Sorosék köldökzsinórján a dollármédia

Az elmúlt években a balliberális sajtó horribilis összegekre tett szert külföldről. Soros György mellett Brüsszel és Washington is a dollármédiumok egyre fontosabb, esetenként szinte kizárólagos fenntartója lett. A Magyar Nemzet sorozatban mutatja be a dollármédia külföldi függésének erősödését.

Sajátos és látszólag ellentmondásos folyamat zajlott le az elmúlt években a balliberális médiában. A kilépések, szakadások, állandó pénzügyi panaszok ellenére valahogy mindig jutott forrás az újonnan indult médiumoknak. Így például az egykori indexesek által indított Soros-blognak, a 444-nek, a később szintén volt indexesek által létrehozott Telexnek, vagy éppen a korábbi 168 Órából kivált Jelen című lapnak. Mindez persze rengeteg pénzbe került, de valahogy, valahonnan mindig jutott forrás újabb és újabb médiumok alapítására. Sok esetben külföldről gurult és gurul a szükséges pénz, így az elmúlt esztendőkre egyre inkább dollármédiáról beszélhetünk.  

Mivel pedig a források nagyrészt Soros György alapítványaitól, Washingtonból vagy éppen Brüsszelből jönnek, a dollármédiumok egyre többször képviselnek a magyar közvélemény döntő többségével ugyan szembemenő, a külföldi érdekekkel viszont egybecsengő álláspontot. Mindez pedig sokszor az olvasókat elriasztó hatásokkal jár. Pont ugyanaz a folyamat zajlik tehát, mint a szavazók százezreit elveszítő dollárbaloldal esetében, amely szintén egyre inkább kitetté vált a külföldi elvárások irányába. 

Sorozatunkban bemutatjuk a dollármédia nagyobb hírportáljait, a szakosított, „ráhordó”, oknyomozó, illetve a gyakorlatilag kizárólag kampánycélokat szolgáló portálok, végül pedig azon vidéki dollármédia kiépülését, amelynek a finanszírozók kulcsszerepet szánhatnak a 2024-es önkormányzati, illetve európai parlamenti választásokon. 

Mára ezek mindegyike kisebb-nagyobb mértékben külföldi finanszírozással működik. Mindez a legkülönbözőbb technikákkal valósul meg. A cserekompatibilitás szintén ezen portálok meghatározó jellemzője lett, amire néhány példával is szolgálunk. 

A Soros-hálózat legnagyobb magyarországi szereplői közül több is üzemeltet blogokat. Ezek közül volt, amely korábban a HVG online kiadásán jelent meg, egy időben az Indexhez tartozó blog.hu-n, manapság pedig a 444-en lelhető fel. Erre példa a Helsinki Bizottság, amely mindhárom említett helyen felbukkant. Szintén több helyen megfordult a TASZ vagy éppen a Drogriporter felülete. Ma már ezek mind a Soros-blogon keresztül kommunikálnak. 

Szintén jellemző, hogy a Direkt 36 nevű, Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa által finanszírozott portál kezdetben a 444 mellett működött, tehát a Soros-blog is megjelentette írásaikat, de a választás előtt nem sokkal „átkerültek” a Telexre, utóbbi lett új partnerük. A váltás hézagmentesen következett be, ami azért sem csoda, mert a Soros-blogot vezető Uj Péter a volt indexesek távozása kapcsán maga is beszélt arról, hogy akár hozzájuk is kapcsolódhattak volna a Telex megalapítói. 

A dollármédia nagyobb portáljai azért is csereszabatosak, mert ma már egyre több külföldi forrásban részesülnek. E juttatások közül is kiemelkedik a Telexbe történt amerikai „beruházás”. Tavaly év végén derült ki, hogy a Biden-adminisztrációhoz ezer szállal kötődő DRL (Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor) nevű szervezet két évre 740 ezer dollárral, azaz mintegy 300 millió forinttal támogatja a Telex oktatóközpontját. 

Emellett 2021–22-ben egy sor cikk jelent meg a Telexen az „Investigate Europe” nevű projekt keretében. Erről ők azt írták, hogy az újságírói együttműködés „egy sor európai alapítvány hozzájárulásának köszönhetően működhet”. A gyakornoki programjukat – egyebek mellett – a finn Helsingin Sanomat Foundation, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége és a Holland Királyság budapesti nagykövetsége finanszírozta. Ráadásul a lapot nem sokkal indulását követően egy cseh kiadóvállalat, az Economia az indulását követően 200 ezer euró (mai árfolyamon nagyságrendileg 75 millió forint) adománnyal támogatta.

Szintén már a lap indulását követően nem sokkal felbukkant a külföldi finanszírozás az Uj Péter-féle 444 működésében. A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványtól „Civil újságírás” projektre a 2013. október 1-je és 2014. május 31-e közötti időszakra 49 500 dollárt, azaz mai árfolyamon számolva több mint 16 millió forintot kapott a Magyar Jeti Zrt., a 444.hu kiadója. A portál egyébként arra kapta a pénzt, hogy mintegy „felügyelje” a kampányidőszakot, valamint a választást, mind a 106 választókerületben. 

Ugyanis 2014-ben félmillió dolláros tőkebevonással húszszázalékos tulajdonrészt vásárolt a Magyar Jeti Zrt.-ben a Digital News Ventures nevű amerikai befektetési alap. Ez az alap az MDIF Media Development Investment Fund (MDIF) részeként működik. Az MDIF támogatói és befektetői között megtalálható többek közt a Soros György-féle Open Society Foundation: így például 2005 és 2009 között az MDIF (korábban MDLF) több mint 15 millió dollárnyi támogatást kapott az Open Society Institute-tól. Valér Kot és Marie Nemcova személyében két régi Soros-hálózatos szereplő a 444 kiadójának vezetőségébe is bekerült. 

Mindezeken túlmenően nemrégiben a Soros-blog 400 millió forintot kapott Brüsszeltől a partnereivel együtt. A pénzt egy „tényellenőrző” és képzéseket szervező projektre kapták. Az „EDMO Hungarian hub against disinformation” (EDMO = European Digital Media Observatory) nevű projekt a  Political Capital koordinálásában valósulhat meg – érdekesség, hogy napjainkban velük hajtja végre háborúpárti kampányát Biden embere, David Pressman –, méghozzá Lakmusz néven, a szintén Soros által finanszírozott Mérték Médiaelemző Műhely, valamint az Idea Alapítvány és az AFP részvételével. 

Van ugyanakkor külföldi pénz a Szauer-féle, egyre inkább szélsőbaloldali hangvételű HVG működésében is. A ma már e portál keretei között működő Eurológus részt vesz a European Data Journalism nevű együttműködésben, amelynek 19 országban 31 tagja van. A kooperációi – leginkább balliberális – résztvevői láthatóan tematikusan írnak bizonyos témákról, például a börtönviszonyokról a Covid-időszakban. Az oldal egy eldugott részéből az is kiderül, hogy a hálózatot nem más, mint az európai adófizetők finanszírozzák, méghozzá az Európai Bizottság döntése alapján. 

Ugyanakkor nem az Eurológus volt az elmúlt években az egyetlen, Brüsszel által pénzelt balliberális portál. 2020-ban Varga Zoltán Central Médiacsoportja mintegy nyolcvanezer eurót, azaz mai árfolyamon több mint harminc millió forintot kapott az Európai Parlamenttől az Europoli nevű társoldaluk működtetésére. 

Végül, de nem utolsósorban, érdemes arra is utalni, hogy különböző szponzorációk, tartalmi együttműködések, újságírói díjak vagy éppen hirdetések révén multinacionális vállalatok, illetve külföldi tulajdonú bankok is nagy összegeket utalnak át a dollármédiának. Összességében megállapítható, hogy miközben a néhány évvel ezelőtti teljhatalmukhoz képest olvasókat vesztenek, dollárokat nyernek, de egyúttal egyre nagyobb külföldi függésbe kerülnek a dollármédiumok.