kulcsár edina
Létrehozva: 2023.04.13.
Módosítva: 2023.04.13.
Miért is akarják tisztára mosni a Jobbik elnökét
Megdöbbentő részletek a politikai "szélkakas" múltjából.
Hosszú utat járt be az antiszemita megnyilvánulásoktól, az oroszpártiságtól, az Amerika- és EU-ellenességtől Gyöngyösi Márton, a mára „konzervatívvá” lett Jobbik elnöke, aki jelenleg épp az Oroszországgal szembeni szankciókat szorgalmazza, az uniós tagságunkat félti és az amerikai nagykövet meghívására a zsidó húsvét széderestjén vett részt. Egyesek szerint Gyöngyösit, aki „egyszer csak feltűnt” a Jobbikban, a „titkosszolgálat küldte rá a radikálisokra”, mert „Vonáék nem úgy muzsikáltak, ahogy kellett volna” írja érdekes cikkében a Magyar Nemzet.
Gyöngyösi Márton nemzetközi pályája kitaposott úton indult, miután édesapja a Kádár-rendszerben külkereskedelmi utazó volt, azaz feltehetően a kommunista hátországból a kiváltságosoknak biztosított előnyöket élvező káder. Gyöngyösi gyerekkorában élt Egyiptomban, Bagdadban, Kabulban, Indiában pedig egy bentlakásos iskolába is beíratták tehetős szülei. Dublinban diplomázott, de ösztöndíjasa volt egy nürnbergi egyetemnek is. Gyöngyösi csak 2004 decemberében költözött vissza Magyarországra, rá két évvel pedig már a Jobbikban segítette Vona Gábor munkáját.
„Egyszer csak feltűnt”
„Senki sem tudja, honnan bukkant fel, de az biztos, hogy nem vett részt az alapításban és a kezdeti pártépítésben”
– mondta el a Hetek című lapnak 2012 elején egy, a Jobbik szervezeti rendszerét kezdetek óta átlátó volt párttag, aki a lap állítása szerint azért nem volt hajlandó mélyebben feltárni Gyöngyösi beágyazottságát, mert
„rendőrségi kapcsolataitól úgy értesült, hogy a fiatalembert a titkosszolgálat küldte rá a radikálisokra".
„Vonáék nem úgy muzsikáltak, ahogy kellett volna – mondta a Hetek forrása –, és kellett egy okosabb srác, mint Gáborék, aki bevisz egy-két rázósabb témát a pártba.”– olvasható a cikkben. Ugyanebben az írásban egy másik kiugrott belső körös aktivista úgy fogalmaz:
Egyszer csak feltűnt, és egyből Vona bizalmasa, közvetlen elnöki tanácsadója lett. Neki köszönhetjük az arab vonalat, mert az orosz érdekeltség nélküle is elég erősen jelen volt már korábban is. Külföldi érdeket inkább szolgál, mint hazait.
A cikk idézi Gyöngyösit, aki szerint Oroszország és Kína legalább akkora hatalmak, mint az USA és Európa, ezért „elemi érdekünk a Törökországgal, Kazahsztánnal, Azerbajdzsánnal, Üzbegisztánnal és a többi közép-ázsiai országgal való szoros kapcsolat” – vallotta akkor még Vona tanácsadója, hozzátéve, hogy az energetikai piac terén nagy lehetőséget jelentenek a keleti testvérállamok.
„Nincs okunk megkérdőjelezni Putyin politikáját”
Gyöngyösi Márton a Jobbik akkori háziportáljának, a Barikádnak nyilatkozva akkoriban még úgy vélekedett:
Oroszországra úgy kell tekinteni, mint a nyugatról keletre exportált gyilkos ideológia, a bolsevizmus első áldozatára. (…) Ha az írófejedelem, Alekszandr Szolzsenyicin – aki maga is a szovjet rendszer áldozata volt – elismerte Vladimir Putyin politikáját és törekvéseit, talán nekünk sem lehet okunk megkérdőjelezni.
„(…) Szokás még Oroszország és Kína kapcsán a grúz és a tibeti agressziót is emlegetni, én azonban azoknak a befolyásos nyugati lapoknak adok hitelt, amelyek mind az ukrán narancsos-, a grúz rózsás-, a kirgiz tulipános- forradalmak vagy éppen a tibeti felkelés mögött egy gondosan előkészített CIA-akciót sejtetnek.”
„Gyöngyösi az amerikaiak embere"
De, ha már CIA, Gyöngyösi Mártont is hozták már összefüggésbe az amerikai hírszerző ügynökséggel. Murányi Levente, miután tavaly nyáron kilépett a Jobbikból, azt állította, a Jobbik elnöke „az amerikaiak, ha úgy tetszik, a háttérhatalom embere”. A Magyar Jelennek adott interjújában arra a kérdésre, miszerint korábban CIA-ügynöknek nevezte Gyöngyösit, és ezt továbbra is fenntartja-e, Murányi azt mondta: „Igen!”.
Az amerikaiak, ha úgy tetszik, a háttérhatalom embere. Hogy milyen rangban van, esetleg szabadkőműves, vagy a Bilderberg-csoportnál van pozícióban, ezt én nem tudhatom, mert nincs rálátásom. De hogy úgy viselkedik, mint azok, az nyilvánvaló – szögezte le, hozzátéve, ő nem is hazaáruló, több annál, nemzetáruló.
„Meg kel fontolni az EU elhagyását”
A keleti nyitás mellett a Jobbik a 2010-es években következetesen hazánk kivezetését hirdette az Európai Unióból. Vona Gábor akkori elnök 2011-ben egy EU-ellenes demonstráción például azt hangoztatta,
az országnak ki kell lépnie az unióból, a kérdésről pedig népszavazást kell tartani.
A 2014-es „Kimondjuk. Megoldjuk.” című választási programjukban azt írták, Magyarország nem azáltal tartozik Európához, hogy belépett az unióba, és akár az Európai Közösséggel szemben is hűek maradnak az európai alapértékekhez. A Nemzetek Európája koncepcióját képviselve kimondták, a Jobbik a nemzeti érdekekért akár a valódi konfrontációt is vállalja Brüsszellel. „Amennyiben az unió továbbra is a brüsszeli központú birodalomépítés irányba halad, hazánknak meg kell fontolnia, hogy saját megmaradása, érdekérvényesítése és gyarapodása céljából kilépjen ebből a közösségből, és újragondolja nemzetközi viszonyrendszerét” – olvasható a 2014-es programban.
A radikális külpolitikát képviselő Gyöngyösi álláspontja aztán úgy változott, miként a Jobbik maga. A néppártosodás szelével Vona bizalmasa is mérsékeltebb politizálásba kezdett, átértékelve korábbi EU- és USA-ellenes elképzeléseit.
„Gyöngyösi tisztára mosása egy politikai konspiráció része”
Tehát ez az Izrael, és ennek az Izraelnek minden egyes állampolgára – meggyőződésem szerint – járjon bárhol a világon, nemcsak Magyarországon, ab ovo, tehát már ránézésre és messziről, és anélkül, hogy tudnám, hogy kiről van szó, meggyőződésem szerint nemzetbiztonsági kockázat.
– mondta a régi Gyöngyösi Márton egy lakossági fórumon évekkel ezelőtt, amivel kifejezetten rasszista alapon, ránézésre ítélt el egy egész nemzeti közösséget, annak minden tagját, válogatás nélkül. Ez a náci időket idéző, gyűlöletkeltésre alkalmas kijelentés nem meglepő a jobbikos politikustól, hiszen már 2012-ben óriási botrányt okozott, amikor az Országgyűlésben a zsidó képviselők listázását követelte.
A Jobbik-elnök antiszemita nyilatkozatait garmadával lehetne sorolni, ezért is volt különösen meglepő, hogy David Pressman meghívására részt vett a zsidó húsvét alkalmából tartott nagykövetségi széderesten.
A hazai zsidó körökben nagy felháborodást kiváltó esemény után ráadásul az amerikai nagykövet úgy magyarázkodott, pont azért hívták meg Gyöngyösit a zsidó ünnepi asztalhoz, mert antiszemita nézeteket vallott.
Nos, azt nem tudni, a mára konzervatívvá lett Jobbik mára új elveket valló elnöke ugyanilyen lelkesedéssel fogadta volna-e el mondjuk David Cornstein vagy André Goodfriend korábbi amerikai diplomaták meghívását akkor, amikor még minden izraeli állampolgárt nemzetbiztonsági kockázatnak tekintett, az biztosra vehető, hogy
Gyöngyösit nem puszta világnézeti érdeklődésből hívták meg a múlt heti széderestre.
Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány titkára mindenesetre úgy látja, „Aztán amikor egy héttel később Gyöngyösi – a nyilvánosságra hozott fotók tanúsága szerint – egyetlen pártpolitikusként virított a széderasztalnál, nem tudtam nem arra gondolni, hogy tendencia van a dologban, és
Gyöngyösi tisztára mosása egy politikai konspiráció része. Bizonyára akadnak olyanok, akik a jelenlegi kormány leváltására készülve szeretnének egy baráti jobboldali-konzervatív formációt
, amely a Fidesz alternatívájaként otthona lehet a baloldali pártokra nemigen szavazóknak. Az éppen a Jobbik – Konzervatívok névre váltó (!) párt talán alkalmasnak tűnhet erre a célra, de Gyöngyösi személye súlyos probléma.
A zsidólistázós, holokauszttagadásért korábban feljelentett politikust ugyanis nehéz lesz hiteles, nyugatos konzervatívként eladni.
Nehéz, de nem lehetetlen, gondolhatják a mesterterv kieszelői: egy pár kipás, maceszes kép a széderesten, megjelenés egy antiszemitizmus elleni konferencián és Gyöngyösi az antiszemitizmus elleni küzdelem élharcosává válik.”
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
