Így fosztanák meg hazánkat az uniós elnökségtől

Az ukrajnai konfliktus valószínűleg nem fog lezárulni a 2024 második felében esedékes magyar EU-elnökség alatt – vélekedtek az Európai Parlamentben szerdán bemutatandó, a magyarországi jogállamisággal kapcsolatos jelentés szerzői brüsszeli sajtótájékoztatójukon.

A képviselők aggodalmukat hangoztatták az Európai Unió Tanácsának jövő júliusban kezdődő soros magyar elnökségével kapcsolatban.

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti uniós parlamenti képviselő elmondta: véleménye szerint a legutolsó, ősszel megszavazott állásfoglalásuk óta nem történt Magyarországon előrelépés a jogállamiság terén, sőt áprilisban a magyar parlament megszavazta a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényt, „ami lehetővé tenné az olyan polgárok elleni feljelentést, akik nem értenek egyet a kormány narratívájával vagy az alkotmánnyal”.

Mint mondta, „ezt a jogszabályt, amint a gyermekvédelmi törvénynek nevezett LMBTI-ellenes törvény bevezetését is a putyini törvények inspirálták”.

Hozzátette, hogy

a panasztörvény egy részét visszavonta a magyar parlament, azonban ez volt a kiindulópontja annak az ötletnek, hogy legyen egy Magyarországgal kapcsolatos új EP-határozat.

Delbos-Corfield aggodalmát fejezte ki amiatt a folyamatban lévő jogalkotás miatt, „amely megfosztaná a tanárokat a sztrájkjogtól, és ellenőrzés alá vonná őket és a diákokat”. Hangsúlyozta: mivel Magyarországon a helyzet nem javul többek között az igazságszolgáltatás terén sem, az Európai Bizottságnak fent kell tartania a Magyarországnak szánt uniós források befagyasztását.

Magyarország uniós elnökségével kapcsolatban elmondta, sok aggályt vet fel az, hogy Magyarország elnöklése az új európai parlamenti és európai bizottsági mandátum megkezdésével esik egybe.

„Ez lesz az a soros elnökség, amely alatt az EP a biztosi meghallgatásokat fogja végezni, és elkezdjük megtervezni, mi legyen az Európai Unió útja a következő öt évben. És azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ez az az elnökség, amely alatt valószínűleg az ukrajnai konfliktus nem fog lezárulni. Ebben a témában erős hangokat hallunk Magyarországról. Vajon kit fog meghívni ez az elnökség, és milyen hivatalos missziókat indít majd az EU nevében?” – magyarázta.

Hozzátette, arról is értesültek, hogy az Európai Tanácsban néhányan valóban nagyon aggódnak a magyar elnökség miatt, ami szerinte nagyon jó hír, mert most már nem lehet félretenni a témát.

„Most már nekünk kell kitalálni, hogy mit tehetünk az ügyben, mivel az uniós szerződések vonatkozó részei nem adnak túl sok támpontot. Még az általam megkérdezett szakértők sem nagyon tudják, hogy mit lehet tenni. Tehát ezt nekünk kell majd kitalálni, ahogy azt tettük a 7-es cikkely szerinti eljárásokkal kapcsolatban is az első naptól kezdve”

– hangsúlyozta.

Isabel Wiseler-Lima néppárti EP-képviselő arról beszélt, hogy a soros elnökség hat hónapja alatt Magyarország lesz az EU arca, ami aggodalomra ad okot az Orbán Viktor által tett nyilatkozatok fényében. Mint mondta, Magyarországon nem történt előrelépés például a kampányfinanszírozás átláthatósága, a média függetlensége, az egyenlő bánásmód és az adatvédelem terén. Enyhén pozitív változások történtek a bírói függetlenséggel, valamint a korrupció és a befolyási összeférhetetlenség elleni küzdelemmel kapcsolatban.

„Mi nem mondjuk meg, hogy mit kellene tennie a tanácsnak, de arra kértük, hogy találjon megfelelő megoldást az Európai Unió és alapvető értékeinek védelmére”

– húzta alá.

Thijs Reuten holland munkáspárti EP-képviselő szerint a tanácsnak be kell látnia, hogy Magyarország már nem demokrácia.

„A tanácsnak fel kell fognia annak a komolyságát, hogy hiába hajt végre reformokat Magyarország az uniós források feloldásának érdekében, ez csupán minimális erőfeszítés a részükről, ami bármikor vissza is fordítható” – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra, hogy „Orbán Viktor miniszterelnök káros hatást gyakorol az uniós külpolitikára”, fontos, Ukrajna támogatásával kapcsolatos döntéseket vétóz meg, ami árt az EU hitelességének, és véleménye szerint a helyzet csak romlana, ha Magyarország lenne a tanács elnöke.

Továbbá szerinte fennáll annak a veszélye, hogy Orbán Viktor saját politikáját beleerőltetné az uniós elnökségbe, ami egyértelműen nem egy elnökséget betöltő ország feladata.

„Úgy gondolom tehát, hogy már túl vagyunk a figyelmeztetés pillanatán, sürgetjük a tanácsot, hogy cselekedjen”

– húzta alá.

Sophie in ’t Veld holland liberális EP-képviselő amiatt fejezte ki aggályait, hogy az Európai Bizottság tárgyal Magyarországgal a felfüggesztett uniós forrásokról.

„Johannes Hahn költségvetési biztos elfelejti, hogy itt nem költségvetési feltételrendszerről, hanem jogállamisági feltételrendszerről van szó. Ezért akartuk, hogy a szerdán megszavazandó állásfoglalás emlékeztetőül szolgáljon számára, de időközben felmerült a magyar elnökség problémája is” – jelentette ki. Mint mondta, erről egyértelműen a tanácsnak kell döntenie, „de kemény beszélgetést kellene folytatniuk a magyar miniszterelnökkel, és meggyőzni arról, hogy hagyja ki az elnökséget”.

Véleménye szerint amennyiben mégis sor kerül a magyar elnökségre, annak folyamán az Európai Parlamentnek előtérbe kellene helyeznie azokat a szereplőket, akiket Magyarországon elhallgattatnak.

Malin Björk svéd baloldali EP-képviselő szerint gyengíti az EU-t, ha elnökségét egy jogállamisági szempontból elszigetelt ország, Magyarország vezeti. „Úgy gondolom, anélkül, hogy Magyarország őszintén a demokratizálódás és a jogállamiság útjára lép, nem tarthatják meg az EU elnökségét, mert ez mindannyiunkra és a Magyarországon élő emberekre nézve is hátrányos lesz” – hangsúlyozta.

Az Európai Parlament nem tiszteli sem a demokráciát, sem a jogállamot, az uniós intézménynek nem osztottak lapot abban a kérdésben, hogy ki tölti be az unió tanácsának soros elnöki pozícióját – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben kedden.

Varga Judit, a tagországok európai ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását megelőzően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte, az EP azon kezdeményezése, mely meg kívánja akadályozni, hogy a 2024 második félévében Magyarország töltse be az uniós tanácsi elnökséget, az intézmény frusztrációját mutatja, hiszen a magyar tanácsi elnökség egyik prioritása az lesz, hogy a jogállam, a jogállami elvek működését az európai uniós intézmények munkájában is ellenőrizze.

Az Európai Parlament nem tiszteli sem a demokráciát, sem a jogállamot, hiszen olyan kezdeményezéssel szeretne élni ezen a héten, ami egyértelműen szembe megy az európai uniós szerződésekkel – emelte ki az igazságügyi miniszter.

A háború miatt vennék el az EU-elnökséget Magyarországtól – ismerte el Brüsszelben annak az európai parlamenti kezdeményezésnek az egyik szószólója, aki elvenné országunktól a jövő évi soros uniós elnökséget. A francia zöldpárti Gwendolin Delbos-Corfield szerint az Ukrajnában dúló háború akkor még nem ér véget, és nem mindegy, hogy mit képvisel az uniós elnökség. A javaslatról holnap szavazhatnak Brüsszelben.  

Egymásnak adták a szót az európai parlament liberális és zöldpárti politikusai szerda délelőtt Brüsszelben. A baloldali képviselők arról a határozati javaslatról tartottak sajtótájékoztatót, amellyel az Európai Parlament azt szeretné elérni, hogy hazánk ne tölthesse be az unió soros elnökségét 2024-ben.

Felújított Sargentini-jelentés – így nevezte a parlament legutóbbi őszi próbálkozását a mostani javaslat egyik előterjesztője, a francia zöldpárti Gwendolin Delbos Corfield. A baloldali EP-képviselő percekig tartó fejtegetése közben váratlanul azt is elismerte, hogy hazánk háborúval kapcsolatos álláspontja az, ami újra mozgásba hozta őket.

 „Magyarország elnöklése alatt áll majd fel az új bizottság, és ebben az időszakban fektetjük le a következő öt év alapvetéseit. De minden bizonnyal addig az Ukrajnában dúló háború sem ér véget, és halljuk Magyarország erős álláspontját ezzel kapcsolatban. Nem mindegy, hogy a következő elnökség milyen álláspontot képvisel az egész unió nevében, tehát jó hír, hogy létezik a tervünk, szinte csodával határos, hogy kitaláltuk és most napirenden van” – lelkendezett a politikus, és hozzátette, hogy ő személy szerint évek óta lobbizik az Európai Bizottságnál és az Európai Tanácsnál az elnöki rotáció módosításáért, de a téma eddig tabu volt.

Szintet lépett Brüsszel – így értékelte az EP tervezetét az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. Kovács Attila úgy fogalmazott:

árulkodó, hogy a jelentés előterjesztői javarészt háborúpárti baloldali politikusok, akik bele akarják sodorni Magyarországot szomszédban dúló a fegyveres konfliktusba.

 „Háborúpárti zsarolásról beszélhetünk. Magyarország egyetlen józan országként az Európai Unióban, ebben a sokak által bolondokházának titulált társaságban kiáll az azonnali fegyverszünet mellett, kiáll a béke érdekében tett lépések mellett és nemet mond a háborúra” – mondta a szakértő.

Az előterjesztők között ott van például az a német zöldpárti Daniel Freund, aki – miután a magyar miniszterelnök a CPAC budapesti konferenciáján kifejtette, hogy hazánk a migráció és a genderlobbi mellett a háborút is egyértelműen elutasítja, szinte azonnal fenyegetőzésbe kezdett. Később Budapesten ő is elismerte, hogy maga is a fegyverszállítások pártján áll.

A magyar politikusok közül a jelentés előmozdítói között ott van a momentumos Cseh Katalin is. Ő is többször hangoztatta, hogy szerinte fegyverekkel kell segíteni Ukrajnát a háborúban.

Az EP-képviselők áprilisban tűzték zászlóra az elnöki poszttól hazánkat megfosztani kívánó javaslatot. Csakhogy elemzők szerint hiába – az uniós szerződések alapján ugyanis az Európai Parlamentnek nincs beleszólása abba, hogy az unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács hogyan dönt ebben a kérdésben.

„Márpedig én meg akarom mondani a tanácsnak, hogy mit csináljon” – mondta szerdán a javaslat ismertetésén a holland munkáspárti Thijs Reuten, a képviselők pedig ezzel le is zárták a hatáskörük túllépéséről szóló kritikákat.

Gwendolin Delbos Corfield ugyanakkor elismerte, hogy Magyarország megbüntetéséhez kreativitásra lesz szükségük, ám szerinte ebben már van tapasztalatuk.

„Az elnökség kérdéséről és a lehetőségeinkről, hogy ezt megakadályozzuk, a szerződések nem szólnak, sőt még a szakértők vagy a tagállamok előtt sem világos, hogy mit tehetünk. Szóval nekünk kell kitalálni, de végül is már a hetes cikkely szerinti eljárás során is ezt csináltuk az első naptól kezdve” – mondta Corfield.

Az Európai Parlament háborúpárti baloldali többsége újabb összehangolt támadásra készül Magyarország ellen a békepárti álláspontja miatt – erről a Fidesz európai parlamenti képviselője beszélt az M1-nek Brüsszelben. Hidvéghi Balázs hangsúlyozta:

az Európai Parlament néhány szélsőséges, kontrollt vesztett képviselő foglyává vált azzal, hogy ilyen abszurd szövegeket egyáltalán napirendre vesz.

„Tarthatatlan álláspontokat foglalnak bele ebbe a szövegbe, és az a javaslat pedig, ami azt mondja, hogy Magyarország ne töltse be, ne tölthesse be az unió elnökségét jövőre, az meg egész egyszerűen és direkten szembemegy az uniós joggal, az uniós szerződéssel, tehát hogyha egyáltalán beszélhetünk itt jogállamisági problémáról, akkor az itt van Brüsszelben, itt az Európai Parlamentben, és nem Budapesten” – mondta a fideszes EP-képviselő.

A határozati javaslatról csütörtökön döntenek Brüsszelben.