A Soros-féle pénzeket Brüsszel és Washington egészíti ki

Évek óta szembetűnő gyakorlat, hogy a Soros-hálózat hazai szervezeteinél landolnak milliárdos nagyságrendű támogatások Brüsszelből és a tengerentúlról. A Magyar Nemzet cikksorozatban mutatja be a guruló dollárok és eurók útját, valamint azt is, hogy a nyílt társadalom világnézetét agresszív propagandával terjesztő, civilnek mondott szervezetek finanszírozásán túl gyakran konkrét politikai célok megvalósítására érkeznek uniós és amerikai források hazánkba. A legnyilvánvalóbb beavatkozási kísérlet a 2022-es parlamenti választások előtt történt, amikor a dollárbaloldalnak több mint négymilliárd forintot küldtek Sorosék Amerikából.

Miközben az Európai Unió vezetése politikai okokból hosszú ideje visszatartja a hazánknak járó pénzügyi forrásokat, jelentős összegekkel támogatja azokat a magyarországi civil szervezeteket, amelyek Soros György hálózatához tartoznak, illetve amelyeket az amerikai spekuláns is finanszíroz. Az utóbbi években összesen mintegy 4,2 milliárd forint érkezett különböző pályázatok útján a nyílt társadalom eszmeiségének hazai terjesztőihez.

Azt, hogy valójában mennyire nem „civil”, sokkal inkább politikai célokat szolgálnak ezek a pénzek, maga Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője leplezte le, hiszen tavaly decemberben ő jelentette be a támogatások érkezésének hírét a közösségi oldalán. Ráadásul személyes küldetésének nevezte a „küzdelmet” azért, hogy minél több uniós forrást kapjanak a „kormánytól független” szervezetek. A függetlenség azonban a szóban forgó „civilek” esetében mindig kormányellenességet, illetve a Soros-féle nyílt társadalom célkitűzéseinek népszerűsítését jelenti.

Az Ökotárs Alapítvány az egyik hazai pénzelosztó

Az említett 1,3 milliárd forintot az Ökotárs Alapítvány vezette négytagú konzorcium osztja szét a pályázó szervezetek között. Az Ökotárs mellett az Autonómia Alapítvány, a Kárpátok Alapítvány Magyarország és a Közösségfejlesztők Egyesülete dönt a források odaítéléséről. Az Európai Unió Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek elnevezésű programjában részt vevő szervezetek – az Ökotárs tavaly decemberi közleménye szerint – a jogállamiság, a demokrácia, az egyenlőség, valamint az emberi jogok védelmére és népszerűsítésére fogják költeni a pénzt. A gyakorlatban ez elsősorban a kormány elleni fellépést jelenti, erre mutatott rá egy korábbi írásában a Magyar Nemzet is. Az uniós források érkezéséről beszámoló cikkében a lap emlékeztetett: az Ökotárs Alapítvány vezetője, Móra Veronika már a 2018-as országgyűlési választások után a Mi vagyunk a többség nevű csoport kormányellenes tüntetésein felszólalt, és azt hangoztatta, hogy ki kell állni a Stop, Soros! törvényjavaslattal fenyegetett szervezetek mellett.

Az Ökotárs Alapítvány visszatérő kedvezményezettje Brüsszelnek, az elmúlt években több alkalommal is kapott uniós forrásokat. 

A programra 145,5 ezer euró támogatást kaptak, ami csaknem 56 millió forintnak felel meg. A megvalósításban részt vett még a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) és az Emberség Erejével – Cum Virtute Humanitatis Alapítvány. Mindegyik intézmény évek óta a Soros-hálózattól kap különböző forrásokat.

Az Ökotárs volt a vezetője a Nyerd vissza civil terünket! – Közép-európai civil együttműködés egy átfogó uniós civil társadalompolitika felé projektnek, amely az Európai Bizottság és a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásából valósult meg. A közel 688 millió forint értékű programnak magyar résztvevője volt a TASZ.

Szintén az Ökotárs volt egyike azon kilenc civil szervezetnek, amely az Európai Bizottság által közzétett 2023. évi országjelentéshez hozzáfűzte észrevételeit. Az Ökotárs az Amnesty International, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság a IV. fejezet megalkotásában vett részt.

Az Soros-közeli alapítvány volt a USAID partnere a civil szervezetek fenntarthatóságát vizsgáló Közép-Kelet-Európa és Eurázsia Civil Fenntarthatósági Index Magyarországról szóló fejezetének megalkotásakor.

Az Ökotárs legutóbbi éves beszámolójából kiderül, hogy 2021-ben közel dupla annyi (231,5 millió forint) uniós és egyéb külföldi támogatást kaptak, mint 2020-ban, amikor ez az összeg 121,3 millió forint volt.

Gurulnak az eurók Somogyiék cégéhez

Nem kevés uniós pénz érkezett a Soros-hálózat egy másik szereplőjéhez a Political Capital (PC) nevű tanácsadó céghez is. A régi SZDSZ-es, majd az MDF-nél, és manapság a szoros amerikai pórázon tartott Jobbik környékén felbukkanó Somogyi Zoltán politológus által alapított PC koordinálásában valósulhat meg az EDMO Hungarian hub against disinformation nevű elképzelés. A projekt célja, hogy egy új, független multinacionális központot hozzon létre Magyarországon. A PC internetes honlapján megtalálható beszámolóból is kiderül, hogy 2023 januárjától kibővített formában működik a Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO). A projekt első fázisában, 2021-es indulása óta a Lakmusz.hu tényellenőrző portál több mint 1,5 millió olvasót ért el, ezt a munkát folytatják tovább. A Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a dezinformációk terjedését és az ellene hozott intézkedések hatékonyságát vizsgálják majd, a francia AFP hírügynökség és a Lakmusz újságírói végzik a tényellenőrző munkát. 

A romák, az LMBTQ-személyek, a zsidó és a migráns közösségek elleni gyűlöletbeszéd elleni küzdelemért is kapott pénzt a Political Capital. A projekt 2022 áprilisától 2024 március végéig tart és a koordinátor az RGDTS Roma Gadje Párbeszéd az Önkéntes Szolgálat Által Nonprofit Kft. ügyvezetője Herfort Marietta, aki a Demokratikus Koalíció árnyékkormányának romaügyi tanácsadója. A projektben részt vevő Political Capital 11,6 millió forintot kap, a további partnerek, a Haver Informális Zsidó Oktatási Alapítvány 12,5 millió, a Szivárvány Misszió Alapítvány pedig 5,7 milliót kasszírozott. A program összköltsége: 168 ezer euró, azaz nagyjából 65 millió forint.

A Political Capital 23,7 millió forintot zsebelt be egy 2019–2021 között megvalósult, Kooperatív harmonizált cselekvési modell a polarizáció megállítására nemzeteinkben című pályázat részeként. Szintén az Internal Security Fund Police támogatása alatt nyert 31,4 millió forintot egy olyan projektre (Do one brave thing), amely során a cél lehetővé tenni a fiatalok számára, hogy megkérdőjelezhessék a mindennapi életük során tapasztalt szélsőséges narratívákat, biztosítsák a fiatalok számára a tudatos médiafogyasztást, felléphessenek a gyűlöletbeszéd és a szélsőséges retorika online kihívásai ellen. Közvetlenül az Európai Bizottságtól nyertek el 15,3 millió forintot egy 2020–2021-es Polarizáció és radikalizálódás elleni európai platform: gyakorlati eszközök a frontvonalban dolgozó szakemberek számára című projektre.

Pénzeső Brüsszelből a Republikonnak

Bőven jutott uniós forrás a Gyurcsány Ferenc egykori SZDSZ-es államtitkára, Horn Gábor által vezetett Republikon Alapítványnak is. Már 2018-ban érkezett EU-s pénz a Republikonhoz a parlamenti választások befolyásolására, akkor 41 millió forintot kaptak. Az Európai Bizottság régi kedvence Hornék alapítványa, amely 2020-ban 46 millió forintot kapott a Europe for Citizens Programme – Operating Grants keretében. A program többek között a baloldali előválasztással is foglalkozott. Az éves beszámolókból kiderül az is, hogy 2021-ben 62 millió forintot nyertek el az Európai Unió költségvetéséből. A múlt évben a Republikon hatvanmillió forintot kapott az Európai értékek a tudatos választáshoz című pályázatra. A projekt nem titkolt célja volt a parlamenti erőviszonyok befolyásolása, hiszen szerintük a magyarországi választások nemcsak az ország, hanem az egész térség, sőt az európai politikára is kihathatnak. Ezenfelül létrehoztak workshopokat fiatalok számára, hogy megküzdhessenek az álhírekkel, fejlesszék a kritikai gondolkodásukat. Idén szintén mintegy hatvanmillió forintot nyert a Republikon – Vita Európa jövőjéről című pályázatára. 

Soros-jogvédők támogatása

Egy szintén Soroshoz közel álló szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság is jókora szeletet hasított ki az elmúlt években az uniós pénzekből. A már említett TASZ-szal közösen nyerték el a Making the EU Charter a leading human rights litigation tool in Hungary című pályázatot, összesen 73 millió forint értékben. Az idén induló projekt célja, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartáját a magyarországi emberi jogi perek központjába helyezze. Továbbá képzési tervet dolgoznak ki 45 ügyvéd számára. A másik célkitűzés, hogy tudatosabbá tegye a magyar társadalmat az alapvető jogok védelmére, hogy a polgárok képesek legyenek felismerni a jogsértéseket és peres úton támadják meg azokat.

Egy másik hasonló pályázatban is érdekelt a Magyar Helsinki Bizottság egy német cég koordinálásával: itt 23 millió forintot nyertek. A projekt arra szolgál, hogy az uniós jog és különösen az Alapjogi Charta nagyobb szerepet kapjon a tagállamok joghasználatában. A pályázat során képzéseket tartanak helyi ügyvédeknek és civil szervezeteknek, hogy képesek legyenek hatékony jogi érvek megfogalmazására, hatékony érdekképviseletet hozzanak létre. A Magyar Helsinki Bizottság korábban is kapott uniós forrásokból származó támogatásokat. A 2021-es beszámolóban bevallott EU-pénzek összege közel százmillió forint volt.

A szivárványos propagandára is jut uniós pénz

Egy ismert, Soroshoz közel álló melegjogiaktivista-csoport is feltűnik az uniós források kedvezményezettjeként. A Háttér Társaság legutóbbi éves beszámolójából kiderül, hogy 2021-ben majdnem 79, míg 2020-ban nyolcvanmillió forintot kaptak európai uniós költségvetésből, vagy más államtól, nemzetközi szervezettől. Egy magyarországi szivárványos érzékenyítést célzó pályázaton közel 28 millió forintot nyert a Háttér Társaság tavaly. A projekt célja az LMBTQ-személyekkel szembeni diszkrimináció csökkentése az oktatás, az egészségügy, a szociális szolgáltatások területén. A program összköltsége 65 millió forintot tett ki. Egy, az intolerancia, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépést célzó kampányért csaknem húszmillió forintot kapott a Háttér Társaság és a Szubjektív Értékek Alapítvány.

A szivárványos szervezet a szintén Sorosékhoz köthető Amnesty International Magyarországgal közösen kezdeményezettje egy másik érzékenyítő projektnek is, amellyel csökkentenék az LMBTQ-emberek megfélemlítését, diszkriminációját az iskolákban és a munkahelyeken. A résztvevők közül az Amnesty majdnem 29 millió forintot, a Háttér Társaság 18 milliót, a Labrisz Leszbikus Egyesület 12 milliót, a Szivárvány Misszió Alapítvány nyolcmilliót kap.

Egy másik iskolai programmal az unió a nemi alapú erőszak megállítását szeretné elérni a férfiasság kezelésével és a fiatalok viselkedésének megváltoztatásával az emberi jogi oktatáson keresztül. Az Amnesty International Magyarország 46 millió forintot kapott a 2022 májusában indult kampányra, amelyben egyes iskolák oktatják és feljogosítják a tanulókat a fent említett probléma elleni fellépésre. Hasonló összeget nyert el az Amnesty A fiatalok lehetőségeinek kiterjesztése a nemtől atipikus foglalkozásokra című pályázaton.

Az uniós intézmények nem feledkeztek meg az úgynevezett zöldszervezetekről sem, persze itt is a spekuláns kedvenceit támogatták. A Zöld jogok egy fenntartható jövőért: A polgárok részvételének fokozása az EU klímapolitikájában című pályázaton nyert a Karácsony Gergelyhez is közel álló Levegő Munkacsoport. A projekt során közel 23 millió forintot költhet a szervezet arra, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések támogatottságát növeljék.

Jól járnak a hazai migránsvédők is

Természetesen nem maradhat ki az uniós pénzesőből a hazai migránsbarát ngo sem. A Soroshoz közel álló Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület a Város mindenkié – felelősségteljes cselekvés a befogadó közösségekért címmel nyert mintegy 33 millió forintot. A program 2023. április 1-jén indult és célja a migránsok integrációja, az antirasszista politika, a diszkrimináció megszüntetése. A projekt hosszabb távú, egészen 2025. március 25-ig tart.

Továbbá az Európai Bizottság 75,5 millió forinttal támogatta a RAISD projektet, amelyben a sérülékenység kontextusait vizsgálják a menekültek körében. Szintén tetemes összeget, 110 millió forintot kaptak a Menekültügyi Migrációs és Integrációs Alapból. Ezen felül az Európai Bizottság az Erasmus plusz programon keresztül 9,4 millió forinttal támogatta az egyesületet. Újabb 52 millió forintot nyertek egy 2021 és 2025 között futó, ReRoot (Arrival infrastructures as sites of integration for recent newcomers) című programra, amely szintén az Európába érkező migránsok támogatását célozza.

A Soros-hálózat másik nagyágyúja a Transparency International (TI) Magyarország évek óta kap az Európai Uniótól különböző támogatásokat, de most csak a legutóbbi közhasznúsági jelentésben feltüntetett összegeket gyűjtöttük össze. Az Európai Bizottság több mint 28 millió forintot adott az Integritási Megállapodás keretében. További egymillió forintot kaptak az Európai Bizottságtól és az OLAF-tól az Európa új csaláselleni mechanizmusai Magyarországon: kihívások és elszalasztott lehetőségek című programra. Továbbá az Európai Bizottság Europe for Citizens nevű pályázati kiírásból 21 millió forint támogatást nyertek el. A TI Magyarország bevételeinek 82 százaléka külföldi forrásból (és egyszázalékos adófelajánlásból) származik. Ebből 70,8 millió forint az Európai Uniótól kapott pénz.

A Partners Hungary alapítvány 74,2 millió forint támogatást nyert egy 2020 szeptemberétől ma is futó programra, amelyet a Tempus Közalapítvány és az Erasmus+ finanszírozott. Továbbá az Európai Bizottságtól 18 millió forintot nyertek az inkluzív oktatás és képzés előmozdítására, valamint a hátrányos helyzetű tanulók oktatásának elősegítésére, többek között a tanárok, az oktatók és az oktatási intézmények vezetőinek támogatása révén. Ezen kívül 14 millió forintot nyertek az Európai Bizottságtól, hogy a VIII. kerület óvodáiban megállítsák a szegregációt. A projektben a baloldali vezetésű önkormányzaton kívül a Rosa Parks Alapítvány vesz részt. Utóbbi szervezet legfrissebb pénzügyi beszámolójából kiderül, hogy 29 millió forintot kaptak az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől.

A sort még hosszasan folytathatnánk, olyan – talán kevésbé ismert – Soroshoz köthető szervezetek is részesültek uniós és egyéb külföldi forrásokból, mint a Közösségfejlesztők Egyesülete (63 millió forint), a Számá da Noj – Vigyázz Reánk Egyesület (12,5 millió forint), az Egyesek Ifjúsági Egyesület (66 millió forint), a Diótörés Alapítvány (93 millió forint) vagy az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület (92 millió forint).