Önkormányzatok kivéreztetése?

Bár a kormányt az önkormányzatok kivéreztetésével vádolják, rezsiügyben a mai már a sokadik önkormányzatbarát döntés.

Mióta a rezsicsökkentés tavalyi módosításakor az önkormányzatok – a kkv-kkal és az átlagnál több energiát használó lakossági fogyasztókkal együtt – kikerültek a kedvezményes áram- és gázárak hatálya alól, az ellenzéki önkormányzatok folyamatosan azzal vádolják a kormányt, hogy kivérezteti, csődbe kergeti őket. Az ellenzéki önkormányzatokat tömörítő, Gémesi György gödöllői polgármester és Karácsony Gergely budapesti főpolgármester által társelnökölt Magyar Önkormányzatok Szövetsége tavaly ősszel Nemzeti Energiacsúcs összehívására szólította fel a kormányt, mondván, „az előző évihez képest akár nyolc- tízszeresére nőtt gáz- és áramszámlákat

a kormányzati elvonásokkal is sújtott önkormányzatok önerőből kigazdálkodni nem tudják”.

Karácsony Gergely ma hajnalban is a főváros sanyarú rezsihelyzetére hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában, mondván: „Rengeteget spóroltunk, mégis többet fizetünk – és még támogatást sem kaptunk. Röviden így foglalhatnám össze a főváros helyzetét az energiakrízissel kapcsolatban.” A kormány ugyanakkor épp a mai napon döntött arról, hogy – a költségvetési, alapítványi vagy egyházi fenntartású intézmények mellett –

az önkormányzatok rezsijét is megfelezi május elsejétől.

Közvetlen rezsikompenzáció is volt

Ez nem az első önkormányzatokat segítő kormányzati intézkedés: mint ismert, tavaly decemberben 144 milliárd forintot osztott ki a kormány az önkormányzatok rezsitámogatására. Ebből 68 milliárd az önkormányzati távhőcégek kompenzálására ment – hogy az önkormányzatok ne gebedjenek bele a lakosság számára kötelezően rezsicsökkentett áron biztosítandó távhő és a piaci gázár különbözetének kifizetésébe –, a fennmaradó 76 milliárdból pedig 44 milliárdot a 10 ezer főnél népesebb települések kaptak közvetlenül.

Ebből az összegből 11,3 milliárd az ellenzéki településekre ment.

2,6 milliárd forintot kaptak az ellenzéki vezetésű budapesti kerületek (kivéve a DK-s vezetésűek döntő többségét, amelyek nem ültek le a kormánnyal tárgyalni, cserébe perelnek), illetve 8,7 milliárdot az ellenzék által vezetett vidéki városok: Ajka, Baja, Dunaújváros, Eger, Érd, Gödöllő, Gyöngyös, Jászberény, Mezőtúr, Miskolc, Ózd, Pécs, Salgótarján, Szombathely, Szeged, Tatabánya, Tapolca és Vác.

Még olcsóbbak lettek a fixáras szerződések

A tavalyi csillagászati árkörnyezetben változó árazású szerződéseket kötött önkormányzatok (valamint egyházi, költségvetési, alapítványi intézmények) februártól áttérhettek fixált áram- és gázszerződésekre. A Váltó Fix tarifa keretében ők a lakossági piaci árnál valamivel kedvezőbben, 21 Ft/MJ (jó közelítéssel 721 Ft/köbméter) áron köthettek gázszerződést, az áramot pedig kilowattóránként 196 forintért vehették általános célra, közvilágításra pedig olcsóbban, 164 forintért.

Mai döntésével ezeket az árakat – azaz kifejezetten az önkormányzatokra is érvényes rezsiárakat – több mint lefelezte a kormány: az új önkormányzati (költségvetési, egyházi, alapítványi) gázár 10 Ft/MJ lesz (jó közelítéssel 346 Ft/köbméter, kevesebb, mint a lakossági piaci ár fele), az áramár pedig általános célra a lakossági piaci ár közelébe, kilowattóránként 80 forintra csökken, közvilágítási célra pedig ennél is alacsonyabbra bukik, kilowattóránként 67 forint lesz.