Kire költhettek el Karácsonyék 200 milliárdot?

A baloldali vezetésű főváros sleppjére költhették el Karácsony Gergelyék azt a kétszázmilliárd forintos tartalékot, amit az előző főpolgármester, Tarlós István hagyott utódjára 2019-ben – állította a Városháza-ügy kulcsfigurája egy beszélgetés során. Ez azokból a vágatlan hangfelvételekből derül ki, amelyeket korábban Anonymus juttatott el a hatóságokhoz, és amelyeknek a leirata a jelenleg zajló büntetőeljárás nyomozati anyagainak részét képezik. Ezekből a Magyar Nemzet idéz.

Újabb megdöbbentő részletekre világított rá a Városháza-botrány kulcsfigurája azon a hangfelvételen, amelynek leirata a Magyar Nemzet birtokába került. Gansperger Gyula a Karácsony Gergely vezette főváros közpénzkezelési gyakorlatáról és az önkormányzat valós anyagi helyzetéről rántotta le a leplet. Többek között azt taglalta, hogy Budapest baloldali vezetése a „sleppre” költhette az előző főpolgármestertől, Tarlós Istvántól megörökölt kétszázmilliárd forint nagy részét.

Kampányüzemmódban vádaskodott a főpolgármester

Mielőtt pontosan idéznénk a Városháza-ügy egyik kulcsfigurájának véleményét a főváros baloldali vezetésének közpénzkezelési gyakorlatáról, érdemes visszatekinteni a 2019 októberétől – a baloldal fővárosi hatalomátvételétől – eltelt időszak történéseire. Karácsony Gergely főpolgármesteri tevékenységét a kormány elleni kampány és miniszterelnök-jelölti ambíciói határozták meg. Már 2020 februárjában arról beszélt a főváros költségvetéséről szóló vitában, hogy a kormány „kivérezteti” Budapestet. A főpolgármester úgy fogalmazott: a költségvetés feszített, a kormány feszíti, a kabinet ugyanis az iparűzési adó átírásával az önkormányzatok gazdasági helyzetét rontja, a fővárostól százmilliárd forintot elvéve. Szerinte aki ezt támogatja, az nem fejleszti, hanem kivérezteti a fővárost.

Később, 2021 novemberében már a Fidesz központjához fordult Karácsony kabinetje azt tudakolva, hogy miért akarja a kormányzat kivéreztetni a fővárost. A főpolgármester a közösségi oldalán olvasható bejegyzésben azt írta: „A központi kormányzat a 2019-es önkormányzati választások óta bünteti Budapestet és a budapestieke”

Tarlós cáfolta Karácsonyt

A valós helyzet azonban egészen más, mint ami Karácsony vádaskodásából következne. Tarlós István már 2020 novemberében az Indexnek adott interjúban világosan, konkrét adatokkal alátámasztva cáfolta utódját. A volt főpolgármester úgy fogalmazott: – Azt, hogy most mi a helyzet a város forrásai tekintetében – több mint egy év távlatából –, nem akarom véleményezni. De azt pontosan tudom, mit hagytunk ott: tartalékként 160 milliárd forint értékpapírt és negyvenmilliárd forint készpénzt. Ez kétszázmilliárd forint. Hiába mondják azt, hogy ezt ők ki tudják tölteni projektekkel, mert előkészített projekteket csak mi hagytunk ott, új előkészített projekt nincs. És az EIB-hitelkeretből, amit mi hagytunk ott, a felét nem hívtuk le. Az általunk hátrahagyott – az örököltnél két és félszer kisebb – adósságállományról azt kell tudni, hogy ez fejlesztési hitel, és ezeket nem most kell visszafizetni, a legkorábbi futamideje 2030-ban jár le, de nagyobbik rész 2044-ben, illetve 2049-ben. Majdnem harminc év múlva. Tehát nem az van ám, amit itt az emberek nagy része hisz, hogy 110 milliárdot most mindjárt vissza kell fizetni, hanem ezt 29 évre elosztva kell törleszteni.

Karácsonyék tehát jelentős – kétszázmilliárd forintos – tartalékkal vették át 2019-ben a fővárost, majd ennek a pénznek a nagy részét anélkül élték fel, hogy érdemi új beruházásokat, fejlesztéseket indítottak volna. A fővárosi önkormányzatok pénzeszköz-állományát tartalmazó hivatalos adatokat összegezve is látható, hogy miközben a budapesti kerületek anyagi helyzete mindvégig – még a koronavírus-járvány idején is – stabil volt, addig a fővárosi önkormányzat 2021. évi előzetes tényadatok szerinti költségvetési egyenlege 62,7 milliárd forint hiányra teljesült. Megállapítható, hogy 2019 és 2021 vége között közel 115 milliárd forinttal csökkent a fővárosi önkormányzat pénzeszközállománya, ami 2022-re a 2021 végén lehívott 65 milliárd forint fejlesztési célú hitelkeret nélkül a lélektani százmilliárdos határ alá zuhant volna.

A sleppnek nagy a rezsije

Itt érdemes megállni egy pillanatra és pontosítani, kikre utalhatott Gansperger Gyula. Az említett slepp jelentős részét képezheti a tanácsadók hada, amely körülveszi Karácsony Gergelyt és akik évente több száz millió forintjába kerülnek a budapesti adófizetőknek. Az Origó 2021 végén közérdekű adatigényléssel kapott hivatalos fővárosi adatok alapján arról számolt be, hogy majdnem négyszázmillió forintot költött el tanácsadókra Karácsony Gergely főpolgármester és négy helyettese csak abban az évben. Összesen 54 önkormányzati (fő)tanácsadót foglalkoztattak 2021 során, közülük 47-en a teljes évet kitöltötték, tehát jogosultak voltak 12 havi fizetésre. A dokumentumból az is kiderült, hogy egy tanácsadó havonta átlagosan bruttó 636 019 forintot keresett. 

A slepp csupa régi, bejáratott balliberális bizalmi ember, akik már a Gyurcsány-Bajnai korszakban bizonyították párthűségüket. Ebbe a körbe tartozik például Jávor Benedek, aki nem tanácsadó, de ő is jelentős pénzhez jut a baloldali vezetésnek köszönhetően, mivel Karácsony Gergely azzal bízta meg, hogy Brüsszelben vezesse a főváros képviseletét, havi 990 ezer forint fizetésért. Egy másik fontos ember Korányi Dávid, aki a főpolgármester diplomáciai főtanácsadójaként dolgozott tavaly év végéig kilencszázezer forintos havi illetményért.

A Soros-hálózat egyik prominense – a Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott Város Mindenkiért Csoport aktivistája – Misetics Bálint lakhatási és szociális főtanácsadóként keres szintén kilencszázezer forintot a Városházán. Igazi nagy hal az a Gál J. Zoltán, aki egykor Gyurcsány Ferenc államtitkáraként is tevékenykedett. Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt kampányával kapcsolatban a kampányfőnöki feladatokat látta el 2021-ben, és egyúttal a főpolgármester stratégiai főtanácsadója. Gál J. a városháza egyik legbefolyásosabb embereként a főpolgármester Facebook-posztjaiért is felelős volt, és tavaly havi 1,15 millió forintot keresett. 

A sleppnek tehát nagy a „rezsije”, sokba kerül a balliberális holdudvar kifizetése, amire a Városháza-ügy kulcsfigurája is utalhatott. Az idézett beszélgetés egy későbbi részében bővebben is kifejtette álláspontját a főváros valós anyagi helyzetéről, jelezve, hogy kétszázmilliárd forintnyi készpénzes államkötvényt hagytak 2019-ben az új, baloldali városvezetésre. Majd így folytatta: „és van rajtuk 112 milliárd fejlesztési hitel, amiből az elsőt, az elsőt 2030-ban kell majd elkezdeni törleszteni, kamatot nyilván kell fizetni. 2030, 2030 és 2040, és 2040 és 2050 között kell fizetniük vissza a hitelt. Tehát most adósságszolgálatuk, tőke nincs.” 

Ezt követően azt vázolta, hogy az iparűzési adó tekintetében és a BKV-bevételeinek csökkenése miatt nagyjából 25-30 milliárd forintos kiesést kellett elkönyvelniük Karácsonyéknak, ugyanakkor az összbevételük több volt 2020-ban, mint 2019-ben. Mindez tehát Gansperger szerint sem magyarázza a kétszázmilliárdos tartalék elfolyását. A kérdésre, hogy hova tettek kétszázmilliárd forintnyi készpénzt és állampapírt, a Városháza-botrány kulcsfigurája sommásan annyit mondott: „F…sz tudja.”

Nyomoz a rendőrség

Az idézett hangfelvétel része annak a sajtóban eddig meg nem jelent, közel tízórányi hanganyagnak, amelyet Anonymus vágatlan formában juttatott el a hatóságokhoz, és amely a Városháza-ügy nyomozati anyagát képezi. A botrány azt követően robbant ki, hogy Anonymus 2021 őszén több beszélgetést is nyilvánosságra hozott. A szerkesztőségeknek elküldött felvételekből az derült ki, hogy a rendkívül értékes Városháza-épületegyüttest és a hozzá tartozó telket a Karácsony Gergely-féle balliberális városvezetés alatt többmilliárdos kenőpénzért cserébe, titokban akarták eladni. Az ingatlan kapcsán orosz, olasz, amerikai és izraeli befektetőknél is házalt egy baloldalhoz köthető személy. Az orosz befektetőkkel, azok közvetítőivel folytatott egyeztetéseket vélelmezhetően valamelyik résztvevő rögzítette.

A történtekkel összefüggésben a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított, a rendőrök tavaly ősszel befolyással üzérkedés gyanúja miatt három személyt hallgattak ki. Meggyanúsították a fővárosban működő korrupciós rendszer kulcsfigurájának tartott és a baloldalhoz szorosan köthető Berki Zsoltot, valamint testvérét, Berki Józsefet. Előbbi keresett meg a Városháza adásvételével kapcsolatban több, Magyarországon ismert üzleti kört, utóbbiról pedig érdemes megemlíteni, hogy éppen abban az időben dolgozott a néhai Kiss Péter mellett, amikor a volt MSZP-s miniszter titkárságvezetője Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes volt. A rendőrség kihallgatott egy koronatanút is, a büntetőeljárás jelenleg is zajlik.

– Gyurcsány Ferenc egy bunkó paraszt, érted?! – fogalmazott Gansperger Gyula a Városháza eladásával összefüggésben folytatott egyeztetések egyikén. Ez azokból a vágatlan hangfelvételekből derül ki, amelyeket korábban Anonymus juttatott el a hatóságokhoz, és amelyeknek a leirata a jelenleg zajló büntetőeljárás nyomozati anyagainak részét képezik. 

A Városháza-ügy azt követően robbant ki, hogy egy álarcos alak, Anonymus 2021 őszén több hanganyagot is nyilvánosságra hozott. A szerkesztőségeknek elküldött felvételekből az derült ki, hogy a rendkívül értékes Városháza-épületegyüttest és a hozzá tartozó telket a Karácsony Gergely-féle balliberális városvezetés alatt többmilliárdos kenőpénzért cserébe, titokban akarták eladni. Az ingatlan kapcsán orosz, olasz, amerikai és izraeli befektetőknél is házalt egy baloldalhoz köthető személy.

Az orosz befektetőkkel, azok közvetítőivel folytatott egyeztetéseket vélelmezhetően valamelyik résztvevő rögzítette. A hanganyagok alapján az a kép rajzolódott ki, hogy a fővárosban az ingatlanértékesítésekre szakosodva jól behatárolható kör korrupciós, úgynevezett jutalékos rendszert működtetett, így bizonyos személyekhez csúszópénzek kerültek.

A történtek miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított, a rendőrök tavaly ősszel befolyással üzérkedés gyanúja miatt három embert ki is hallgattak. A Városháza-ügyben meggyanúsították a fővárosban működő korrupciós rendszer kulcsfigurájának tartott és a baloldalhoz szorosan köthető Berki Zsoltot, valamint testvérét, Berki Józsefet. Előbbi keresett meg a Városháza adásvételével kapcsolatban több, Magyarországon ismert üzleti kört, utóbbiról pedig érdemes megemlíteni, hogy éppen abban az időben dolgozott a néhai Kiss Péter mellett, amikor a volt MSZP-s miniszter titkárságvezetője Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes volt. 

Az ügyben már egy koronatanút is kihallgatott a rendőrség, amely folytatja a büntetőeljárást. A nyomozati anyagok részévé vált az a sajtóban még meg nem jelent, közel tíz órányi felvétel, amelyet Anonymus vágatlan formában a hatóságokhoz juttatott el. A Magyar Nemzet birtokába került a szóban forgó hanganyagok leirata. Mint kiderült, a Városháza és más fővárosi ingatlanok értékesítése mellett az egyeztetések kötetlenebb részeiben számos érdekes történet, megállapítás, háttérinformáció hangzott el. Az már  kiderült, hogy miként vélekedik Bajnai Gordonról. – Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött, ugye, én azt gondolom, a külföldi erők és finanszírozók állnak. […] Ugye kik ezek az erők? Ugye egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, az Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon – fogalmazott Gansperger, aki éveken keresztül együtt dolgozott Bajnaival a Wallisnál, akit ő váltott a vezérigazgatói székben. 

Szerinte Bajnai nagyon elfogadott ember, nagyon jól beszél angolul, németül, mindenkivel, Merkellel is jóban volt annak idején. Arra a felvetésre, hogy Gyurcsányt mennyire fogadják el, úgy reagált: – Az egy bunkó paraszt, érted?! Úgy vélte, össze sem lehet hasonlítani őket. Ellentétben Gyurcsánnyal, Bajnaira nem lehet azt mondani, hogy „megvett az államtól valamit, és magáévá tette három forintért. Meg nem százával csinálta a Sutyi Bt.-ket.” Szerinte Gyurcsány a látszatra sem ügyelt. – Hát az lesz…rta, majd a Klárikáék (Dobrev Kláráék – a szerk.) elsimítják neki […]. Hát és azért el is simították, mindent megúsztak – ecsetelte Gansperger Gyula. 

A baloldali üzletember Gyurcsánynak nyilván azokra az ügyleteire utalt, amikor agyafúrt konstrukciók útján privatizálta például a Parlament közelében lévő, meglehetősen értékes Szalay utcai ingatlant, illetve a balatonőszödi kormányüdülőt. A két adásvételben az volt a közös, hogy végeredményben egy fillérjébe sem kerültek az ingatlanok. És akkor még nem is beszéltünk a Mosonmagyaróvári Timföldgyár (Motim) 1995-ös megvásárlásáról, amelyhez éppen az a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank folyósította a hitelt, amelynek felügyelőbizottságában ott ült Dobrev Klára édesanyja, Apró Piroska.

Összefoglalva tehát: Gansperger Gyula szerint míg Bajnai Gordon a külföldi tőkéscsoportok embere, addig Gyurcsány Ferenc egy bunkó paraszt, akinek ügyeit felesége, illetve annak befolyásos családja egyengette, simította el.