A lőszerellátás fokozását ígérik az oroszok

Az ukránok Bucsa felszabadításának egyéves évfordulójára emlékeztek. A Kijevhez közeli városban több száz civil halt meg, amikor tavaly néhány hétre elfoglalták az orosz csapatok. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Bucsa a háború szimbólumává vált. Eközben a lőszerellátás nagymértékű fokozását ígérte a moszkvai védelmi miniszter, amikor meglátogatta az orosz haderők ukrajnai főhadiszállását. Több szakértő szerint Szergej Sojgu bejelentése összefügg a nyugati fegyverszállítások növelésével, ezek a lépések pedig a háború eszkalálódásának veszélyét hordozzák magukban.

Katonák és civilek sírjait koszorúzzák a bucsai temetőben: az ukránok pénteken a város felszabadításának egyéves évfordulójáról emlékeztek meg. Bucsa az elmúlt évben a háború szimbólumává vált. Ukrajna szerint az orosz katonák legalább 400 civilt öltek meg itt. Sok holttestre tömegsírokban találtak.

Sokan gyűltek össze a városban, hogy gyertyákat gyújtsanak az elhunytakért. A gyertyákból Ukrajna eredeti területének körvonalai rajzolódtak ki. Az ott élők szerint Bucsa felszabadítása előre jelezte, hogy Ukrajna és az ukrán nép képes az ellenállásra.

Pénteken az ukrán elnök több európai ország vezetőjének kíséretében látogatott Bucsába.

Volodimir Zelenszkij a nemzeti lobogó felvonását és az ukrán himnusz elhangzását követően mondott beszédet.

„Egy év telt el azóta, hogy az orosz megszállókat kiűztük Bucsából. A világ korábban nem tudott erről a városról. Mostanra már mindenki ismeri, mi pedig gondoskodunk róla, hogy az emberek soha ne felejtsék el, mi történt itt. Bucsa utcáin láthatóvá vált Oroszország valódi szándéka. A támogatóink segítségének és az ukrán nép kitartásának köszönhetően azonban sikerült megálljt parancsolni a megszállóknak” – mondta az ukrán elnök.

A Kijevhez közeli várost a háború első heteiben foglalták el az orosz csapatok. Az ukrán közszolgálati televízió pénteken a megszállás utáni pusztításról közölt felvételeket, kiemelve, hogy az elmúlt egy évben számos lakóházat sikerült újjáépíteni, így lassan az élet is újraindult Bucsában.

Mindeközben az ukrán fővárosban kilakoltatták a Pecserszka Lavra barlangkolostor papjait. A moszkvai patriarchátus alárendeltségébe tartozó Ukrán Ortodox Egyház vezetőit ugyanis azzal gyanúsítják, hogy oroszbarát tevékenységet folytatnak.

Az orosz vezetés elítélte a nyomásgyakorlást, mivel a moszkvai álláspont szerint az a papok és az Orosz Ortodox Egyház ellen irányul.

Mindeközben változatlan intenzitással folynak a harcok Bahmutnál. Az ukránok szombaton Browning M2-es géppuskákkal felszerelt harckocsikat mutattak be, amelyek szerintük rendkívül hatékonyak az orosz drónok lelövésében.

Eközben az orosz védelmi miniszter meglátogatta az orosz erők ukrajnai főhadiszállását.

Szergej Sojgu itt jelentette be, hogy hamarosan jelentős lőszerutánpótlást küldenek a frontra. Vagyis beigazolódni látszanak azok az elemzői vélemények, hogy az egyre több nyugati fegyverszállítás, köztük a brit szegényített uránt tartalmazó lövedékek küldése csak még nagyobb fegyverkezésre ösztönzi az oroszokat, ezzel tovább fokozva az öldöklést.

A védelmi minisztérium szombaton tette közzé a Telegramon azt a videót, amelyen látható, hogy Sojgu magas rangú katonatisztekkel, köztük Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel tárgyalt.

Sojgu egyebek mellett az orosz csapatok lőszerellátásának fokozását ígérte. Mint mondta: „Meghatározták a leggyorsabban fogyó lőszerek rendszeres utánpótlásának mennyiségét, és megteszik a szükséges intézkedéseket ezek növelésére”.

Eközben Oroszországban szombaton megkezdődött az éves tavaszi katonai sorozás. Az erről szóló rendeletet csütörtökön tette közzé Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A rendelet értelmében a sorozás 2023. április 1-től július 15-ig tart, és 147 ezer, 18 és 27 év közötti orosz állampolgárra vonatkozik.

Vlagyimir Cimljanszkij, a fegyveres erők vezérkarának ellentengernagya elmondta, hogy a behívottak közül senkit sem küldenek Ukrajnába harcolni.

2022 őszén 120 ezer embert hívtak be katonai szolgálatra, tavaly tavasszal pedig 134 500-at.

Az atomháború árnyékában élünk, ezért nincs idő késlekedni – erről a fehérorosz elnök beszélt. Ő is megerősítette, hogy minden eddiginél nagyobb a tét, ezért a háborút le kell állítani. Oroszországban és Ukrajnában ezalatt a tavaszi offenzívára készülnek. Vlagyimir Putyin újabb mozgósítást rendelt el, és szerte Európában gyakorlatoznak.

A horizonton már nukleáris tűz lángja lobog – erről a fehérorosz elnök beszélt pénteken egy tévébeszédben. Aljakszandr Lukasenka szerint meg kell oldani a konfliktust, mielőtt tovább romlik a helyzet.

„Most kell elkezdeni a tárgyalásokat! Nem később, most. Minden nyugati vezetőt, akikkel tárgyaltam, megkértem, sőt, könyörögtem nekik, most kezdjenek tárgyalni, ne holnap” – fogalmazott a fehérorosz elnök”

– mondta Lukasenka.

Aljakszandr Lukasenka kijelentette: félrevezető lenne azt hinni, hogy Ukrajna győzhet ebben a háborúban, Oroszország ugyanis atomhatalom, és egy nukleáris háborúban nincsenek győztesek.

Hozzátette: nem tart az európai szankcióktól, amelyek az orosz atomfegyverek Fehéroroszországba való telepítése miatt fenyegetik Minszket. Szerinte ennyit megér az, hogy képesek legyenek megvédeni az országot, arra azonban nem tért ki, hogy az orosz atomtöltetek indítógombja az orosz katonai vezetés kezében marad.

Baljós füstfelhő borult ezalatt a kelet-ukrajnai Bahmutra, ahol továbbra is a 400 napja dúló háború egyik legsúlyosabb harca folyik.

A front mindkét oldalán arra számítanak: hamarosan a mostaninál is intenzívebb összecsapások kezdődhetnek Kelet- és Dél-Ukrajnában. Kijev már hetekkel ezelőtt arra kérte az ukrajnai újságírókat: ne számoljanak be az ukrán csapatmozgásokról, mert meglepetésszerűen akarnak rajtaütni a megszállókon.

Oroszország sem várja azonban tétlenül az ukrán offenzívát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön elrendelte az újabb sorozást, amely csaknem 150 ezer embert érint. A katonai szolgálatra történő behívó a 18 és 27 év közötti orosz állampolgárokra vonatkozik.

Közben szerte Európában fokozzák a harckészültséget. A tengeri hadviselést gyakorolták Románia fekete-tengeri partjainál. 12 NATO tagállam 3400 egyenruhása, köztük az amerikai légvédelem tagjai vettek részt a kiképzésen.

Dániában aknavetőkkel, tarackokkal és HIMARS rakétarendszerekkel gyakorlatozott 500 NATO-katona.

Észtországban a légvédelem gyakorlatozott: a NATO-tagállamok pilótáihoz immár a finn haderő is csatlakozott.

Csütörtökön ugyanis elfogadta a finn NATO-csatlakozást a török parlament, így hamarosan 31 tagja lesz az észak-atlanti szövetségnek Európában.

Finnországban nagy lelekesedéssel fogadták a török parlament döntését. Egy friss felmérés szerint a lakosság 78 százaléka támogatja a NATO tagságot – míg ez az arány az orosz-ukrán háború előtt csak 30 százalék volt.

„A jelenlegi politikai környezetben szerintem egyértelmű, hogy a számokban van az erő, ez egy jó lehetőség a NATO zászlaja alatt egyesülni, s így talán a fenyegetések is jobban lekerülnek minket”

– mondta egy finn férfi.

Mások azonban attól tartanak, hogy épp a NATO-tagság rángathatja bele a finneket egy háborúba.

„Finnország nem tett semmit, semlegesek vagyunk, ezért elég rossz lenne, ha Finnország más emberek ügyeibe keveredne bele úgy, hogy nincs is hozzá közünk”

– véli egy diák.

Az amerikai külügyminisztérium közben felszólította az Oroszországban tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el Oroszországot. A tárca szóvivője ezt azzal indokolta, hogy az orosz hatóságok letartóztattak egy amerikai újságírót. A 31 éves férfi Moszkvából tudósította a Wall Street Journalt, az orosz kormány szerint azonban bebizonyosodott, hogy valójában kémtevékenységet folytatott az orosz fővárosban.