Budapest a csőd szélén

Miközben eddig nem látott mennyiségű pénz folyik be a főváros kasszájába az iparűzési adóból, Budapest mégis a csőd szélére került – erre lehet következtetni Karácsony Gergely főpolgármester szerdai bejelentéséből, amelyben a helyettese által összeállított „túlélőprogramot” ismertette. A terv mindenképpen fokozná a kormány-főváros-ellentétet, Gyurcsány Ferenc pedig éppen ezt a Karácsony Gergellyel szembeni elvárását fejtette ki nemrég nagy nyilvánosság előtt.

Nem ismerik el a szolidaritási adó törvényességét, ezért annak csak a szerintük törvényes részét fizetik be az államnak

– jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester szerdai sajtótájékoztatóján a vg.hu tudósítása szerint.

Ahogy arról korábban a hirado.hu is beszámolt, főpolgármester a múlt héten felkérte egy „túlélőprogram” elkészítésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest, mert a prognózisok szerint augusztusra 76 milliárd forintos hiánya lesz a fővárosnak. Ezt ismertette most Karácsony.

A lépés a vg.hu értékelése szerint politikai értelemben kifizetődő lehet, hiszen fenntartja a kormány-főváros szembenállást. Csakhogy jó eséllyel jogszabálysértő, ráadásul nem oldja meg Budapest működési finanszírozását fenntartható módon.

Emlékezetes,

Gyurcsány Ferenc nemrég a Spirit FM-nek adott interjújában azt fejtegette, Karácsony Gergely nem hajlandó a kormánnyal szembeni politikai küzdelembe belevinni a várost.

Karácsony Gergely szerdai sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy közigazgatási pert indítanak a magyar állammal szemben, mert szerintük a szolidaritási adó alaptörvény-ellenes.

A vg.hu arra hívta fel a figyelmet, a csőd szélén álló Budapest vezetése ritkán beszél arról, hogy az iparűzési adó bevételeik évről-évre rekordot döntenek: 2019-ben még 164 milliárd forint fölött rendelkezhetett a városháza, az idén már viszont csaknem 272 milliárdot terveztek be.

A főváros 2023-as évi költségvetési rendelete azzal számol, hogy idén 76,4 milliárd forinttal növekszik az iparűzési adóból befolyó bevétele a tavalyihoz képest.

Arra, hogy Budapest adóbevételei minden korábbinál magasabbak, nemrég Varga Mihály is rámutatott. A pénzügyminiszter által a Facebookon megosztott,

a Magyar Államkincstár adatait ismertető diagramból az is kiderül, hogy Karácsony Gergelyék 2019-ben még 214,2 milliárd forint megtakarítással vették át a kasszát, amely 2022-re a növekvő adóbevételek ellenére 25,5 milliárd forintra karcsúsodott.

A vg.hu tudósítása szerint a főváros vezetése további megszorításokról is döntött:

• a fővárosi cégeknél szigorú likviditási követelményt vezet be, összesen 15 milliárd működési kiadást átütemez 2023 utolsó negyedévére,
• a BKK 24 milliárd forint éven belüli hitelt vesz fel magas kamattal, amit szeptember folyamán fognak törleszteni (ekkor érkezik be a következő iparűzési adó előleg),
• Budapest létező fejlesztési projektjeinek pénzügyi teljesítést átsorolják az év utolsó negyedévébe, ez érinti a Lánchíd felújítását is,
• és maga a fővárosi önkormányzat is felvenne 16,6 milliárd forintnyi fejlesztési hitelt, de ehhez a kormányzat engedélye is kell.

Szintén emlékezetes, hogy április elején a Városháza-botrány kulcsfigurája Karácsony Gergely helyetteseiről rántotta le a leplet azon a hangfelvételen, amelynek leirata a Magyar Nemzet birtokába került. A lap azt írta: Gansperger Gyula a Városháza eladását előkészítő informális beszélgetések során mások mellett az MSZP-s Tüttő Katát, a DK-s Gy. Németh Erzsébetet, valamint a Momentumos Kerpel-Fronius Gábort bírálta.

Budapest főpolgármestere levélben fordult a pénzügyminiszterhez, amelyben a szolidaritási hozzájárulás fizetésének átütemezését kéri 2024-re. A gazdagabb önkormányzatok ezen keresztül járulnak hozzá a szegényebb települések működtetéséhez – tudatta Varga Mihály közösségi oldalán.

A pénzügyminiszter azt írta: „Válaszlevelemben felhívtam a főpolgármester figyelmét arra, hogy a főváros iparűzési adóból származó bevételei három és félszer nagyobb mértékben emelkedtek, mint a szolidaritási hozzájárulás. A fővárosnak kiemelkedő bevételi lehetőségei vannak, ezért a szegényebb településeket is képes támogatni a szolidaritási hozzájáruláson keresztül. A fizetés átütemezését a jogszabályok nem teszik lehetővé.”

Varga Mihály hozzáfűzte, hogy Budapest adóbevételei minden korábbinál magasabbak, a városvezetés mégis felélte a 2019-ben átvett megtakarításokat.

Karácsony Gergely helyetteseiről rántja le a leplet a Városháza-botrány kulcsfigurája azon a hangfelvételen, amelynek leirata a Magyar Nemzet birtokába került. A lap azt írta: Gansperger Gyula a Városháza eladását előkészítő informális beszélgetések során mások mellett az MSZP-s Tüttő Katát, a DK-s Gy. Németh Erzsébetet, valamint a Momentumos Kerpel-Fronius Gábort bírálta. Az üzletember szerint a főpolgármester pártkötődésű helyettesei sem csinálnak semmit, gyakorlatilag nem dolgoznak, s a városvezetői teendők helyett a jó fizetés és a szolgálati autó foglalkoztatja őket.

Karácsony Gergely főpolgármesterhez hasonlóan a pártkötődésű helyettesei sem csinálnak semmit, gyakorlatilag nem dolgoznak, s a városvezetői teendők helyett a jó fizetés és a szolgálati autó foglalkoztatja őket – idézi Gansperger Gyulát a Magyar Nemzet, a lap birtokába került Anonymus-hangfelvételek nyomozati leiratából.

A Városháza-ügy kulcsfigurája – a lap szerint – a Fővárosi Önkormányzat eladását előkészítő informális beszélgetések során mások mellett az MSZP-s Tüttő Katát, a momentumos Kerpel-Fronius Gábort és az azóta már városházát a parlamentre cserélő DK-s Gy. Németh Erzsébetet bírálta.

„Miért, szerinted a Tüttő Kata dolgozik? Nem. Kerpel-Fronius dolgozik? Nem. Gy. Németh Erzsike hova jár? Elmegy a Gyurcsányhoz, meghallgatja, hogy mi a feladat, és elmondja a Gergőnek. Hát ezt, mást nem csinál. Hát érted”

– jelentette ki beszélgetőpartnerének a Városháza-gate kulcsfigurája, amelyről írt a cikk szerzője, aki szerint Gansperger Gyula Karácsony főpolgármesterségéről is lesújtó véleményt fogalmazott meg:

„Milyen vezetés az, ahol van egy főnök, aki szintén nem dolgozik, és a többiek sem csinálnak semmit. Hát ők ott vannak. Jó a fizetés, szolgálati autó, meleg van, telefon, laptop.”

A Magyar Nemzet megjegyzi: a főpolgármester-helyettesek a szakmai hozzáértésük helyett leginkább a fényűző életmódjukkal, a tájékozatlanságukból és az alkalmatlanságukból eredő szerencsétlen elszólásaikkal vagy éppen a semmittevésükkel hívták fel magukra is figyelmet.

A cikk szerzője emlékeztet: humán területekért felelős főpolgármester-helyettesként Gy. Németh tevékenysége leginkább annak kapcsán került előtérbe, hogy 2021-ben a koronavírus-járvány kitörését követő hetekben a Pesti úti, fővárosi fenntartású idősotthonban feltűnően nagy számban haltak meg a gondozottak. A kormányhivatal vizsgálatot indított, amely során több higiéniai szabálytalanságot tártak fel, mindeközben Gy. Németh Erzsébet azzal igyekezett kezelni a problémát, hogy tagadta az idősotthonban meglévő higiéniai problémák létezését.

Tüttő Kata a Városháza-botrány kirobbanásának évében azzal került be a hírekbe, hogy a görögországi nyaralása alatt luxusszolgáltatásnak minősülő tengeri lovagláson vett részt, s a közösségi médiában még egy videót is megosztott arról, ahogy a habok közül a partra nyargalt. A főváros baloldali vezetése ugyanekkor súlyos forráshiányokra panaszkodott és azt állította, hogy a kormány kivérezteti Budapestet.

Kerpel-Fronius Gábor nem sokkal a Városháza-botrány kitörése után az ATV-ben elismerte, hogy részben ő volt az előterjesztője annak a dokumentumnak, amely a Fővárosi Önkormányzat épületének értékesítését is felvetette. A Magyar Nemzet szerint ezzel Karácsony Gergely helyettese megerősítette a műemlék épületegyüttes eladásáról szóló terveket, amelyek létezését Karácsonyék eközben váltig tagadták.

Egy magát Anonymusnak hívó álarcos alak 2021 őszén közölt olyan hangfelvételeket, amelyeken a fővárosi városvezetéshez köthető baloldali üzletemberek a Városháza épületének lehetséges eladásáról egyeztettek külföldi befektetőkkel. A hanganyagon többször megszólal az ügy egyik kulcsszereplője, Gansperger Gyula üzletember.

A lap korábban arról is írt, hogy Bajnai Gordon, korábbi miniszterelnök által csak harcostársnak nevezett Gansperger Gyula nemcsak a Fővárosi Önkormányzat mögött húzódó baloldali érdekkörökről, hanem a Karácsony Gergely vezette főváros közpénzkezelési gyakorlatáról és valós anyagi helyzetéről is lerántja a leplet. Az egyik hangfelvételen pedig azt mondja, hogy Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött külföldi erők és finanszírozók állnak.