Ukrán dróntámadás a legfontosabb orosz kikötőben

Vélhetően dróntámadás következtében kigyulladt egy üzemanyagtartály az Oroszország által annektált Szevasztopolban, folyamatosan zajlik a lángok megfékezése – közölte a Krím félsziget déli részén fekvő kikötőváros orosz kormányzója szombaton a Telegramon.

„A tűzoltók és más operatív hatóságok kézben tartják a helyzetet. Mivel nagy mennyiségű üzemanyagról van szó, időbe telik, mire megküzdenek a tűzzel” – írta Mihail Razvozsajev.

A kormányzó közlése szerint a lángok ezer négyzetméteres területen terjedtek el, a tűzben senki nem sérült meg.

Legkevesebb heten életüket vesztették, tízen pedig megsebesültek, amikor ukrán tüzérségi csapás ért egy kisbuszt Donyeckben – közölte Alekszej Kulemzin polgármester pénteken a város Telegram-csatornáján.

„Az első információk szerint hét ember vesztette életét az egykori Ukrajna áruház közelében, egy iránytaxit érő találat következtében” – írta Kulemzin.

Gyenisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője szerint a halottak között egy gyerek is van, a sebesülteket pedig egy donyecki kórház baleseti sebészetén látják el.

A donyecki hatóságok szerint az ukrán erők egyperces különbséggel tíz-tíz lövedéket lőttek ki sorozatvetőkből a város Kijevi nevű kerületére. A város más kerületeit is érték belövések a nap folyamán.

Az orosz ellenőrzés alá került területek más településeiről is jelentettek ukrán tüzérségi támadást.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve azt mondta: az orosz légierő éjjel nagyhatótávolságú, precíziós rakétákkal egyidejű rakétatámadást hajtott végre az ukrán tartalékos egységek ideiglenes telepítési helyei ellen. Mint mondta, a rakéták minden kijelölt létesítményt eltaláltak, és megakadályozták az ukrán tartalékosoknak a hadszíntérre szállítását.

Közölte, hogy az orosz rakétacsapatok csapást mértek Bahmut ukrán egyesített védelmi főhadiszállására, valamint az úgynevezett idegenlégió egységeire a donyecki régióban lévő Kosztyantyinivka település közelében. Magában Bahmutban, a város nyugati részén a beszámoló szerint az orosz rohamegységek folytatták az ukrán fegyveres erők egységeinek és a külföldi zsoldosoknak a megsemmisítését.

Konasenkov az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett harctéri emberveszteségét 565 főben adta meg, akik közül eléri a háromszázat azoknak a katonáknak és „zsoldosoknak” a száma, akik a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. A tábornok három ukrán diverzáns- és felderítőcsoport felszámolásáról számolt be. A megsemmisített ukrán katonai objektumok és haditechnikai eszközök között sorolt fel még egy lőszerraktárt és egy Mi-8-as helikoptert.

Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója a Telegram-csatornáján közölte, hogy életét vesztette két civil, amikor az ukrán határ közelében lévő Zsuravljovka községnél tiltott övezetbe hajtott.

A kormányzó szerint Sebekino város környékét „súlyos ukrán dróntámadás” érte, amelynek következtében egy villanyvezeték és Murom községben egy lakóház megrongálódott. Krasznoje falut tüzérségi csapás érte. Utóbbi helyszíneken személyi sérülés nem történt.

Az orosz híradásokban Artyomovszk néven emlegetett, több mint 80 százalékban orosz ellenőrzés alá került Bahmutot pénteki közlés szerint felkereste Marat Husznullin, az orosz „új régiók” helyreállításáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki kijelentette, hogy az elszenvedett súlyos károk ellenére a várost helyre fogják állítani. Közölte, hogy a munkálatok azonnal megkezdődnek majd, amint ezt az operatív helyzet megengedi.

Az orosz RBK gazdasági lap pénteken arról számolt be, hogy leváltották Mihail Mizincev védelmi miniszterhelyettest. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni az értesülést. Ugyanakkor elmondta, hogy a „különleges hadművelet” során bevetett alegységek is részt vesznek majd a május 9-én a moszkvai Vörös téren megtartandó győzelemnapi katonai parádén.

Az utolsó szakaszban vannak Ukrajna ellentámadásának előkészületei – jelentette ki Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján.

„Befejezzük a kiképzést, hiszen a kapott fegyverek és a katonai felszerelések kezelését a katonáinknak el kell sajátítania. Nagyon modern rendszereket kaptunk” – mondta a vezető. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi kezdeményezésen keresztül Ukrajna már kapott nyugati országoktól Leopard-2 és Challenger típusú harckocsikat, továbbá vár még Leopard-1 és Abrams típusú tankokat. „Úgy gondolom, hogy Abrams harckocsik még nem vesznek majd részt ebben az ellentámadásban, de katonáik már kiutaztak a gyakorlatokra” – jegyezte meg a miniszter.

Kifejtette, hogy ezek emellett számos különféle nyugati típusú páncélozott járművel rendelkezik az ukrán hadsereg, ezek között említette a Bradley, a Marder, a Stryker és a Svédországból származó CV 90-es típusúakat. Összegezve kijelentette, hogy a korszerű haditechnikai eszközöket felkészítették a bevetésre, és egy részüket már le is szállították Ukrajnának. Leszögezte, hogy az ukrán erők nagy százalékban készen állnak az ellentámadás megindítására.

Reznyikov közölte, hogy az ellentámadás megkezdésének időpontjáról és helyéről a vezérkar dönt. Hozzáfűzte még, hogy a partnerek nagyfokú bizalmának köszönhetően Ukrajna kap Patriot, a HIMARS, az MLRS rakétarendszereket és repülőgépeket is. Kiemelte, hogy Ukrajna minden felszerelést ingyen kap. E tekintetben a legnagyobb támogatója az országnak az Egyesült Államok mintegy 50 milliárd dollár értékben, további 30 milliárd dollárt érő felszereléssel pedig más országok támogatják Ukrajnát.

A miniszter előző nap az RBK-Ukrajna hírportálnak adott interjújában „kissé túlfűtöttek” nevezte az orosz erők elleni ukrán ellentámadással kapcsolatos várakozásokat az ukrán lakosság, a politikusok, valamint a Nyugat részéről. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ukrán erők eddig elért harctéri sikerei után ez normális.

Ihor Taburec, a közép-ukrajnai Cserkaszi megye kormányzója közben a Telegramon arról tájékoztatott, hogy Umanyban – ahol a több régiót ért reggeli orosz légicsapás következtében rakéta csapódott egy többemeletes lakóházba – 17-re emelkedett a halálos áldozatok száma, közülük hárman kiskorúak. A katasztrófavédelem a Facebookon közölte, hogy a keleti országrészben lévő Dnyipro városában kiemeltek egy sérült nőt egy építőanyagokat tároló hangár romjai alól, és kórházba szállították.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár minap tett kijelentésére, miszerint Ukrajna-NATO tagságát az észak-atlanti szövetség minden tagországa üdvözli, Orbán Viktor magyar miniszterelnök is furcsállva reagált a sokatmondó "Micsoda?" szavakkal – mondta Robert Fico korábbi többszörös szlovák miniszterelnök, aki hozzátette: ilyen állításra a NATO-főtitkárnak Szlovákia részéről sem volt meghatalmazása, mivel Ukrajna NATO-tagsága nem a béke garanciája, hanem a harmadik világháborúé.

Robert Fico, a szlovák parlament legerősebb ellenzéki pártjának, az Iránynak (Smer-SD) az elnöke, korábbi többszörös miniszterelnök videóbejegyzésében pénteken kifejtette: elsőként a magyar kormányfő, Orbán Viktor szólalt meg, a sokatmondó „Micsoda?” szavakkal.

Fico hozzátette, hogy ugyan Stoltenberg valamit mondott Magyarország nevében is, de erről Magyarországgal senki nem beszélt.

A szlovák politikus megjegyezte: Szlovákiában semmiféle diskurzus nem zajlott Ukrajna NATO-tagságával összefüggésben, s erre nem is kerülhetett volna sor, hiszen a jelenlegi pozsonyi kormányzat egy parlamenti bizalmi szavazáson decemberben megbukott, s ügyvezető kabinetként az alkotmány szerint nincs jogosultsága döntéshozásra lényeges külpolitikai kérdésekben sem.

Kijevbe érkezett Petr Pavel cseh és Zuzana Caputová szlovák államfő pénteken.

A két vezető Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyal, és több más program is szerepel látogatásuk napirendjén – jelentette a CTK cseh és a TASR szlovák hírügynökség.
Caputová 2022 májusában már ellátogatott az országba Volodimir Zelenszkij meghívására. Petr Pavel március 9-i beiktatása óta először jár Ukrajnában.

Zuzana Caputová a Facebookon azt írta: a kijevi látogatás a Pozsony és Prága közötti együttműködés új korszakát is jelzi.
Kijevben a szlovák államfő kijelentette: az, hogy az ukrán főváros ma is „működik”, azt mutatja, hogy a támogatás, amelyet Ukrajna kap, „hasznos, közelebb hozza a békét, és távolabb tartja az agresszort”.

A két elnök ellátogatott a közeli Bucsába is, ahol az orosz erők kivonulása után több száz holttestet találtak. Pavel a helyszínen azt mondta: „nem engedhetjük meg, hogy ilyesmi még egyszer megtörténjen”.

Szlovákia az Ukrajna elleni orosz háború kezdete után nem sokkal átadta saját légvédelmi rakétarendszerét Kijevnek. Egy évvel később a pozsonyi kormány az Európai Unióban és a NATO-ban elsőként hivatalosan megerősítette, hogy vadászgépeket szállított Kijevnek. Azóta Csehország és Szlovákia tankokat és más fegyvereket is küldött már Ukrajnába.

Az ukrán hatóságok péntek reggel több orosz légicsapásról számoltak be Kijev térségében is.

„De Stoltenberg, ismerve (Eduard) Heger (kormányfő) és (Zuzana) Caputová (államfő) szolgai karakterét, nem volt rest, és azonnal Szlovákia nevében beszélt, holott erre semmiféle joga nem volt” – hangsúlyozta Robert Fico. Hozzáfűzte: mivel a szlovák kormányfő és államfő erre mint mindig kínosan nem reagál, és egyetért, ők (a Smer-SD) kimondják: amennyiben a leendő kormány részét képezik, soha nem értenek majd egyet Ukrajna NATO-tagságával.

„A NATO-nak, szerencsére, Ukrajna csatlakozásához a mi egyetértésünkre is szüksége van, ezért élni fogunk a vétójogunkkal” – szögezte le Robert Fico. Kijelentette, hogy huzamosabb ideje világos a kérdéssel kapcsolatos álláspontjuk, amely szerint Ukrajna NATO-tagsága nem a biztonság és a béke garanciája, hanem a harmadik világháború záloga. „Köszönjük, ebből nem kérünk” – tette hozzá Robert Fico.

A politikus leszögezte: Ukrajna NATO-tagsága nem a biztonság és a béke garanciája, hanem a harmadik világháború záloga.

Robert Fico pártját néhány hónappal a Szlovákiában szeptemberben esedékes előrehozott parlamenti választások előtt rendszerint a legnagyobb támogatást élvezőnek mérik a közvélemény-kutatások. A szlovák politikus az ország történetében a leghosszabb ideig volt kormányfő.