Fegyverkezik Románia, felkészül Lengyelország...

A román legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) jóváhagyta kedden a román légierő ötödik generációs többcélú harci repülőgépekkel történő felszerelését.

A CSAT közleménye szerint a román légierő korszerűsítése F–35-ös harci repülőgépek beszerzésével folytatódik. A nemzetbiztonsági testület arra hivatkozott, hogy az F–35-ösök fejlett érzékelőkkel és nagy pontosságú, intelligens lövedékekkel rendelkeznek, valós idejű, titkosított kommunikációra képesek a földi légvédelemmel és más repülőgépekkel, mindez pedig alkalmassá teszi őket a légi fölény megszerzésére és megőrzésére, a légtér szuverenitásának megvédésére.

A védelmi testület szerint a légierő fejlesztési koncepciójának kidolgozásánál fontos szempont volt Románia számára, hogy hatékony, hiteles, a lehetséges agressziót elrettentő, a NATO- és EU-tagsággal járó kötelezettségek teljesítésre alkalmas légvédelmet építsen ki, és fejlessze együttműködési képességét a szövetségesekkel.

A CSAT a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetének alakulását, és a „moldovai demokratikus folyamatokat érintő külső beavatkozásokat” is elemezte, és úgy értékelte: Ukrajna és Moldova határozott támogatásának folytatása közvetlenül hozzájárul Románia biztonságának erősítéséhez.

Romániában 2019 márciusában állt szolgálatba az első, Portugáliából beszerzett, 16 darab használt F-16-os gépből álló repülőraj. A bukaresti védelmi tárca korábbi közlése szerint az országnak legalább három, egyenként 16 többcélú harci gépből álló repülőrajra van szüksége légtere védelméhez. Románia tavaly írt alá szerződést Norvégiával további 32 használt F-16-os harci repülőgép megvásárlásáról. Ezeket várhatóan idén, és 2024 folyamán fogják leszállítani.

Az F–16-os repülőrajokra átmeneti megoldásként tekintenek, az ötödik generációs F–35-ös harci repülők beszerzéséig.

A román hadsereg fegyverzetellátási főigazgatósága vezetőjének korábbi nyilatkozata szerint az első F–35-ös rajt 2030 után tervezik hadrendbe állítani.

A légtéri járőrözésből egyelőre a román légierő izraeli segítséggel felújított, orosz gyártmányú MiG–21 típusú vadászgépei is kiveszik még a részüket. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül 30–40 harcképes gép maradt, és a légierő idén megkezdte a MiG–21 Lancerek kivonását a szolgálatból.

Lengyelország a stratégiai partnerség megerősítésére törekszik az Egyesült Államokkal – jelentette ki kedden Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök amerikai útja előtt.

Hangoztatta, hogy a lengyel-amerikai kapcsolatok még soha nem voltak olyan jók és erősek, mint most. Újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy látogatásának célja a stratégiai partnerség koncepciójának megerősítése lesz, amelyet Joe Biden amerikai elnök legutóbbi, februári lengyelországi látogatása során dolgoztak ki.

„A transzatlanti partnerséget, az Európai Unió és az Egyesült Államok szövetségét a 2025-ös lengyel EU-elnökség egyik legfontosabb prioritásává fogjuk tenni” – tette hozzá Morawiecki.

Kifejtette, Lengyelország biztonsága két pillérre épül, nevezetesen a gazdasági és a védelmi együttműködésre. Azért utazik az Egyesült Államokba, hogy megerősítse „e két pillért és az alapjaikat szövetségeseivel együttműködve”.

Szólt arról is, hogy az Egyesült Államokban tartózkodva olyan fegyvervásárlási szerződéseket akar jóváhagyni és kidolgozni, „amelyek Lengyelország biztonságának alapját képezik a jövőben”.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő elmondta, hogy a csütörtökön véget érő látogatás középpontjában a kétoldalú gazdasági együttműködés és Lengyelország biztonsága áll majd.

Morawiecki látogatása során találkozik Kamala Harris amerikai alelnökkel és amerikai fegyvergyártó cégek képviselőivel.

Hivatalos látogatásra Kanadába érkezett helyi idő szerint hétfőn este Denisz Smihal ukrán miniszterelnök – jelentette a brit The Guardian. Smihal látogatásának célja, hogy páncélozott harci járműveket és lőszereket szerezzen be az ottawai kormánytól a háború folytatásához.

Smihal a kanadai Globe and Mail című lapnak adott interjúban kifejtette: nem aggódik amiatt, hogy a kanadai szövetségi költségvetésben nem különítettek el forrást egy Ukrajnának szánt, újabb katonai segélyre, és reméli, hogy az ország még több támogatást fog nyújtani Kijevnek.

„Most nehéz páncélosokra és még több tüzérségi lövedékre van szükségünk: lőszerekre a páncéltörőkhöz és lőszerekre a harckocsikhoz. Ez döntő fontosságú az ellentámadásunk végrehajtásához” – mondta Smihal.

A kijevi hadvezetés várhatóan az elkövetkező hetekben ellentámadást indít Kelet- és Dél-Ukrajnában, hogy visszaszerezze az orosz hadsereg által megszállt területeket.

Artemivszk (Bahmut) több mint kétharmada orosz kézre került – jelentette ki Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió vezetője, amikor hétfőn felkereste az ostromlott várost.

Pusilin a Rosszija 24 hírtelevíziónak azt mondta, hogy a város nyugati részén heves harcok folynak. A politikus szerint a visszavonuló ukrán erők igyekeznek minél súlyosabb károkat okozni.

„Az ellenség nem kíméli sem a várost, sem a sajátjait, akiket belehajt ebbe a húsdarálóba” – hangoztatta a régió vezetője, aki egyúttal a város helyreállítását ígérte.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve elmondta, az ukrán fegyveres erők az elmúlt egy napban 530 embert vesztettek el, közölük több mint 290 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el.

A tábornok szerint az orosz hadsereg megsemmisített még egyebek között két vezetésipontot és egy lőszerraktárt is.

Az orosz védelmi tárca közölte, hogy hétfőn 106 orosz hadifogoly térhetett haza ukrán fogságból.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kijelentette, hogy eddig senki sem tett hivatalosan ajánlatot a tűzszünetre a közelgő ortodox húsvét alkalmából. Emlékeztetett rá, hogy az orosz részről egyoldalúan meghirdetett karácsonyi fegyvernyugvást az ukrán fél nem fogadta el. Kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Párizs közvetítő szerepet játszhatna Moszkva és Kijev között, mivel közvetve részese a konfliktusnak Ukrajna oldalán.

A Donyeck megyei Bahmutban az orosz erők a felperzselt föld taktikáját kezdték alkalmazni, a városban a helyzet súlyos, de az ukrán csapatok ellenőrzésük alatt tartják – jelentette ki hétfőn Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka.

A katonai vezető megjegyezte, hogy ugyanezt a taktikát alkalmazták az orosz csapatok Szíriában is. Kifejtette, hogy légicsapásokkal és tüzérségi tűzzel rombolják le az épületeket és katonai állásokat a városban. Kiemelte, hogy az ukrán katonák támadó műveleteikkel kimerítették a Wagner orosz zsoldoscsoport tartalékait, ezért az orosz hadsereg most kénytelen különleges erőket és légideszant egységeket bevonni a Bahmutért folyó harcokba.

Szirszkij az elmúlt hetekben többször is járt Bahmutnál. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint legutóbb április 9-én kereste fel a város térségében szolgálatot teljesítő ukrán alakulatokat, amelyeknek a parancsnokai jelentést tettek a harcok állásáról.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegramon közölte, hogy fogolycserével újabb száz ukrán katona térhetett haza orosz fogságból. Jermak nem közölte, hogy Kijev az ukránokért cserébe hány orosz foglyot adott át Moszkvának.

Az Ukrajinszka Pravda megyei kormányzói hivatalok beszámolóiból készített összeállításában azt írta, hogy vasárnap az orosz erők Ukrajna nyolc régióját lőtték, öt helyi lakos sérült meg. Az ukrán 110. gépesített dandár hétfőn a Facebookon arról számolt be, hogy lelőttek egy orosz Mi-24-es helikoptert Donyeck megyében.

Az ukrán vezérkar hétfői összesítése szerint az elmúlt napban mintegy 670 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége megközelítette a 179 ezret. Az elmúlt napon az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett egy harckocsit, tíz tüzérségi rendszert és 11 drónt. Az orosz erők eddig 307 repülőgépet, 292 helikoptert, 3637 harckocsit, 2750 tüzérségi rendszert és 2323 drónt veszítettek Ukrajnában.

A Luhanszk megyei kormányzói hivatal a Telegramon arról írt, hogy az orosz erők helyi lakosokat fognak el és szállítanak ismeretlen helyre. Közleményük szerint többek között Sztarobilszk településen kutatták át az Ukrajna-párti lakosok lakásait, és több embert elvittek. Ezen felül a kormányzói hivatal azt is közölte, úgy értesült, hogy több helyről ukrán elhunytak sírköveit vitték el a temetőkből Kagyijivkába, ahol lecsiszolják róluk a neveket, és a helyükre elesett orosz katonák nevét vésik, így háromszor olcsóbban jutnak a sírkőhöz, mintha újat rendelnének.