tóth gabi
Szerencsére lefelé...
A Lidl minapi közleményében, amelyben jelezte, hogy a kötelező akciózási körben 10 százaléknál is nagyobb – esetenként 20-30-50 százalékos – kedvezményeket ad majd egyes termékekre, feszültséget generált a kereskedők és beszállítók között.
Belső körökből származó információk szerint komoly ellenérdek bontakozik ki gyártó és a kereskedő között a kötelező akciózás nyomán - írta a Világgazdaság.
A NÉHÁNY NAP MÚLVA (JÚNIUS 1.) INDULÓ RENDSZER 20 ÉLELMISZERTERMÉK-KATEGÓRIÁT JELÖL, EBBŐL KELL A KERESKEDŐNEK MINIMUM EGY-EGY TERMÉKET (ÖSSZESEN HÚSZAT) KIVÁLASZTANIA, AMELYET 10 SZÁZALÉKKAL OLCSÓBBAN KELL A VÁSÁRLÓNAK FELKÍNÁLNIA EGY HÉTEN KERESZTÜL.
A rendelet világos és érthető, ráadásul a szakma is támogatta, sőt kizárólag kedvező visszajelzések érkeztek ezzel kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a kialakított jogszabály kapcsán a Gazdaságfejlesztési Minisztérium szorosan együttműködött a szakma képviselőivel. Sőt a július elsejével induló árfigyelő adatbázis létrehozását is erősen támogatja a szakma. Nem egészen érdektelenül.
A kiskereskedők heti akciós rendszerben dolgoznak, és hetenként a legtöbb élelmiszer és nem élelmiszer jellegű termék esetében bőven több mint 20-at értékelnek le kisebb, nagyobb értékben. Vagyis a kötelező akciózás passzol a kereskedői szemléletbe. Tehát a kormányzati szigor inkább csak politikai kommunikáció, amelybe a kereskedők úgy kapcsolódnak be, hogy az elvártnál nagyobb mennyiséget és az elvártnál nagyobb árengedményeket kívánnak adni. A Lidl a minap adott ki közleményt, amely szerint az előírt 10 százalékos árcsökkentés helyett nagyobb, 20- 50 százalék kedvezményt ad a kötelező akciók esetében. Ez azonban olyan jelentős árengedmény, hogy nem lehet beszerzési ár alatti értékesítés nélkül megúszni.
EMLÉKEZETES, HOGY ANNAK IDEJÉN AZ ÁLLAM AZÉRT AVATKOZOTT BE A PIACI FOLYAMATOKBA ÉS TILTOTTA MEG EZT A KERESKEDŐI PRAXIST, MERT JELENTŐS KÁROKAT OKOZOTT VELE (HOSSZÚ TÁVON) A GYÁRTÓNAK, A GYÁRTÓ TERMÉKÉNEK, MIKÖZBEN MEGLEHETŐSEN OLCSÓN JUTOTT MARKETINGESZKÖZHÖZ.Az árkommunikáció ugyanis az egyik legerősebb reklám-marketing eszköz a kiskereskedelemben. A jelenleg is érvényben levő szabály ezt többek között tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősíti. Ugyanakkor a kötelező akciózási rendelet felmentést ad ez alól így: az akciótartási szabályoknak való megfelelés érdekében a kormányrendelet rögzíti, hogy – a hatályban lévő főszabállyal ellentétben – a beszállító által számlázott átadási ár (vagy saját előállítású termék esetén az önköltségi ár) alatti értékesítés nem minősül tisztességtelen forgalmazói magatartásnak, ennek folytán a kereskedők nem számíthatnak elmarasztalásra abban az esetben, ha a beszerzési ár alatt értékesítik a fogyasztók felé a szóban forgó termékeiket.
Az ebből fakadó feszültséget a rendelet úgy próbálja feloldani, hogy a kereskedőknek továbbra is kellő körültekintéssel kell eljárniuk, hiszen az akciótartási kötelezettséggel összefüggésben a részükről a beszállítói szerződés módosítását, megszüntetését vagy újrakötését már tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősíti a szabály.
Illusztráció
FORRÁS: SHUTTERSTOCK
TEHÁT A KERESKEDŐ ELVILEG NEM HÁRÍTHATJA ÁT AZ AKCIÓZÁSI TÖBBLETKÖLTSÉGEIT A GYÁRTÓRA.
Ugyanakkor a piacon a verseny éles, pláne most, amikor vissza kell valahogy csábítani a vevőket a boltba, tehát ha valaki elkezdni a kiugróan nagy kedvezmények kialakítását, nyilvánvaló, hogy mások is élnek vele, és a közép-, illetve rövid távú szerződések kialakításánál már ezek a kritériumok is közrejátszanak. Tehát ha egy gyártó jelen szeretne lenne termékével egy-egy preferált kereskedelmi láncban, kénytelen lesz ezt a „békát" lenyelni, tételesen azt, hogy a kereskedő minden további nélkül beszerzési ár alatt értékesítheti a termékét és azt, hogy ehhez valamilyen módon hozzá kell járulnia.
Az pedig a kereskedők közötti fesztültséget erősítheti, hogy a beszállító más-más kondíciókkal lesz/van jelen az egyes kereskedelmi láncokban, így lesz, aki meg tudja csinálni a legkelendőbb termékeknél (olcsóbban) a nagy arányú leértékelést és lesz, aki nem, vagy csak komoly veszteségek árán. Ezt kompenzálva ugyanazt a gyártót más termék esetében a kereskedő nyomás alá helyezi majd.
Mindez persze jótékony hatással lehet az infláció enyhülésére, de egyes termékkategória, illetve termék piaca kiszámíthatatlanná válik. A reakció ilyen esetekben az, hogy a gyártó és kereskedő csak olyan termékeket kínál vagy gyárt, amelyen előre számolható stabil haszon van. Ez pedig a kínálatot gyengíti. Hozzá kell tenni persze, hogy a kötelező akciózás szeptemberig tart.
A szabály szerint a kereskedőknek kell majd a megadott termékkörben szereplő termékek árát eljuttatni az árfigyelő adatbázist kezelő GVH-nak, láncra és kiskereskedelmi egységre lebontva. Ezzel a fogyasztó képbe kerül, hogy a hozzá legközelebb eső élelmiszerboltokban milyen ellenértékekre készülhet. A rendszer első körben nem lesz alkalmas az árszintek összehasonlítására, de arra igen, hogy egy-egy fontosabb élelmiszerterméket hol vásárolhat meg olcsóbban a vevő. Erre a rendszerre sem érkezett panasz a kiskereskedelem részéről. Leginkább azért, mert komoly terhet vesz le a vállukról az adatbázis.
A kiskereskedők heti akciós rendszerben dolgoznak twhát, és hetenként a legtöbb élelmiszer és nem élelmiszer jellegű termék esetében bőven több mint 20-at értékelnek le kisebb, nagyobb értékben. Vagyis a kötelező akciózás passzol a kereskedői szemléletbe. Tehát a kormányzati szigor inkább csak politikai kommunikáció, amelybe a kereskedők úgy kapcsolódnak be, hogy az elvártnál nagyobb mennyiséget és az elvártnál nagyobb árengedményeket kívánnak adni. A Lidl tegnap adott ki közleményt, amely szerint az előírt 10 százalékos árcsökkentés helyett nagyobb, 20- 50 százalék kedvezményt ad a kötelező akciók esetében. Ez azonban olyan jelentős árengedmény, hogy nem lehet beszerzési ár alatti értékesítés nélkül megúszni.