnálatos módon nem olvasta azokat a háttéranyagokat, amelyeket korábban elküldött a magyar kormány, ez is befolyásolta a véleményalkotását, ami érezhetően elfogult volt a kormánnyal szemben.
Freund szerint ismét az összkép rossz
– Érzékeltünk fejlődést, az Integritás Hatóság vezetőjével például kifejezetten előremutató egyeztetést folytattunk. Az összkép mégis csalódást keltő és kijózanító volt. Egyáltalán nem úgy tűnik, hogy a kormány mindent megtesz ezeknek a forrásoknak a felszabadítása érdekében – mondta az interjúban Daniel Freund. A német EP-képviselő kijelentésével kapcsolatban érdemes felidézni Varga Judit korábbi megállapítását, aki azt mondta:
amikor nem sikerül semmi konkrétumot bebizonyítani, akkor veszik elő Brüsszelben kommunista tempóval azt az állítást, hogy az összkép rossz.
Daniel Freund a portálnak azt is elmondta: jövő héten adják elő megállapításaikat a bizottság előtt, a következő plenáris ülésen pedig határozatot fogad majd el a parlament a magyarországi helyzetről. A megállapításaikat a parlament is számításba veszi majd. Az EP-képviselő elmondta, amit a magyarországi cégektől, baloldali újságíróktól, NGO-któl hallanak, az arra utal, hogy Magyarországon „a helyzet nem hogy nem javul, de folyamatosan romlik”. Daniel Freund szerint a magyar kormány maffiamódszereket használva gyűr maga alá komplett szektorokat. Hozzátette:
van egy másik csoportja is a kritériumoknak, amelynek megváltoztatásáról a kormány hallani sem akar.
– A feltételek egyike, legalábbis a strukturális és regionális forrásokhoz való hozzáférés esetében, hogy módosítsák a gyerekvédelminek nevezett, valójában súlyosan kirekesztő és szexuálisan megbélyegző jogszabályt. Erre semmilyen szándék nem mutatkozik – mondta a baloldali portálnak.
Van humoruk– El kell ismerni, van humoruk. Azoknak a nyugati országoknak a cégei, amelyek a 90-es és 2000-es években szabadrablás keretében lényegében minden fontos magyar ágazatot megszálltak, most maffiamódszerekkel vádolják és jelentgetik fel a magyar kormányt amiatt, mert a stratégiai ágazatokat ismét magyar kézben szeretné látni. Emiatt volt itt múlt héten az Európai Parlament delegációja és ezért szorgalmaznak újabb szankciókat hazánkkal szemben – reagált Facebook bejegyzésében Daniel Freund állításaira Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője. |
Ripost hírek
