Újabb hatalmas fegyverszállítmányok Ukrajnának

Nem csillapodnak a harcok a kelet-ukrajnai fronton.  Az orosz csapatok szerdán még szorosabbra vonták az ostromgyűrűt Bahmut körül, de továbbra is lőszerhiányra panaszkodnak. Közben Ukrajna újabb ígéreteket kapott arra, hogy nyugati tankokkal és légvédelmi rendszerekkel erősítheti meg a védelmét.

Páncélosokból és tüzérségi járművekből álló ukrán katonai konvoj közelít Bahmut felé, egy nappal azután, hogy Volodimir Zelenszkij elnök fogadkozott: megerősítik az ostrom alatt álló, Donyeck-megyei város védelmét.

Hetedik hónapja dúlnak a harcok a környéken, amely mára szinte teljesen elnéptelenedett. Az orosz csapatok három oldalról támadnak, és külföldi megfigyelők szerint egyre szorosabbra vonják az ostromgyűrűt a város körül, bár a veszteségeik is jelentősek. Az orosz hadsereget támogató Wagner zsoldoscsoport vezetője szerint szerdán egy újabb falut vettek be Bahmuttól északra.

„Bár kevés a muníciónk, a tüzérségi lövedékünk pedig elfogyott, nehéz harcok árán, de a csapataink egyre inkább körbekerítik Bahmutot. Ma reggel a Wagner magánhadsereg támadó egységei elfoglalták Zaliznyaske falut”

– jelentette be Jevgenyij Prigozsin, aki korábban azt állította, hogy fél Bahmut már az ellenőrzésük alatt van, és mindössze egy elvonulási útvonalat hagytak nyitva az ukránoknak.

Míg Prigozsin utánpótlási nehézségekre panaszkodott, Zelenszkij elnök újabb fegyverszállításokról adott hírt szerda esti videóüzenetében.

„Újabb találkozót tartottak a ramsteini koalíció tagjai, immár a tizediket. Szó esett a lőszerutánpótlásról, tüzérségi lövegek és tankok szállításáról, valamint az ukrán légtér védelméről is. Van megoldás! Hálás vagyok az Egyesült Államoknak, hogy koordinálja a ramsteini együttműködést, és partnereinknek is a támogatásukért” – mondta Zelenkszij, aki újabb Leopard 2-es tankok és légvédelmi rendszerek szállítására kapott ígéretet a több mint ötven országból álló csoporttól.

Külföldi szakértők figyelmeztetnek: az ukránok által tervezett tavaszi offenzíva sikere a légvédelem megerősítésén is múlhat. Várakozásaik szerint Oroszország – amely a hírek szerint áprilistól újabb sorozásba kezd, hogy több százezer fővel növelje a hivatásos állományát – egyre nagyobb arányban támaszkodik majd a légierejére, hogy a támadásait előkészítse, ahogy tette ezt a háború első hónapjaiban.

A Kijev által kért lőszereket azonnal el kell juttatni Ukrajnába, ennek érdekében pedig meg kell növelni az európai gyártási kapacitásokat – jelentette ki Mairead McGuinness, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős biztosa Strasbourgban szerdán.

Mairead McGuinness, az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Unió védelmi ágazatának megerősítéséről és az Ukrajnába történő fegyver- és lőszerszállítás felgyorsításáról folytatott vitán elmondta, az unió elkötelezett, hogy további jelentős katonai segítségnyújtással támogassa Ukrajnát.

Tájékoztatása szerint az ukrán katonai erők 150 milliméteres lőszerek mihamarabbi szállítását kérték az uniótól. A szállítás érdekében „azonnali és közös” válaszra van szükség az Európai Unió részéről – mondta.

„Ha az ipari termelést nem gyorsítjuk fel, nem tudunk szállítani, és nem tudjuk biztosítani azt sem, hogy szerződéses kötelezettségeinknek eleget téve feltöltve maradjanak a készleteink” – fogalmazott.

Elmondta, 15 tagállamban 15 olyan gyártó van, amelyik képes teljesíteni az ukrajnai lőszerigényt, kapacitásuk azonban szűkös.

„Céljaink egyértelműek: fel kell gyorsítani a gyártás ütemét és mennyiségét, a szükséges mennyiségeket pedig a leghamarabb Ukrajna rendelkezésére szeretnénk bocsátani” – fogalmazott.

Az Európai Bizottság a gyártási kapacitás növeléséhez szükséges források mozgósítását szeretné lehetővé tenni, érdekében készen áll módosítani is az uniós költségvetést – közölte.

„Mindenki békét akar. Senki sincs, aki ne békét akarna. Ezért természetesen segíteni akarjuk azt az Ukrajnát, melyet önálló országként az agresszor lerohant” – tette hozzá az uniós biztos.

Érthetetlennek tűnő visszalépések és furcsa nyilatkozatok nehezítik az elmúlt napokban azt, hogy az ukránok valóban ütőképes, a háború menetét is befolyásoló segítséget kapjanak a nyugati szövetségeseiktől. A német sajtóban szinte naponta jelennek meg olyan írások, melyek szerzői elégedetlenségüknek adnak hangot. A németek hosszas kéretés után végül rászánták magukat a harckocsik küldésére Ukrajnának – azóta viszont a korábban nagy hangon tankokat követelő országok közül léptek vissza néhányan.

Többhetes intenzív németországi kiképzés után az ukrán katonák elsajátították azokat a képességeket, amelyek elengedhetetlenek a Leopard harckocsik háborús bevetéséhez. A kiképzés során a katonák az alsó-szászországi Bergen katonai gyakorlótéren fejlesztették manőverezési képességüket a német nehézpáncélosokkal. A kérdés azonban mostanra már az:

Vajon lesz-e mit vezetniük az ukránoknak?

Sokáig Olaf Scholz kancellár volt az Ukrajnába irányuló nyugati harckocsiexport fő akadályozója, miután azonban a német kancellár januárban beleegyezett a szállításokba, több olyan ország, amely korábban nyomást gyakorolt Berlinre, kihátrált korábbi ígéreteiből. A Frankfurter Rundschau szerint mára Németország vált a „nyugati tankszövetség motorjává”.

Jelen állás szerint a nyugati szövetségesek összesen 67 darab harckocsit tudtak összeszedni, hogy Kijevbe szállítsák, ami jóval kevesebb annál, ami egy sikeres offenzívához szükséges. És nagyon messze van az ukránok által követelt 300 tanktól.

A Die Welt rámutatott, hogy a szavak szintjén ugyan sokan kitartanak Ukrajna támogatása mellett, ám amikor a konkrét fegyverszállítmányok elindításáról van szó, „gyorsan elfogy a lendület”. Európában közel kétezer Leopard harckocsi áll rendelkezésre, amiből jelen állás szerint csupán 67-et kapnának meg az ukránok.

Az eredeti tervek szerint két, egyenként 44 harckocsiból álló zászlóaljat terveztek felállítani a koalíció tagjai, de még két, egyenként 31 tankból álló zászlóaljat is csak nagy nehézségek árán sikerült összekürtölni, mivel több ország visszalépett.

Németország korábban 14 darabot ígért a Bundeswehr hadrendjében álló legmodernebb, Leopard 2A6 típusú harckocsiból, de a németeknek néggyel meg kellett emelni a Kijevnek szánt kontingenst, miután kiderült, hogy Hollandia – Mark Rutte miniszterelnök hangzatos nyilatkozatai ellenére – nem tartja be a vállalását.

A hollandok eredetileg egy századnyi, vagyis 18 darab Leopard 2-es harckocsit ígértek az ukránoknak – ugyanannyit, mint Németország –, de végül egyetlenegyet sem fognak leszállítani.

Az ok szinte komikus: Hollandia a Leopard 2-es flottáját valójában csak lízingelte Németországtól, saját állománnyal nem rendelkezik.

Azon országok közül, amelyek rendelkeznek a 2A6-os típussal, csak Portugália vállalta három harckocsi szállítását. Finnország, amely kezdetben erős nyomást gyakorolt, nemrég kijelentette, hogy szüksége van a száz Leopardra az Oroszországgal közös 1300 kilométernyi határa védelméhez. Spanyolország szintén modern harckocsijaival kívánja biztosítani az illegális migráció által terhelt ceutai határt, a görögöknek pedig „Törökország elrettentése miatt” van szükségük a sajátjaikra.

Időközben Dánia is kiszállt a harckocsiszövetségből, mivel 44 darab Leopard harckocsijának többsége Észtországban teljesít szolgálatot. A dán kormány a maradékot honvédelmi okokból szeretné megtartani magának.

Boris Pistorius német védelmi miniszter nemrég már „szájhősöket” emlegetett a visszalépések miatt. A német kormány egy másik tagja pedig úgy fogalmazott: versenyfutás kezdődött abban, hogy a nyugati államok közül melyik nevezheti magát „Ukrajna legjobb barátjának” – írja a Die Welt.

Mivel a különböző harckocsitípusok különböző kiképzést igényelnek, szakértők szerint célszerű lett volna egyazon típusból összeállítani a két a zászlóaljat. Ez azonban nem sikerült, így Svédország kénytelen tíz darab 2A5-ös harckocsival beszállni a Leopardok mellé. A másik, lengyelek „vezette” 2A4-es típusból álló zászlóalj gyakorlatilag már összeállt, ehhez Varsó 14, Norvégia és Kanada egyenként nyolc, Spanyolország pedig hat darab tankot biztosított.

A Welt megkérdezte a szövetség tagjait, hogy tervezik-e a korábbi kötelezettségvállalások teljesítését, illetve kiterjesztését. A német védelmi minisztérium úgy nyilatkozott, hogy Németország a „harckocsiszövetség koordinálását végzi”, emellett pedig Marder, valamint régebbi Leopard 1-es harckocsik szállításaira hivatkozott. További Leopard 2-eseket a németek nem terveznek küldeni.

A portugál és a spanyol kormány titoktartási okokból elutasította, hogy nyilatkozzon az ilyen irányú terveiről, Svédország képviselői pedig nem reagáltak a megkeresésre. Az ukránok támogatásában mindig elszántnak tűnő lengyelek nem kívántak nyilatkozni a további Leopard-szállításokról. Kanada és Norvégia illetékesei pozitívan, lehetőség szintjén nyilatkoztak a harckocsitámogatás kiterjesztéséről, de konkrétumokról ők sem beszéltek.

Sanna Marin finn miniszterelnök nyitottnak mutatkozott hétfőn arra a lehetőségre, hogy Finnország felajánlja Ukrajnának F-18-as vadászrepülőgépeit, amelyeket hamarosan a modernebb F-35-ös típusra cserélnek le.

Finnország több F/A-18 Hornet típusú harci repülővel rendelkezik, és 2021 decemberében jelentették be, hogy megrendeltek 64 darab F-35A típusú gépet a Lockheed Martin amerikai gyártótól.

„Finnországba új F-35-ösök érkeznek. Amikor a régi gépeket leselejtezik, tárgyalhatunk arról, miként lehet őket tovább hasznosítani”

– mondta Sanna Marin újságíróknak.

A finn kormányfő múlt pénteken már Kijevben is felvetette annak lehetőségét, hogy Helsinki leselejtezett vadászgépekkel támogathatná a jövőben Ukrajnát.

Finnországban ez a kijelentése bírálatokat váltott ki amiatt, hogy erről az ajánlatról a kormányfő – sajtójelentések szerint – előzetesen nem egyeztetett az államfővel és a védelmi miniszterrel. Petteri Orpo finn ellenzéki vezető szerint a Sanna Marin olyan „óvatlan” ígéretet tett, amelyet nem lehet majd betartani.