"Tüzijátékkal" ünnepli a német harckocsikat Moszkvában?

A németek által Ukrajnában megépíteni kívánt harckocsigyár a kijevi rezsim korábbi trollkodásaira emlékezteti Dmitrij Medvegyevet. Az orosz nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetője a Telegram-oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy ha a „fritzek” valóban úgy döntenek, hogy megépítik az üzemet, akkor az „kellőképpen meg lesz ünnepelve” olyan „tűzijátékokkal”, mint például a Kalibr cirkálórakéta.  

Az Egyesült Államok újabb 400 millió dollár (mintegy 140 milliárd forint) – gyorsan mozgósítható – katonai támogatást nyújt Ukrajnának – közölte az amerikai védelmi minisztérium pénteken.

A hivatalos közlemény szerint a szállítmány tartalmaz egyebek között nagy mozgékonyságú HIMARS és más rakétatüzérségi, valamint Bradley gyalogsági harci járművekhez használható lőszert. Emellett a katonai csomagban vannak folyami átkelésnél használható, pontonhidat szállító, páncélozott járművek, és romboló lőszerek.

A támogatás emellett tartalmaz pótalkatrészeket, és javításokhoz szükséges eszközöket, valamint kiképzési segítséget is az ukrán katonaság számára. A közleményből az is kiderül, hogy a 400 millió dollár értékű felszerelést az amerikai hadsereg készleteiből hívják le, így azok gyorsan eljuthatnak Ukrajnába.

Az amerikai kormány hivatalos összesítése szerint 2021 augusztusa óta a mostani a 33. katonai támogatási csomag, amelyet az amerikai hadsereg készleteiből juttatnak el Ukrajnába.

Merrick Garland amerikai igazságügyi miniszter pénteken előre be nem jelentett látogatást tett Ukrajnában – számolt be a CNN. A minisztérium egyik tisztviselője szerint Garlandnek ez volt a második útja az országba a háború kitörése óta. Azt is elmondta, az utazást biztonsági okokból nem jelentették be.

Információk szerint Garlandet az ukrán főügyész hívta meg Lvivbe, és Volodimir Zelenszkij elnökhöz csatlakozott az „Együtt az igazságért” elnevezésű konferencián.

A tisztviselő hozzátette, hogy Garland több megbeszélést is folytatott, és megerősítette az amerikaiak eltökéltségét, hogy Oroszországot felelősségre vonják „a szuverén szomszédja ellen elkövetett igazságtalan és provokálatlan inváziója során elkövetett bűncselekményekért”.

Az utazás közel két héttel azután történt, hogy Joe Biden elnök a háború kezdete óta először utazott – teljes titoktartás mellett – Ukrajnába, és egy héttel azután, hogy Janet Yellen pénzügyminiszter tette Kijevben tiszteletét. 

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szombaton a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg)városban tett látogatásán azt szorgalmazta, hogy az uniós tagállamok küldjenek még több fegyvert Ukrajna támogatására, és komolyan vegyék fontolóra vadászgépek szállítását is.

Metsola kiemelte, hogy továbbra is felhívásokat fog közzétenni annak érdekében, hogy a győzelemhez szükséges felszerelések eljussanak Ukrajnába.

Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban az EP elnöke úgy fogalmazott, reméli, hogy az erről szóló tárgyalások akár már az idén megindulhatnak. Elismeréssel szólt arról, hogy Ukrajna milyen gyors ütemben tett előrelépéseket a tagság érdekében, és azt hangoztatta, hogy az ország jövője az Európai Unióban van.

Az EU tavaly júniusban adott tagjelölti státuszt Ukrajnának, négy hónappal azt követően, hogy Oroszország megtámadta az országot.

Roberta Metsola találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Ruszlan Sztefancsuk házelnökkel is. Ukrán tájékoztatás szerint a megbeszéléseken a Kijev által javasolt békeformuláról, illetve egy béke-csúcstalálkozó lehetőségéről is tanácskoztak a felek.

Az EP elnöke részt vesz azon a nemzetközi konferencián is, amelynek témája, hogyan lehetne Oroszországot felelősségre vonni az Ukrajna elleni agresszió miatt. A rendezvénnyel kapcsolatban Metsola úgy nyilatkozott, hogy elszámoltathatóság, szabadság és igazság nélkül nem lehet béke. „A megbékítés soha nem működött” – tette hozzá.

Ellenőrzést tartott a kelet-ukrajnai fronton az orosz védelmi miniszter. Szergej Sojgu egy parancsnoki állást keresett fel Donyecktől délre, valamint kitüntetéseket adott át az orosz katonáknak. Közben továbbra is ádáz harc folyik Bahmutért. Az oroszok azt állítják, hogy már szinte teljesen bekerítették a várost, Kijev szerint azonban csapataik még a heves légicsapások ellenére is ellenőrzésük alatt tartják a Bahmut egy részét.

„Az élelmiszer jelenti a legnagyobb gondot. Humanitárius segélyt csak havonta egyszer kapunk. Emellett nincs áram, nincs víz és nincs gázszolgáltatás sem” – panaszolta egy, az M1 Híradójóban bemutatott idős asszony, aki férjével az összedőlt házakból gyűjti össze a tüzelőt.

A tárca közleménye szerint Sojgu egy frontvonalon lévő parancsnoki állást keresett fel Donyecktől délre. A dokumentumban nem jelölték meg a látogatás pontos helyét vagy időpontját.

A minisztérium által közzétett videón látható, hogy Sojgu egy helikopteren utazik, majd – páncélsisak és golyóálló mellény nélkül – beszélget egy katonával a megrongálódott épületek előtt, a katonák védelmében. A felvételen az is látható, ahogy a miniszter kitüntetéseket ad át orosz katonáknak.

„A miniszter különös figyelmet fordított a csoportosulás erői teljes körű támogatásának megszervezésére” – derült ki a tárca közleményéből.

A látogatás idején továbbra is heves harcok folynak a Donyecki területen található Bahmut ellenőrzéséért, amelynek korlátozott a stratégiai jelentősége. December végén Szergej Sojgu két ilyen látogatást is tett az ukrajnai „különleges művelet” területén.

A keleti-ukrajnai Bahmut városban és környékén heves harcok folynak, a települést védő ukrán erők egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve az orosz erők részéről – közölte szombaton a brit katonai hírszerzés, a keleti városban és környékén heves harcok folynak.

Ukrajna elit egységekkel erősíti a területet, miközben a reguláris orosz hadsereg és az orosz Wagner zsoldoscsoport erői tovább nyomultak előre Bahmut északi külvárosaiba – közölte a brit védelmi minisztérium a Twitteren közzétett napi hírszerzési közleményében.

Az elmúlt 36 órában két kulcsfontosságú hidat romboltak le Bahmutban – közölték, hozzátéve, hogy az ukránok által védett utánpótlási útvonalak a városból egyre korlátozottabbak.

Egy távoli német erdőben, távol a kíváncsi szemektől, mintegy 40 ukrán katona vesz részt gyorstalpaló tanfolyamon, hogy megismerjék a németek által szállított, a Nyugat egyik legfejlettebb légvédelmi rendszerét.

Az IRIS–T német fejlesztésű, rövid hatótávolságú légiharc-rakéta (Forrás: Wikipedia)

A mintegy 40 kilométeres hatótávolsággal és 360 fokos látószöggel büszkélkedő IRIS-T SLM rendszer az egyik legkeresettebb fegyver, amelyet Berlin Kijevnek szállított.

„A fő feladatunk az, hogy minél gyorsabban tanuljuk, hogy visszatérhessünk és folytathassuk a harcot” – mondta Myckhailo ukrán katona az első néhány újságírónak, akinek szerdán betekintést biztosítottak a kiképzésekhez.

Az Ukrajnában már bevetett egyetlen IRIS-T egységet eddig cirkálórakéták lelövésére használták, valamint repülőgépek, köztük iráni gyártmányú Shahed drónok megsemmisítésére.

„Néhány nappal ezelőtt a légierőnk parancsnoka azt mondta, hogy az IRIS-T 51 célpontból 51-et talált el, ez 100 százalékos kvóta a Shahed drónok és cirkálórakéták esetében” – mondta a 36 éves Anatolij, hozzátéve, hogy Kijevnek legalább 12 ilyen rendszerre van szüksége.

Berlin összesen négyet ígért ezekből, az első felét már leszállították Ukrajnának, a második fele pedig heteken belül megérkezhet.

„Az oroszok az IRIS-T-t a játékszabályok megváltoztatásának tekintik” – mondta magyarázatként a német légierő egyik tisztje.

Az IRIS-T radarjának beállítása ugyanis csak harmadannyi időt vesz igénybe, mint a több évtizedes Patriot rendszeré – ami kritikus tényező, mivel bármely légvédelmi rendszer elárulja a helyzetét, amint a radar bekapcsol.

Oroszország nem indítja újra a vezetékeket és inkább teljesen lezárják az útvonalat.

Kiürítik és lezárják az Északi Áramlat gázvezetékeket az oroszok. Nem tervezik megjavítani a tavaly szeptemberben felrobbantott vezetékeket – számolt be róla a Reuters.

Három rongálódott meg a négy csőből a szeptemberi víz alatti robbanásban, amellyel kapcsolatban a felek továbbra is egymásra mutogatnak, noha újabban már amerikaiak szerint is az a valószínűbb, hogy Washington áll az ügy mögött.

A Reuters információi szerint az oroszoknak megvan a technológiájuk ahhoz, hogy helyreállítsák a vezetékeket, de Moszkva úgy véli, nincs sok esély arra, hogy a közeljövőben szükség legyen rájuk, mert annyira megromlott Oroszország és a Nyugat között a kapcsolat.

Több forrás azt sem zárta ki, hogy egyelőre csak lezárják és érintetlenül hagyják a vezetékeket, azaz nem szedik fel a csöveket, hogy esetleg később mégis meg lehessen azokat javítani, ha szükség lenne rájuk. Ez azt jelenti, hogy a megrongálódott végeket is le kell majd zárni, hogy a tengervíz ne tegyen több kárt a belsejükben – írja a Világgazdaság.

Európa olyan szinten levágta magát az orosz gázról, hogy az oroszországi gázszállítás az egykori Szovjetunió területének kivételével kvázi a felére esett vissza.