Sok gyerek beszél rosszul németül Németországban

Németország az elmúlt években több millió bevándorlót fogadott be. Ennek következtében az ország iskolarendszere is átalakult, és egy sokszínű, multikulturális diákközösséggé vált. Ahelyett azonban, hogy ez előnyére vált volna, a tanárok és iskolai vezetők beszámolója a külföldi diákok növekvő számának veszélyeire mutat rá. Norma Grube az egyik igazgató egyre kaotikusabb körülményekről számolt be egy lapinterjúban. 

Amint az iskolaigazgatók körében végzett felmérésből kiderült, már most is több mint ötvenezer tanár hiányzik az iskolákból Németországban - írta a Magyar Nemzet. Országos szinten az állások 11 százaléka betöltetlen, a legrosszabb helyzetben a bajorországi iskolák vannak. A bajor pedagógusszövetség arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több tanár éri el a terhelhetősége határait. Ellentétben az érdekképviseletek véleményével és a felmérés eredményével, az oktatási minisztériumban csak 12 ezer betöltetlen állás helyet feltételeznek.

Az, hogy ennyi pedagógus hiányzik, nem szerencsétlen egybeesés, hanem az iskolapolitika évtizedes rossz döntéseinek és mulasztásainak eredménye, amelyek túlterhelték és kevésbé vonzóvá tették a tanári pályát – figyelmeztetett az Alternatíva Németországért (AfD) ellenzéki jobboldali párt. – Ezt következetesen kezelni kell. Véget kell vetni minden ideológiai kísérletnek, ami ebbe az oktatási katasztrófába vezetett bennünket, hogy újra több fiatal válassza a pedagógushivatást. Végzetes, hogy a politikusok még a tanárhiány történelmi mértékét sem ismerik el! – mondta Carlo Clemens, az AfD szövetségi elnökségének tagja.

Ahol sok gyermek rosszul beszél németül, minden naposak a támadások, és a szülői értekezleteken rendszeresen tolmácsra van szükség. Grube a Die Welt lapnak nyilatkozva elmondta, hogy 23 különböző nemzet találkozik az iskola udvarán, közülük néhányan egyáltalán nem értik egymást, és néha ellenséges régiókból származnak. Ezzel el is érkeztünk az egyik okhoz, amiért a tanári hivatás egyre kevésbé vonzó: a pszichés stressz óriási, és egyre csak nő. Ráadásul a tanárok elleni agresszió és tiszteletlenség olyan szintű, hogy sokan közülük képtelenek megbirkózni vele – tette hozzá. Berlinben a diákok 40 százaléka nem német anyanyelvű, és az olyan városokban, mint Hamburg, a diákok többsége migráns hátterű. 

Összességében a németországi általános iskolákba járó gyerekek megdöbbentő aránya, 38 százaléka migráns hátterű.  Néhány ilyen iskolában mindennapos az antiszemitizmus, a muszlim diákok leginkább a zsidó diákokat bántják – írja a Die Welt. Grube szerint sok tanár vonakodik a szükséges szankciókat alkalmazni a problémás diákokkal szemben, sőt néha félnek is tőlük. Országszerte arról számolnak be az iskolák, hogy drasztikusan megszaporodtak az erőszakos esetek az osztálytermekben, ráadásul sokszor el sem tanácsolhatják a diákokat. „A tanév elején az egyik diák olyan súlyosan megvert egy másikat, hogy két napra kórházba kellett szállítani. A tantestület kívánságának megfelelően szívesen kicsaptam volna az iskolából, de ez nem volt lehetséges, mert a környéken nincs másik iskola. Most a diákjaimnak és a kollégáimnak kell vele együtt élniük. Félünk, hogy nem tudjuk majd megvédeni a többi gyereket” – mondta az iskolaigazgató.

Nemrég 632 tanárt kérdeztek meg a munkájuk során tapasztalt erőszakról. A felmérés szerint a tanárok csaknem 75 százalékát érte már legalább egyszer inzultus vagy bántalmazás, mintegy 40 százalékuk esetében ez még az elmúlt egy évben is így volt. Körülbelül minden ötödik tanár volt már fizikai bántalmazás áldozata, és minden tizedik pedagógust zaklattak szexuálisan.

Ha dolgoznak, könnyebben integrálhatóak – vallja Stuttgart kereszténydemokrata (CDU) főpolgármestere. Frank Nopper éppen ezért munkára kötelezné a bevándorlókat, és már azt is tudja, mely területeken alkalmazná őket.

Frank Nopper, Stuttgart főpolgármestere bejelentette, hogy közérdekű munkára akarja kötelezni a migránsokat, ha nem találnak maguknak állást – közölte a Junge Freiheit. A politikus hangsúlyozta, hogy a közmunka elősegíti az integrációt, ami a befogadó ország világos érdeke.

Szerinte például a zöldterületek karbantartására és az utcaseprésre, az idősek gondozására vagy a konyhai kisegítő munkára bármelyikük alkalmas, ezen feladatok ellátása nem igényel speciális szakértelmet, könnyen betanulhatóak. „A közérdekű munkavégzést kötelező nyelvtanfolyammal is össze kellene kötni” – követelte a politikus, aki szerint jelenleg senki sem tud jobb megoldást kínálni annak megakadályozására, hogy a menedékkérők évekig képzés és munka nélkül maradjanak, és az állami segélyektől függjenek.

Mindez a menekültek érdekeit is szolgálja, hiszen a közérdekű munka jó alap lehet a sikeres integrációhoz, a későbbi szakképzéshez és ahhoz, hogy a bevándorlók utat találjanak a munka világába – véli a városvezető.

Nem nyugszanak a kedélyek Svédországban, a gyakran migránsokból álló bűnbandák továbbra is komoly fejtörést okoznak a hatóságoknak a mindennapokban. Az egyik városban éppen arra figyelmeztetnek, hogy a bandák közti hatalmi űr miatt még több lövöldözésre lehet számítani, mint eddig.

A lövöldözéses incidensek számának növekedésére figyelmeztet a rendőrség a svédországi Uppsalában, ahol eddig sem volt békés a helyzet. Jale Poljarevius, a rendőrség hírszerzési igazgatója szerint egyfajta hatalmi vá­kuum alakult ki a városban, miután számos ottani bűnbanda vezetői börtönbe kerültek, a helyükre pedig mások pályázhatnak. Míg néhány banda azzal mutatja a státuszát, hogy új autókat és ruhákat vesz, addig mások erőszakos cselekedetekkel demonstrálják erejüket. Ha pedig valaki státuszt akar kreálni magának, akkor azt lövöldözéssel éri el, figyelmeztetett a rendőr.

A bűnbandákhoz köthető esetek nem ritkák Svédországban, sőt. Idén az első három hónapban háromszor annyi halálos lövöldözés történt az országban, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az erőszakos támadások számos formát öltenek, az egyik legutóbbi incidensnél, amely Malmőben történt, egy korábban már elítélt fiatal férfi megkéselt két másikat, akik közül az egyik belehalt a támadásba. De az sem példa nélküli, hogy feldühödött bandák járműveket gyújtanak fel, vagy hogy migránsok nőket és lányokat zaklatnak.

A svédországi bandák súlyos problémákat okoznak országszerte, főleg a bevándorlók által sűrűn lakott területeken, és számos esetben ezek a bandák második generációs migránsokból állnak. Ők ugyanis úgy nőttek fel Svédországban, hogy semmiféle kapcsot nem éreztek a svéd társadalommal, így a bandák felé fordultak. A romló közbiztonságot érzik a bőrükön a svédek is, a Svéd Vállalkozók Szövetségének februári felmérése szerint minden negyedik svéd állampolgár, aki elhagyja hazáját, a bűnözés nagyarányú növekedését említi döntő okként. Áprilisban ráadásul a svéd miniszterelnök is beismerte, hogy Svédország nem tudta integrálni a befogadott migránstömegeket, ami miatt párhuzamos társadalmak alakultak ki. A helyzet olyan súlyos következményekhez vezetett, mint a no-go zónák számának emelkedése.

Mindeközben nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a svéd bűnözők nemcsak felnőttek, hanem tinédzserek is. Az elmúlt években számos alkalommal támadtak tinédzser migránsok svéd fiatalokra, akiktől elvették értékeiket, továbbá megverték és meggyalázták, például levizelték vagy levetkőztették őket. A megtámadott fiatalok súlyos lelki traumákat is szereztek a támadás következtében, volt, aki a családjával együtt el is költözött a városból. Svédországban mostanra mindennapossá vált az erőszak, a kormány pedig a jelek szerint nem tudja hatékonyan megérteni és kezelni a bandabűnözés problémáját.