A tervezet szerint az uniós tagállamok vagy befogadják az előírt számú menedékkérőt a déli tagállamokból, vagy 22 ezer eurót fizetnek minden egyes ember után, akinek befogadását megtagadják.

Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke szombaton bejelentette: Lengyelország nem fogja elfogadni az Európai Unió (EU) menedékkérők elosztásáról szóló legújabb tervezetét.

PIS Leader Jaroslaw Kaczynski In Wadowice — *Fotó: NurPhoto via AFP*

Az Európai Bizottság (EB) szerdán mutatta be az új javaslatot, amelynek célja, hogy segítse az Európai Unió déli tagállamait, amelyeket a legsúlyosabban érint a migrációs probléma.
A tervezet szerint az uniós tagállamok vagy befogadják az előírt számú menedékkérőt a déli tagállamokból, vagy 22 ezer eurót fizetnek minden egyes ember után, akinek befogadását megtagadják.
Kaczynski, aki szombaton ellátogatott a lengyel-fehérorosz határon nemrég felállított kerítéshez, amelynek célja a Fehéroroszországból érkező menedékkérők hullámainak megállítása, jelezte: a PiS vezette kormánykoalíció határozottan ellenzi a javaslatot.

Szeretném hangsúlyozni, hogy kormányunk sohasem fog beleegyezni ebbe. Nem egyeztünk bele évekkel korábban, és most sem fogunk beleegyezni

- szögezte le.
A Lengyelországba irányuló migráció megakadályozása kiemelt helyen szerepel a Jog és Igazságosság napirendjén az őszi általános választások előtt.
"Meg fogjuk védeni a jogunkat ahhoz, hogy mi legyünk a házigazdák a saját országunkban" - hangsúlyozta Kaczynski. "A lényeg az, hogy a lengyelek dönthessenek az országukról és a biztonságukról" - jegyezte meg.
Lengyelország miniszterelnöke és belügyminisztere is nemet mondott az EB javaslatára, amely miatt újra fellángolt a vita a menedékkérők áthelyezéséről. A kérdés legutóbb a 2015-ös menekültválság idején kavart nagy vihart. Akkor országok egy csoportja - köztük Lengyelország - elutasította a részvételt a mechanizmusban, amelynek nyomán az Európai Bizottság uniós jogsértési eljárást indított Varsó ellen.

Német fordulat – miniszter sürgeti: már az EU határán állítsuk meg az illegális migránsokat

Kiemelt figyelemmel kell kísérni azokat az országokat, ahonnan az érkező menedékkérők nagy eséllyel az EU területén maradnak – mondta Cem Özdemir.

Cem Özdemir német mezőgazdasági miniszter azt javasolja, hogy az Európai Unióba érkező menedékkérők kérelmeit már az EU külső határain vessék alá előzetes átvilágításnak.

Special conference of agriculture ministers - restructuring of livestock farming
05 May 2023, Berlin: Cem Özdemir (Bündnis 90/Die Grünen), Federal Minister of Food and Agriculture, speaks at a press conference on the sidelines of the special conference of agriculture ministers on the "restructuring of livestock farming". Photo: Britta Pedersen/dpa (Photo by BRITTA PEDERSEN / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP) — *Cem Özdemir német gazdasági miniszter.*
*Fotó: AFP*

Mielőbb tudni kell, ki lép be az Európai Unió területére, és meg kell vizsgálni, meddig akar itt tartózkodni

– emelte ki a zöldpárti Cem Özdemir, aki maga is török bevándorlók gyermeke, a Neue Osnabrücker Zeitung című német napilapban megjelent interjúban.

Azokat az országokat kiemelt figyelemmel kell kísérni, ahonnan az érkező menedékkérők nagy eséllyel az EU területén maradnak

– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy az európai szolidaritás nevében ezeket az embereket tovább kell küldeni azon tagállamok valamelyikébe, amelyek részt vesznek a menedékkérők szétosztási rendszerében.

Özdemir hangot adott a német migrációs politikával kapcsolatos aggályainak, kiemelve a németországi török közösséget.

Továbbra is az a helyzet, hogy a Németországban török szülőktől született gyermekek jelentős része nem kapja meg az állampolgárságot. Így még mindig csak hazai külföldieket teremtünk

– jelentette ki Özdemir.

A mezőgazdasági miniszter szerint Németország migrációs politikája miatt a török közösség egy része Recep Tayyip Erdogan török államfővel szimpatizál.

A nyilatkozatnak nem csak az a pikantériája, hogy a miniszter török származású – van magyar vonatkozása is. A magyar kormány már a 2015-ös menekülthullám óta sürgeti, hogy az uniós határoknál kell megállítani az illegális áradatot, amire – és a magyar határvédelmi intézkedésekre,– a német politikusok és média kórusban fanyalgóan vagy még inkább támadólag reagált.

A republikánus párt vezetése szerint a francia kormány elvesztette a kontrollt a bevándorlás fölött, ezért két törvényjavaslattal is előálltak, közölték továbbá, hogy ha a vezetés nem bizonyul elég határozottnak a témában, akkor bizalmi indítványt nyújtanak be a kormány ellen. Egy felmérés szerint a lakosság túlnyomó többsége egyetért velük.

Alapos fejtörést okoz a francia kormánynak a bevándorlás, olyannyira, hogy a vezetés elhatározta, új, úgynevezett migrációs törvénnyel kíván gátat szabni a már szinte ellenőrizetlen migránsáradatnak.

Gérald Darmanin belügyminiszter még tavaly december elején ismertette a parlament előtt a törvénytervezetet, melynek a két legfontosabb pontja a dolgozni akaró külföldiekkel és a bűnelkövető bevándorlókkal kapcsolatos.

A belügyminiszter februári Twitter-bejegyzése alapján a kormány első célja a külföldi állampolgár beilleszkedésének segítése, amennyiben az illető dolgozni akar. A tartózkodási engedély kiadásának azonban feltétele a francia nyelv minimális szintű ismerete, valamint az is elengedhetetlen, hogy a szóban forgó személy tiszteletben tartsa a köztársaság elveit.

A francia kormány második célkitűzése azon külföldi állampolgárok eltávolítása, akik veszélyt jelentenek a közrendre. A miniszter által közölt adatok szerint 2022-ben több mint 3600 bűnelkövető külföldi állampolgárt deportáltak, kétszer annyit, mint 2021-ben. Ez a politikus szerint rendkívül jó eredmény, de folytatni kell a folyamatot, méghozzá azzal, hogy kiterjesztik a külföldiek kitoloncolása kritériumainak körét.

Nem véletlen a francia kormány azon igyekezete, hogy megfékezze a mára óriási méreteket öltött bevándorlást, az országban ugyanis évtizedek óta stabilan növekszik a migránsok aránya, az INSEE statisztikai hivatal által közölt adatok szerint mára a lakosság egyharmadának van valamilyen kapcsolata a bevándorlással, ez húszmillió embert érint.

Az INSEE adataiból az is kiderül, hogy a migránsok jellemzően a fővárosban és környékén tartózkodnak, a párizsi lakosság húsz százaléka, vagyis egyötöde bevándorló, a fővárossal szomszédos Seine-Saint-Denis megyében ez az arány pedig még ennél is magasabb, 33 százalék. A jelentés nem tartalmazza a legszegényebb francia megye, tartalmazza a tengerentúli Mayotte adatait, ahol az utóbbi időben robbanásszerűen megugrott a szomszédos Comore-szigetekről érkező illegális migránsok száma, tehát a bevándorlók aránya a fent felsoroltnál még magasabb.

A migrációs helyzet fényében érthető, hogy az ellenzék sürgeti a szigorú fellépést az illegális bevándorlókkal szemben, a jobboldali Nemzeti Tömörülés párt parlamenti frakcióvezetője, Marine Le Pen a minap petíciót indított, mivel az illegális migránsok számára ingyenesen biztosítja a francia állam az egészségügyi ellátást, miközben minden második francia állampolgárnak gondot okoz, hogy nem jut időben orvoshoz és nem részesül megfelelő orvosi ellátásban. Le Pen felhívja rá a figyelmet, hogy a bevándorlók egészségügyi ellátására és kórházi kezelésére a kormány tavaly nem kevesebb mint 1,2 milliárd eurót költött az adófizetők pénzéből.

A jobboldali politikus csütörtök reggel a CNews műsorában arról beszélt, hogy az anarchikus és szabályozatlan bevándorlás évtizedek óta sok pénzbe kerül a francia államnak, pénzügyi és társadalmi költségekkel jár. A Nemzeti Tömörülés parlamenti frakcióvezetője szerint hajthatatlannak kell lenni az illegális bevándorlással kapcsolatban, a legális bevándorlás engedélyezését pedig korlátozni kell.

A Republikánus párt elnöke, Éric Ciotti is bírálta a francia kormányt a migrációs helyzettel kapcsolatban, méghozzá meglehetősen keményen. A párt elnöke szerint a francia vezetés nem elég határozott és szigorú a bevándorlókkal kapcsolatban és elvesztette az irányítást a migráció felett.

A republikánusok ezért két törvényjavaslatot terjesztettek elő, melyektől azt remélik, hogy megoldást jelenthetnek a bevándorlás problémájára. Bruno Retailleau, a párt szenátusbeli frakcióvezetője kiemeli, hogy minden közvélemény-kutatás azt az eredményt hozza, hogy a franciák szerint az országban túl sok a bevándorló, ezért népszavazással kellene dönteni a migrációs politikáról, megadva a lehetőséget a lakosságnak, hogy eldöntse, kit lát szívesen és kit nem, valamint ki az, akinek semmi keresnivalója az országban. A politikus úgy véli, vissza kell szerezni az irányítást a bevándorlással kapcsolatban.

Retailleau kiemelte, hogy pártja módosítaná az alkotmányt, méghozzá oly módon, hogy belevenné a szövegbe, hogy el lehessen térni az EU-szerződések és az európai jog elsődleges alkalmazásától abban az esetben, ha a nemzet alapvető érdekei forognak kockán, hozzátéve, hogy a bevándorlás is ebbe a kategóriába tartozik.

A bevándorlással kapcsolatos népszavazással Marine Le Pen is egyetért, a jobboldali politikus a CNews műsorában kiemelte, hogy a francia lakosság immár harminc éve kisebb mértékű bevándorlást szeretne, ezzel szemben azonban egyre nagyobb méreteket ölt a jelenség, egyre több és több migránst kényszerítenek rá a népre, annak akarata ellenére. Le Pen szerint a bevándorlás alapvető téma, mellyel kapcsolatban joguk van a franciáknak kifejezni véleményüket, népszavazás által.

Visszatérve a republikánusok kezdeményezésére, a második törvényjavaslat négy alapelvet határoz meg, melyek a szociális ellátásokkal, az egészségügyi juttatásokkal, a külföldi állampolgárok kitoloncolásával és az állampolgárság megszerzésével kapcsolatosak. A párt megszigorítaná a külföldiek számára adható szociális juttatásokat és az egészségügyi ellátásokat, valamint megkönnyítené az illegális bevándorlók kitoloncolását. A republikánusok visszaállítanák a kétszeres eljárás alá vonást és a kétszeres büntetést is, amely a jogsértést vagy bűncselekményt elkövető külföldi személy bírósági elítéléséből, majd kiutasításából áll. A párt elnöke, Éric Ciotti szerint Franciaország nem eldorádó, az illegális bevándorlóknak tudtukra kell adni, hogy nem látják őket szívesen, és jogok sem illetik meg őket. A republikánusok emellett korlátozni kívánják az állampolgárság megszerzésének feltételeit. A jelenlegi törvény alapján ugyanis a ius soli elve alapján minden Franciaországban született gyermek megkapja a francia állampolgárságot, akkor is, ha mindkét szülő külföldi. A republikánusok ezen úgy szigorítanának, hogy az illegális bevándorlók gyermekeinek nem biztosítanák ezt a jogot.

Ciotti elmondása alapján a republikánusok véget akarnak vetni a Franciaországot elárasztó migrációs hullámnak, miután tavaly csaknem ötszázezer legális migráns lépett be az ország területére, ami abszolút rekordnak számít. A párt honlapján közzétett nyilatkozatában a pártelnök kifejtette, hogy az Olaszország felől érkező migránsok száma az év eleje óta ötszörösére nőtt. Hozzátette, hogy a Tunéziában tapasztalt bizonytalanság, a francia és a marokkói kormány közti kapcsolat megromlása, a Líbiában uralkodó káosz és az afrikai demográfiai robbanás miatt jelentősen megnőtt a bevándorlási hullám kockázata, amire reagálni kell.

A témáról hírt adó Le Monde kiemeli, hogy a Republikánus párt három vezetője szerint nyomást kell gyakorolni a végrehajtó hatalomra, mert szerintük a kormány próbálja elodázni a dolgokat. A párt Alsóház-beli frakciójának vezetője, Olivier Marleix szerint a franciák valódi reformot akarnak, ezért abban az esetben, ha a kormány az Alkotmány 49.3-as cikkelyét alkalmazva, parlamenti szavazás nélkül kíván életbe léptetni egy engedékeny bevándorlási törvényt, a politikus bizalmatlansági indítványt fog benyújtani.

Ez azért számít kemény kijelentésnek, mert a legutóbbi esetben, amikor március végén az ellenzék bizalmatlansági indítvánnyal próbálta leváltani a francia kormányt, a republikánusoknak köszönhette Élisabeth Borne miniszterelnök, hogy nem bukott meg a kormánya, tudniillik kilenc szavazat hiányzott az indítvány elfogadásához, erről a Le Figaro számolt be.

Éric Ciotti pártvezető közleményében azzal indokolta a republikánusok döntését, hogy a nyugdíjreformra igenis szükség van és elárulnák az ország történelmét és értéket, ha szövetségre lépnének azokkal, akik le akarják rombolni a franciák által alapított intézményeket.

Visszatérve a bevándorlásra, ami a lakosság migrációról alkotott véleményét illeti, a franciák túlnyomó része egyetért a Republikánus párt javaslatával, derül ki abból a felmérésből, amit az Odoxa BackBone-Consulting közvélemény-kutató készített a Le Figaro nevű lap megbízásából.

A megkérdezettek 74 százalék úgy véli, hogy a parlament által évente meghatározott kvótákra lenne szükség, 72 százaléka pedig támogatja a migrációs politika népszavazásra bocsátását. A válaszadók 79 százaléka szerint az is szükséges lenne, hogy kötelezzék a menedékkérőket arra, hogy a határon vagy a nagykövetségen nyújtsák be kérelmüket.

A felmérésből az is kiderül, hogy egyre több francia van azon a véleményen, hogy az országban túl sok a bevándorló, 74 százalék válaszolt így, ez 11 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt. Ugyanakkor mindössze a megkérdezettek 55 százaléka gondolja úgy, hogy Franciaországnak be kellene fogadnia azokat a menekülteket, akik azért kérnek menedéket, mert a hazájukban üldözik őket, ez az arány öt év alatt tíz százalékkal csökkent.

A válaszadók politikai hovatartozását illetően a legnagyobb arányban, 97 százalékban a jobboldali Nemzeti Tömörülés nevű párt támogatói gondolják úgy, hogy túlságosan nagy mértékű a franciaországi bevándorlás, a republikánusok szavazói körében ez az arány szintén rendkívül magas, 91 százalék. A felmérésből kiderül, hogy még a kormánypárt szimpatizánsainak nagy része, 67 százalék is ezen a véleményen van, a szocialisták szavazói körében 52, a zöldpárt támogatóinak esetében 51 százalék ez az arány, de még a bevándorlást favorizáló baloldali Engedetlen Franciaország (La France Insoumise) nevű párt szavazóinak is csaknem a fele, 44 százalék úgy gondolja, hogy túl sok az országban a bevándorló.

A lengyelek ellenzik a brüsszeli migránspolitikát