100 millió körül költött csak buszoztatásra a baloldal

A tavaly március 15-i rendezvény tömegének biztosítására közel százmilliót költhetett a baloldal, a felvételek tanulsága szerint hiába, hiszen még így sem volt jelentős a sokaság-írta a Mandiner.

A DatAdat Professional Kft. összesen több mint 50 millió forintot, míg a Márki-Zay Péter nevével fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) mintegy 40 milliót költött buszos utaztatásra, illetve személyszállításra tavaly márciusban – értesült lapunk az egyesült ellenzék kampányfinanszírozását vizsgáló hatósági eljárásra rálátó forrásból. Úgy tudjuk, a baloldalhoz köthető, az amerikai kampányfinanszírozási ügyben is érintett DatAdat az ellenzéki összefogás március 15-i, Donald Tusk közreműködésével megtartott kampányrendezvényével összefüggésben bízhatott meg egy személyszállítással foglalkozó vállalkozást autóbuszos szolgáltatással.

Ugyanezzel a céggel márciusban – információink szerint – az MMM is szerződött, mégpedig a fenti összegben. Ezek nyomán az egyesült ellenzék többszáz, egyenként ötven fős busznyi résztvevőt fuvarozhatott az eseményre, ami kétséges, tekintve hogy alig akad olyan cég, aminek ekkora kapacitása lenne.

Emlékezetes:

a hatpárti baloldali összefogás a Műegyetem rakparton tartott nagygyűlést a kampányfinisben, a szervezők büszkén számoltak be róla, mekkora tömeg gyűlt össze az eseményre, noha a felvételek tanulsága szerint nem volt jelentős a sokaság.

A DatAdat aktívan segítette a baloldali kampányt

Ismeretes, a DatAdat több országon átívelő cégcsoportot hozott létre. Arról korábban a 24.hu számolt be, hogy bécsi cégükben Bajnai Gordonék mellett többségi tulajdonrésszel bír a Higher Ground Labs Fund III LP. Utóbbi szervezet az amerikai Demokrata Párthoz köthető, és „azzal a kifejezett céllal hozták létre Donald Trump elnökké választása után, hogy a Szilícium-völgyből ihletett digitális tudástárral és technológiákkal felrázza a sokkolt Demokrata Pártot annak érdekében, hogy a demokrata értékrendű választók minél nagyobb számba menjenek el választani”.

A DatAdat érintett abban a botrányban is, melynek lényege, hogy a Karácsony Gergely főpolgármester volt főtanácsadója, Korányi Dávid által az Egyesült Államokban gründolt Action for Democracy (AD) nevű szervezet összesen mintegy hárommilliárd forintnyi dollárt biztosított a Márki-Zay Péter nevével fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalomnak. Az összegből bőven jutott Bajnaiék cégének, aminek észt leányvállalata az Erősítő nevű balos propagandaoldal adatkezelőjeként is feltűnt.

A DatAdat bevallottan dolgozott az ellenzéki kampányban, besegített például a Partizánnak is.

A Bajnaihoz köthető DatAdathoz az AD-től közvetlenül is érkezett pénz (mintegy 148 millió forint), de az MMM-en keresztül is kapott a cég 1,4 milliárdot. A buszoztatást is megrendelő budapesti cégben korábban áttételesen Bajnainak is volt tulajdonrésze, jelenleg Ficsor Ádám volt szocialista titkosszolgálati miniszter és Szigetvári Viktor egykori MSZP-s kampányfőnök viszi a vállalkozást.

A tiltott külföldi kampányfinanszírozás gyanúját felvető machinációk miatt mind a NAV, mind az Állami Számvevőszék vizsgálatot indított,

és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai házkutatást is tartottak a cégcsoport székhelyén. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának korábban a Nemzeti Információs Központ készített jelentést a pénzmozgásokról, melynek nyilvánosságát feloldották.

A Mandiner kereste az MMM-et, hogy többet megtudjanak a buszoztatás részleteiről, amint válaszolnak, cikküket frissítik!

Ahogy egyre több részlet derül ki a dollárbaloldal négymilliárdos kampányfinanszírozási botrányáról, úgy egyre biztosabbá válik, hogy a baloldal törvénytelen módon, külföldi érdekek képviseletéért cserébe kapott pénzeket külföldről a kampányához. A Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarok elutasítják a külföldi kampánytámogatásokat, és azt akarják, hogy a baloldalt akadályozzák meg az illegális pénzek átvételében. Talabér Krisztián politológus arról beszélt az Origónak, hogy az efféle pénzügyi támogatások sosincsenek ingyen. Mint mondta, a baloldal dollárbotránya rávilágít arra, hogy megszűnt a nemzetközi érdekköröktől független magyarországi baloldali politika.

Tovább dagad a dollárbaloldal botránya, ahogy a titkosszolgálati jelentések után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata is megdöbbentő eredményekre jutott. Windisch László, az ÁSZ elnöke hétfőn azt mondta:

Nem tudja tartani az Állami Számvevőszék a törvényben előírt, a tavalyi választáson egy százalék feletti eredményt elért pártok kampányköltéseinek ellenőrzési határidejét, miután a vizsgálatok alatt különleges és összetett jelenségekre bukkantunk.

Erről az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén beszélt, ahol a 2022-es országgyűlési választáson felhasznált kampánypénzek vizsgálata is napirenden volt. Ahogy arról az Origo beszámolt, Windisch László elmondta, hogy a vizsgálat során arra jutottak, hogy igen erős a gyanú arra, hogy

VALÓBAN TILTOTT PÁRTFINANSZÍROZÁS TÖRTÉNT, ÉS MEGSÉRTETTÉK A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYRA VONATKOZÓ TÖRVÉNYEKET A BALOLDALI PÁRTOK, SŐT FELMERÜLT A KETTŐS GAZDÁLKODÁS GYANÚJA IS, EZÉRT SZÜKSÉGESSÉ VÁLT A JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL BEVONÁSA IS

Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a titkosszolgálati jelentések nyilvánosságra hozott részeiből tudni lehet, hogy külföldről is érkezett támogatás a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarország Mozgalomnak (MMM). És bár az MMM nem párt, de pártként viselkedett, miniszterelnök-jelöltet adott, részt vett a kampányban és a döntésekben. Összehangoltnak tűnik az, hogy volt hat párt, amely mellé egy civil szervezetet is bevontak. A törvény pedig arra is lehetőséget ad, hogy ha egy nem politikai párt érintettsége is felmerül a finanszírozásban, akkor az ÁSZ vizsgálhatja ennek hitelességét is.

Márki-Zay Péter ismét elszólta magát a guruló dollárok ügyében

FOTÓ: POLYÁK ATTILA - ORIGO

A külföldi pénzek sorsával kapcsolatban ráadásul Márki-Zay Péter, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje a minap ismét elszólta magát. A hódmezővásárhelyi polgármester az Indexnek beszélt a külföldről kapott 4 milliárd forintnyi guruló dollárról is. Úgy fogalmazott:

tavaly nyáron az elszámolásunk után emlékeim szerint 90 millió maradt, amiből később még több, kampányhoz kapcsolódó költséget fedeztünk: több tízmilliós áfabefizetések, a kampányközpont internetszolgáltatásának hűségidőre szóló jelentős díjai, vagy éppen a kampány során megrongált, megsérült többtucatnyi bérelt autó javításának önköltsége.

Vagyis ezzel Márki-Zay Péter beismerte, hogy a külföldi pénzeket az összbaloldali kampányra költötték. 

A magyarok elutasítják a külföldi befolyásszerzési kísérletet

Nem túlzás azt állítani, hogy a baloldal kampányfinanszírozási botránya megdöbbentette a szavazókat, hiszen a magyarok többsége ellenzi a külföldi kampánytámogatásokat. Ezt támasztja alá a Nézőpont Intézet felmérése is.

A Nézőpont Intézet kutatása alapján a magyaroknak határozott a véleménye a politikai szervezetek külföldi finanszírozásáról, az pedig

KIJELENTHETŐ, HOGY A MAGYAROK DÖNTŐ TÖBBSÉGE ELUTASÍTJA A KÜLFÖLDI BEFEKTETŐK MAGYARORSZÁGI BEFOLYÁSSZERZÉSI KÍSÉRLETÉT A HAZAI BALOLDALI PÁRTOK KAMPÁNYFINANSZÍROZÁSÁN KERESZTÜL

- mondta el a felmérés eredményeiről az Origónak Talabér Krisztián politológus. A Nézőpont Intézet elemzője kiemelte, hogy tízből hatan úgy vélik, szigorítani kell a kampánytámogatásokat részletező jogszabályokat. Hozzátette, még az egyébként kormánnyal kritikus szavazók relatív többsége is ezt az álláspontot képviseli, azaz

POLITIKAI HOVATARTOZÁS NÉLKÜL AZ AZ URALKODÓ VÉLEMÉNYE A MAGYAROKNAK, HOGY A KÜLFÖLDI KAMPÁNYFINANSZÍROZÁS ELFOGADHATATLAN.

A rendszerváltás óta történt legnagyobb kampányfinanszírozási botrány a kormánypárti szavazók 65 százalékát, míg a baloldali szavazók 43 százalékát győzte meg a finanszírozási szabályok szigorításáról, derülnek ki a pontos számok a kutatásból, ahogy az is, hogy a választók többsége (56 százalék) úgy gondolja, hogy semmilyen külföldi támogatás sem elfogadható, érkezzen az az Egyesült Államokból, Oroszországból, Kínából vagy akár az EU-ból.

FORRÁS: NÉZŐPONT INTÉZET

A Nézőpont Intézet arra is emlékeztet, hogy a magyar pártok a választási kampányhoz állami támogatást kapnak: tavaly a kormánypárti szövetség és a baloldali koalíció egyaránt 812 millió forintot kapott választási listája és egyéni jelöltjei után. A jelenlegi jogszabályok szerint a pártok ezen felül csak magyar magánszemélyektől gyűjthetnek támogatást.

A dollárbaloldalhoz érkező mintegy 4 milliárd forint azonban az állami támogatás ötszöröse.

AZ ILYESFAJTA PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSOK SOSINCSENEK INGYEN, A FILANTRÓPIA E TEKINTETBEN NEM LÉTEZIK, A KÜLFÖLDI BEFEKTETŐK AZ ILYEN TÁMOGATÁSOK ÁLTAL MINDEN ESETBEN POLITIKAI BEFOLYÁST SZERETNÉNEK VÁSÁROLNI

- hívta fel rá a figyelmet Talabér Krisztián az Origónak nyilatkozva. Hozzátette, hogy „ez azt is jelenti, hogy a baloldali pártok áruba bocsátották a politikai autonómiájukat, alárendelve döntéseiket külföldi érdekköröknek. Magyarra lefordítva ez annyit jelent, hogy a baloldali pártok – bár felhatalmazásukat a néptől kapják – döntéseikkel nem a választókat, hanem külföldi befektetőiket képviselték volna”.

Lényegében megszűnt a nemzetközi érdekköröktől független magyarországi baloldali politikaFORRÁS: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT

Az elemző úgy fogalmazott, „ennek egy szeletét látjuk, amikor a baloldal a korlátlan és feltétel nélküli fegyverszállítások mellett tesz hitet, vagy támogatja az Európa gazdaságát tönkreverő uniós szankciókat”. Kiemelte:

A DOLLÁRBALOLDAL BOTRÁNYA RÁVILÁGÍT ARRA, HOGY LÉNYEGÉBEN MEGSZŰNT A NEMZETKÖZI ÉRDEKKÖRÖKTŐL FÜGGETLEN MAGYARORSZÁGI BALOLDALI POLITIKA.

Talabér Krisztián hozzátette, hogy a magyar hatóságok eddigi nyomozati munkája megmutatja, hogy a kesze-kusza, nehezen követhető hálózatot a hazai baloldali pártoknál sokkal profibban megszervezett körök irányították a háttérben, ez pedig akár veszélybe is sodorhatta volna Magyarország szuverenitását.