Krausz Gábor
Létrehozva: 2023.03.03.
Módosítva: 2023.03.03.
Szexuális zaklatás Brüsszelben
Próbálják elhallgatni.
Egy német európai parlamenti (EP-) képviselőt nemrég szexuális zaklatással vádolták meg, ám az uniós testület végül úgy döntött, semmilyen módon nem szankcionálja a politikust.
A Bild német napilap jelentése szerint Karolin Braunsberger-Reinhold egy férfit és egy nőt is zaklatott az EP alkalmazottjai közül 2022. június 5-én.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa a két munkatársával, a férjével, valamint a CDU és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) ifjúsági szervezetének harminc tagjával szervezett bortúrát tavaly nyáron. A Bild beszámolója szerint az EP-képviselő igencsak felöntött a garatra – nemcsak bort, de likőrt is fogyasztott –, aminek következtében már nem tudott egyenesen járni.
Karolin Braunsberger-Reinhold ezután beszélgetésbe elegyedett a két munkatársával, akikkel közölte, hogy biszexuális, vagyis mindkét nemhez vonzódik. A többi között a képviselő trágár kifejezéseket használva azt mondta az alkalmazottaknak, hogy szeretne velük szexuális viszonyt létesíteni. A beszámoló szerint meg is ragadta az egyik munkatársát, és a vállára hajtotta a fejét.
Az alkalmazottak az esetet követően azonnal panaszt tettek az Európai Uniónál, amely meghallgatta az érintetteket, Karolin Braunsberger-Reinholdot és a tanúkat is.
A jegyzőkönyv szerint a képviselő azt elismerte, hogy „ivott néhány pohár bort”, de azt tagadta, hogy részeg lett volna. Azzal védekezett, hogy „félreértés történt”, mindazonáltal elnézést kért az érintettektől. Az Európai Bizottságnak az üggyel foglalkozó jelentése mindennek ellenére azzal zárult, hogy mérlegelték az incidens súlyosságát a politikus életére gyakorolt súlyos következményekkel szemben, amennyiben a szexuális zaklatás nyilvánosságra kerül. Vagyis a bizottság úgy döntött, inkább elhallgatja az ügyet, és semmilyen módon sem szankcionálta a képviselőt. A Bild kereste Roberta Metsolát a történtekkel kapcsolatban, az Európai Parlament elnöke azonban nem kívánt nyilatkozni, ahogy nem reagált a CDU és frakciója az Európai Néppárt sem.
A 36 esztendős Karolin Braunsberger-Reinhold egyébként még rutintalan politikusnak számít, csak 2021 óta az Európai Parlament képviselője. Ráadásul csak „beugró”, Sven Schulze helyére nevezték ki, miután párttársa inkább a szövetségi kormányban vállalt szerepet.
Önéletrajza alapján igazi villámkarriert futott be: korábban az alig tízezer fős Barleben település polgármesteri hivatalában dolgozott, a CDU-nak is csak 2017 óta volt tagja.
2021-ben arról beszélt, hogy különösen fontosak számára a biztonsági kérdések, például a migráció, illetve az e-sportok (profi verseny számítógépes játékokkal) népszerűsítése. A Wikipedia-oldala szerint házas, egy gyermek édesanyja.
Szigorít a szabályain az Európai Bizottság, miután a brüsszeli Politico felfedte, hogy az uniós végrehajtó szerv vezető közlekedési tisztviselője ingyenes repülőutakat fogadott el a katari kormánytól, miközben csapata létfontosságú légi közlekedési megállapodásról tárgyalt az Öböl menti állam saját légitársaságával.
Henrik Hololei, az Európai Bizottság közlekedési osztályának főigazgatója kilenc alkalommal repült ingyen business osztályon a Qatar Airways légitársasággal 2015 és 2021 között. Két ilyen járatot közvetlenül a katari állam fizetett, ami felveti az összeférhetetlenség gyanúját.
Az Európai Bizottság szóvivője elmondása szerint már korábban elkezdték felülvizsgálni a munkavállalók utazásaira vonatkozó előírásokat, a nemrég napvilágot látott hírek azonban mindezt felgyorsították.
A bizottság szigorítani fogja azokat a szabályokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy egy külső rendezvényszervező fedezné a tisztségviselők kiküldetési költségeit. Ennek értelmében a vendéglátást csak az olyan nemzetközi szervezetektől fogadhatják el a bizottság munkavállalói, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), a G7-ek vagy a G20-ak, illetve a tagállamoktól, kizárólag a hivatalos látogatások keretén belül.
A Politico egyébként megkereste a bizottságot, hogy adjon magyarázatot Hololei ingyenes repülőútjaira, amire válaszul a szóvivőjük közölte, hogy az utazások a szabályoknak megfelelően történtek, ám nem árult el részleteket arról az eljárásról, amelyen keresztül az esetleges összeférhetetlenséget kezelték.
Az elmúlt napokban egyre több felhívás érkezett a vizsgálat lefolytatására. Daniel Freund német európai parlamenti (EP-) képviselő azzal érvelt, hogy az ügyet át kellene adni az Európai Ügyészségnek vagy a blokk csalás elleni felügyelőszervének, az OLAF-nak.
Nem értem, hogy a bizottságban miért fogadja el bárki is a lobbiszervezetek által fizetett ingyenes repülőjegyeket. Egyszerűen nem értem, hogy ez hogyan áll összhangban a szabályokkal
– mondta a Politicóval folytatott telefonbeszélgetésben.
Zöld frakcióbeli kollégája, Ciarán Cuffe ír EP-képviselő, aki az Európai Parlament közlekedési bizottságában is helyet foglal, úgy vélekedett, hogy a Politico cikkében szereplő leleplezések valódi aggodalmakat vetnek fel.
„Teljes körű tájékoztatást fogok kérni az Európai Bizottságtól az ingyenes repülőjegyekről vagy egyéb juttatásokról, amelyeket a légi közlekedési ügyleteken dolgozó alkalmazottaknak adnak” – írta Cuffe a közösségi médiában. Hozzátette: kulcsfontosságú, hogy ne alakuljanak ki összeférhetetlenségek.
Henrik Hololei, az Európai Bizottság közlekedési osztályának főigazgatója tehát kilenc alkalommal repült ingyen business osztályon a Qatar Airways légitársasággal 2015 és 2021 között – derült ki a brüsszeli Politico birtokába jutott adatokból.
Az ingyenes utak közül hat az európai légtér Katar előtti megnyitására vonatkozó megállapodás összeállítása közben történt, ebből négyet a dohai kormány vagy egy Katarhoz kötődő csoport fizetett.
Hololei nem volt hajlandó kommentálni az uniós ügyekkel foglalkozó hírportál értesüléseit, a bizottság szóvivője azonban megvédte a bizottság mobilitáspolitikai és közlekedési főigazgatójának döntését, amiért elfogadta a Qatar Airways ingyenes repülőútjait. „Minden részletezett küldetést (…) engedélyeztek és a vonatkozó szabályoknak megfelelően hajtották végre” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy az esetleges összeférhetetlenséget „gondosan mérlegelték és kizárták”.
A parlament után a bizottságot is eléri a korrupciós botrány?
December elején a belga rendőrség korrupció vádjával letartóztatott több embert, köztük Eva Kailit, az Európai Parlament akkori alelnökét. A gyanú szerint ugyanis a csoport tagjai külföldi országok érdekeit képviselték a testületben, köztük Katarét és Marokkóét, amiért több száz ezer eurót kaptak.
A brüsszeli korrupciós botrány kirobbanása után az arab országgal a legtöbb folyamatban lévő szerződést felfüggesztették, hogy a nyomozás felderíthesse, hány ember érintett az ügyben és mekkora befolyása volt Katarnak.
Ez alól valamiért kivételt élvez az EU és az olajország közötti légügyi egyezmény, amelyet az Európai Bizottság vett védelmébe.
A bizottság által közérdekű adatigénylésre a Politicónak megküldött adatok egyébként tartalmazzák a Qatar Airways vezető uniós tisztviselőinek a közlekedési osztályon dolgozó összes járatát 2015. január 1. és 2022. január 1. között, amely időkeret magában foglalja az európai légtér Katar előtti megnyitásáról szóló tárgyalásokat is. A bizottság 2016 júniusában kapott megbízást az ügylet kidolgozására, és 2021 októberében írta alá a végleges megállapodást.
Doha nem sajnálta a pénzt az uniós tisztviselőktől
2017 januárjában, vagyis néhány hónappal azután, hogy Hololei csapata a bizottságnál megkezdte a Katarral kötendő légi közlekedési megállapodás kidolgozását, Hololei elfogadta az állami tulajdonú Qatar Airways ingyenes business osztályú repülőútjait Brüsszelből Dohába – és vissza.
A dokumentumokból kiderült, hogy az utazást a katari kormány fizette.
A légi közlekedési megállapodás a katari székhelyű légitársaságok, köztük a Qatar Airways számára biztosít leszállási jogot a legtöbb uniós célállomáson, így a légi fuvarozó számára jövedelmező hozzáférést kínál a 450 millió fogyasztót számláló piachoz. Cserébe az uniós légitársaságok kölcsönös jogokat kaptak egy kevesebb mint hárommillió fős piacra, ám a dohai repülőtéri csomópont stratégiailag fontos bázist jelent Európa és Ázsia nagyvárosai között.
A bizottság szóvivője most azzal érvel, hogy Hololei katari látogatása nem része az EU–Katar légi közlekedési tárgyalásoknak, hozzátéve, hogy a bizottság mobilitáspolitikai és közlekedési főigazgatója „soha nem volt része” a megállapodásról tárgyaló csoportnak. Hololei ugyanis a tárgyalásokon dolgozó osztályt vezette, és következetesen népszerűsítette a Katarral való együttműködést a nyilvánosság előtt.
2019 februárjában méltatta például a Katar és az EU közötti „őszinte elköteleződést és nyílt párbeszédet”, 2019 júniusában pedig találkozott Jassim Saif Ahmed Al-Sulaiti katari közlekedési miniszterrel, amikor a páros megvitatta „a katari–európai kapcsolatok javításának eszközeit a polgári légi közlekedés és szállítás területén."
A bizottság szóvivője elmondta, hogy alapesetben az uniós végrehajtó intézmény fedezi a személyzet külföldi utazásai során felmerülő költségeit, „bizonyos esetekben azonban harmadik felek felajánlhatják a kiküldetési költségek teljes vagy egy részének fedezését”.
Ha ez a helyzet, „a misszió engedélyezésének feltételeként ki kell zárni az esetleges összeférhetetlenség minden formáját”.
A légiközlekedési megállapodás kidolgozása közben Hololei ingyenesen utazott a Qatar Airways társasággal az Arab Légifuvarozók Szervezete (AACO) által szervezett találkozóra is – amelyen a Qatar Airways vezérigazgatója szerepel a végrehajtó bizottságában.
A bizottság sem állt ellen a lobbitevékenységnek
A Politico szerint Hololei ingyenes útjainak napvilágra kerülése új vizsgálat alá helyezi a bizottságot azzal kapcsolatban, hogy az EU politikai igazgatói hogyan kezelték a katari kormány lobbitevékenységét.
Vicky Cann, a vállalati lobbizásnak az EU politikai döntéshozatalára gyakorolt hatását vizsgáló Corporate Europe Observatory nevű civil szervezet munkatársa szerint Hololei utazási programja „felfedi, hogy a Katargate nem korlátozódik az Európai Parlamentre, és azt is, hogy nem elég szilárdak az EU etikai szabályai, a jelenlegi szabályok betartatása pedig túlságosan gyenge”.
Eközben a Transparency International munkatársa, Nicholas Aiossa kijelentette, hogy Hololei ingyenes repülőútjainak nyilvánosságra hozatala „független vizsgálatot kell hogy eredményezzen az Európai Bizottságnak a Katarhoz fűződő kapcsolataiban”.
A tárgyalások során a légi közlekedési megállapodást súlyos bírálatok érték – különösen az európai hosszú távú légitársaságok és a szakszervezetek részéről, akik azzal érveltek, hogy az aláásta a versenyt.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
