tóth gabi
Intett a jóra Ferenc pápa.
A tevékeny szeretet nyelvét folyékonyan beszélő egyházra van szükség – hangsúlyozta Ferenc pápa Budapesten, a Rózsák terei Szent Erzsébet-templomban, ahol a magyar katolikus egyház segítő szervezeteivel, menekültekkel és szegényekkel találkozott.
A katolikus egyházfő megköszönte a magyar egyháznak a tevékeny szeretet melletti elkötelezettségét, és köszönetet mondott az ukrajnai háború elől menekülők nemcsak nagylelkű, hanem lelkes befogadásáért is.
Hangsúlyozta: az evangélium középpontjában a szegények és a rászorulók állnak, mert Jézus azért jött, hogy „örömhírt vigyen a szegényeknek”.
Ez izgalmas kihívás elé állít bennünket, hogy „az általunk vallott hit ne legyen egy életidegen szekta foglya” és ne váljon áldozatává egyfajta „lelki egoizmusnak” – fogalmazott.
Az igazi hit „kényelmetlen”, „kockáztat”, „kilép a világba, hogy találkozzon a szegényekkel és képessé tesz arra, hogy saját életünkkel a szeretet nyelvét beszéljük” – mondta Ferenc pápa.
Szent Erzsébet, a király leánya fényűző és kiváltságos környezetben nőtt fel, mégis, megérintve a Krisztussal való találkozástól, elutasította a világ gazdagságát és hiúságait, hogy ezekről lemondva a rászorulókról gondoskodjon. Ez a tevékeny szeretet nyelve – nyomatékosította az egyházfő.
A hajléktalanok, szegények, betegek segítéséről szólva Ferenc pápa hangsúlyozta: nem elég csak kenyeret adni, ami a gyomrot táplálja, hanem az ember szívét is táplálni kell! A tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segítségnyújtás, hanem az egész emberre figyel és Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani: „olyan szeretet, amely segít visszanyerni szépségünket és méltóságunkat”.
Megjegyezte: a tevékeny szeretet bátorságot és ránézést jelent, nem lehet ugyanis segíteni úgy, ha közben másfelé nézünk. Nem lehet táplálékot adni távolról, érintés és odanézés nélkül – mondta.
Az érintéssel és a ránézéssel egy út kezdődik azzal a nélkülöző emberrel, aki „segít neked megérteni, hogy te magad is nélkülöző ember vagy Isten szemében és kezében” – fogalmazott Ferenc pápa.
Az egyházfőt Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Katolikus Karitász elnöke köszöntötte.
A szeretetszolgálat munkáját bemutatva felidézte: Magyarországon 1931-ben alapították meg a Katolikus Karitászt, amely nagy lendülettel végezte munkáját 1950-ig, amikor a kommunista rendszer betiltotta működését. Szinte titokban élt tovább a plébániákon a munka egészen 1991-ig, amikor hivatalosan újraindulhatott a segélyszervezet.
A szeretetszolgálat sok ezer önkéntessel és sok hivatásos segítő szakemberrel gondozza az időseket és a betegeket, segíti a rászoruló családokat, a fogyatékkal élőket, kiveszi részét a szenvedélybetegek gyógyításából, segíti a hajléktalanokat, a hátrányos helyzetű kisebbségekhez tartozókat, támogatja az üldözött keresztényeket, a menekülteket és a humanitárius katasztrófák áldozatait.
Hozzátette: a Katolikus Karitász mellett más szeretetszolgálatok is működnek Magyarországon, így a Máltai Szeretetszolgálat, különböző katolikus intézmények és lelkiségi csoportok, közösségek, illetve más hitvallású szervezetek is. A találkozón Ferenc pápa beszéde előtt tanúságtételek hangzottak el.
Elsőként a Nyíregyházi Egyházmegye területén, Máriapócson élő roma asszony, Fürtösné Kanalas Brigitta számolt be arról, hogyan segítette őt nehéz helyzetében a görögkatolikus egyház, munkát és otthont biztosítva neki és gyermekeinek.
A családfő felidézte: több napig tartó út után érkeztek Magyarországra, ahol szállást és segítséget kaptak. Később a Katolikus Karitász integrációs központjában is szeretettel fogadták őket – mondta, hozzátéve, kézzelfogható anyagi segítséget, utalványokat is kaptak, ami „életmentő volt” a családnak és „bátorítást, reményt is adott”.
„Számunkra és gyermekeink számára Magyarország egy új élet kezdetét, egy új esélyt jelentett. Itt befogadtak bennünket és új otthonra leltünk” – fogalmazott Oleg Jakovlev. A család gyermekei egy dallal köszönték meg a Katolikus Karitász munkáját és köszöntötték az egyházfőt.
Végül Kunszabó Zoltán diakónus és felesége, Kunszabóné Pataki Anna, a hajléktalanokat segítő Csak Egyet Szolgálat alapítói beszéltek munkájukról. Kunszabó Zoltán elmondta: Budapesten 2246 ember lakik hajléktalanszállókon és 436 él az utcán.
A hajléktalanságtól veszélyeztetettek száma azonban ennél sokkal nagyobb: vendégeik között vannak volt állami gondozottak, pszichiátriai problémákkal, szenvedélybetegségekkel küzdők, börtönből szabadultak, és vannak közöttük a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák és idősek is.
Ferenc pápa a templomba érkezésekor és távozásakor is hosszan üdvözölte a padsorokban ülő szegényeket és a roma közösség képviselőit.
Apostoli látogatásának második napján Ferenc pápa délelőtt magánlátogatást tett egy vak gyerekeket gondozó otthonban. Ezután szegényekkel és menekültekkel találkozott, délután pedig 11 ezer diák előtt mondott beszédet. Ferenc pápa látogatásának legnagyobb eseménye a vasárnapi szentmisea budapesti Kossuth téren. A közmédia a szentatya minden programjáról részletesen beszámol majd.
Percekkel fél kilenc után gördült be a Ferenc pápát szállító autó a vakok Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonához.
A szentatyát már izgatottan várták az intézmény lakói. Állva, énekkel fogadták a gondozottak. Az intézmény látássérült és halmozottan fogyatékos gyerekeknek ad otthont.
Az egyházfő több ajándékot is kapott tőlük. Például egy saját készítésű tarisznyát és egy rózsafüzért.
– fogalmazott a katolikus egyházfő.
A szentatya beszéde után az intézmény lakói közösen imádkozták el a Miatyánkot latinul.
Ferenc pápa a magánlátogatás után a Rózsák terére ment, ahol rengetegen várták.
A pápamobil nem sokkal 10 óra után érkezett meg az Árpád-házi Szent Erzsébet templomba.
A pápát a templomban üdvrivalgás és taps fogadta.
Voltak olyanok is akik tanúságot tettek, köztük egy máriapócsi családanya is.
A szegények és a rászorulók állnak az evangélium középpontjában – fogalmazott beszédében Ferenc pápa. Azt mondta:
„Köszönetemet fejezem ki a Magyar Egyháznak a tevékeny szeretet melletti elkötelezettségért, odaadottságért létrehoztak egy olyan hálót, amely összeköti a sok lelkipásztori munkatársat a sok önkéntest a plébániai és egyházmegyei karitászokat de az imacsoportokat a hívők közösségeit a más felekezetekhez tartozó szervezeteket is, egyesítve őket abban az ökumenikus közösségben, amely éppen a szeretetből fakad. És köszönöm, hogy nemcsak nagylelkűen, de lelkesen is oly sok menekültet fogadtatok be Ukrajnából” – fogalmazott a katolikus egyházfő.
A görögkatolikus közösséggel találkozott az apostoli látogatásra Magyarországra érkezett Ferenc pápa szombaton délelőtt, a budapesti Istenszülő oltalma templomban, a Rózsák terén.
A Duna tévécsatornán közvetített eseményre a pápa a közeli Árpád-házi Szent Erzsébet-templomból kerekesszékben érkezett a görögkatolikus közösség templomába, ahol Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita fogadta. A hívek Ferenc pápa érkezése előtt már elkezdték énekelni az akathisztoszt, az Istenszülő Szűz Máriát dicsőítő himnuszt, amit a pápa érkezésekor megszakítottak.
Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita köszöntőjében arról beszélt: „Szent II. János Pál pápától tanultuk azt a fontos igazságot, hogy Krisztus egyháza két tüdővel lélegzik, Kelet és Nyugat lelke együttesen élteti a Titokzatos Testet”.
„Ez a költői és teológiai kép itt, ezen a téren, különösen is érvényesül. Egymás mellett áll két templom, egymás mellett él két közösség, a római és a görögkatolikus. A plébánia és parókia összeér, közösségi életünk összeforr. Ezt a templomot a római katolikus testvérektől kaptuk, jó 120 évvel ezelőtt” – tette hozzá.
„Születésünktől, az első unióktól fogva sokat kellett szenvednünk ezért a kettős hovatartozásért. Vértanúink nemcsak keresztény hitükért, hanem kifejezetten a katolikus egyházhoz tartozásukért haltak meg, hiszen ha vállalják a kommunista erőszak diktátumát, visszatérnek az ortodox hitre, megmenthették volna az életüket, de inkább meghaltak, semhogy a katolikus egyházat megtagadják” – fogalmazott.
Hozzátette: „ezért senki nem vonhatja kétségbe, hogy miközben igyekszünk hűséggel ragaszkodni keleti gyökereinkhez, ezzel nem különállni akarunk, hanem hidat képezni a két testvéregyház között, hiszen mi valamilyen módon mindkettőhöz odatartozunk” – mondta.
Az érsek-metropolita hangsúlyozta: a pápa látogatásával „óriási megerősítést kaptak”, hogy a katolikus egyháznak ők is egyenértékű tagjai és kiemelte, ígéretet tesznek arra, hogy miközben Krisztust keresik és hirdetik, egyházi létükben az egység hordozói és építői lesznek.
Ezt mindenekelőtt buzgó imádsággal szeretnék munkálni, ezt tartják legfőbb kötelességüknek és lehetőségüknek, „ezzel tudjuk éltetni a Titokzatos Testet”.
A görögkatolikus közösség ajándékot is adott Ferenc pápának: a keleti egyház rózsafüzérét, egy száz szemes csotkit, amelyet görögkatolikus fiatalok kötöttek erre az alkalomra. Az ajándékot gyermekek adtak át és Ferenc pápa azonnal felvette a jobb csuklójára.
Kocsis Fülöp ezután felkérte a Szentatyát, csatlakozzon hozzájuk és imádkozza velük a nagy litániát, a béke ekténiáját a rítusuknak megfelelően.
Az imádkozás után Ferenc pápa felvette az aranyszínű, görögkatolikus stólát (epitrachelion) és megáldotta a jelenlévőket. A pápa ezt követően a templom bejáratáig sétált a hívek énekével kísérve, megállva és beszélgetve a hívekkel. A templomot már kerekesszékben hagyta el. A Rózsák terén összegyűlt emberek énekeltek a pápa távozásakor.
Orbán Viktor miniszterelnök és családja is találkozott Ferenc pápával apostoli látogatásának első napján. Orbán Viktor erről osztott meg egy rövid videót közösségi oldalán, melyhez azt írta: „Nagycsalád, nagy találkozás. Köszönjük Ferenc pápának!”