Mintha paranoiás lenne a szlovák külügyminiszter

Miért fél Magyarországtól és Orbán Viktortól? – ez a kérdés is felmerült abban az interjúban, amit Rastislav Kácer szlovák külügyminiszter adott a Denník N szlovák napilapnak. A Mandiner.hu szerint a beszélgetésben kitértek arra a nagy botrány kavaró megállapítására is, hogy

A szlovák külügyminiszter most azzal védekezett, hogy ő soha nem mondta Magyarországgal kapcsolatban, hogy megtámadná Szlovákiát, sőt nem is gondolta, hogy Magyarország valaha is megtámadná az országot katonailag. Erre az újságíró emlékeztette, hogy márpedig úgy fogalmazott „területi követelésekkel fognak fellépni”. Erre azt felelte, visszatérne az 1939-es tapasztalataikhoz; „Csehszlovákia nem Hitlеr ellen harcolt, és a bécsi döntőbíráskodás nem harc volt. Ez egy döntőbírói döntés volt, amikor a szövetségesek egyszerűen eldobtak minket”. A pozsonyi diplomácia vezetője ezzel az – egyébként 1938-as – első bécsi döntésre utalt, amely Szlovákia csaknem teljes egészében magyarok lakta déli részét adta vissza Magyarországnak. – Csakhogy nem 1939 van, valamint Szlovákia és Magyarország is a NATO része – figyelmeztette ismételten az interjú készítője.

– reagált erre Rastislav Kácer. Az interjú végén még hozzátette, ő a külügyminiszter és köteles kissé paranoiásnak lenni, és rossz forgatókönyveket elképzelni.

Ha a szlovák külügyminiszter valóban paranoiás, akkor igaza lehet Németh Zsoltnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének, aki pszichiátert javasolt neki. – Rastislav Kácer egy provokátor, ennek megfelelően kell kezelni! – reagált Menczer Tamás külügyi államtitkár is a folyamatos üzengetésre.

A szlovák külügyér „beszólásainak” listája hosszúra nyúlik, legutóbb arról beszélt: „ha nem támogatnák Ukrajnát, ma már itt lenne az orosz hadsereg, s lehet, hogy már Kassán vágtatna egy admirális”, amivel Horthy Miklós 1938-as kassai bevonulására utalt. „Üzenem Putyin kollaboránsainak, különösen a Kárpát-medencében és a Felvidéken lévőknek, akik Ukrajna elpusztítása árán képzelik el a békét, hogy húzzanak a f…szba!” – üzent máskor trágár szavakkal Orbán Viktornak.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke pozsonyi látogatása során fejezte ki aggodalmát Rastislav Kácer szlovák külügyminiszterrel kapcsolatban, aki az elmúlt hetekben magyar területi követeléseket emlegetett. A magyar fél elutasította a feltételezést, korábban pedig már be is kérette a budapesti szlovák nagykövetet az ügyben.

„Jól ismerem Kácer urat, hiszen budapesti nagykövet volt, többször találkoztam vele. Azt kell mondanom, rendkívüli mértékben aggódom az ő mentális egészségéért. És tanácsolom, hogy nagyon sürgősen keressen fel egy pszichiátert” – idézte az Új Szó magyar nyelvű szlovákiai lap Németh Zsoltot, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét.

A magyar politikus újságírói kérdésre fejtette ki aggodalmait Rastislav Kácer szlovák külügyminiszter kapcsán, aki az elmúlt hetekben magyar területi követelésekről beszélt Szlovákia vonatkozásában, mondván, ha „Oroszország sikeresen elfoglalta volna Ukrajnát, akkor Magyarország is területi igényéket jelentett volna be Szlovákiával szemben”.

Az Új Szó kérdésére Németh Zsolt úgy válaszolt, hogy „lázálom” minden ilyen kijelentés, ugyanis Magyarország és Szlovákia viszonyát nemzetközi szerződések egyértelműen meghatározzák. Hozzátette:

Németh Zsolt a visegrádi országok parlamentjei külügyi bizottságainak találkozója miatt utazott Pozsonyba. A tárgyalásokról beszámolva elmondta: az elmúlt egy év során a háború némileg „megrángatta” a visegrádi együttműködést, ám örvendetesnek tartja, hogy a jelek szerint ezek a „hullámok” eltűnőben vannak.

Kiemelte: a V4-es együttműködésnek nagyon sokszor keltették már „halálhírét”, de mindig feltámadt, jelenleg pedig „a visegrádi együttműködés köszöni szépen, jól van.”

– idézte a magyar politikust az MTI.

Rámutatott: ennek legfőbb haszonélvezői Dél-Lengyelország, Észak-Csehország, Dél-Szlovákia és Észak-Magyarország lehetnek.

Megjegyezte: utóbbi területen az elmúlt években nagyon komoly eredményeket sikerült elérni, és újabbak vannak célközelben, mint például két új Duna-híd, amelyek közül az egyik Dunaszerdahely magasságában lesz, a másik pedig Esztergom és Párkány között.

A külügyi bizottság elnöke elmondta: az összeköttetések építése mellett a visegrádi együttműködés másik kulcsfontosságú feladata a közös fellépés a külső szereplők – különös tekintettel az Európai Unió – irányában. Emlékeztetett: a migránsok újraelosztási kvótái már megvalósultak volna, ha 2016-ban nincs szoros együttműködés a V4-es országok között. Rámutatott: mind a négy ország növeli befolyását, ha közösen tudnak fellépni azokban a kérdésekben, amelyekben egyetértenek, mint például a Nyugat-Balkán európai integrációja.

A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség beszámolója szerint a pozsonyi találkozón a külügyi bizottságok vezetői az ukrajnai háború kapcsán egyetértettek abban, hogy az orosz agresszió elfogadhatatlan, ugyanakkor konstatálták, hogy a konfliktus befejezésének mikéntjéről eltérnek a nézeteik.

Korábban is többször nekiment Magyarországnak Rastislav Kácer szlovák külügyminiszter, aki egy korábbi nagymihályi pódiumbeszélgetésen adta elő nézeteit – számolt be róla a Ma7 felvidéki magyar lap. A beszélgetésen az ukrajnai háborúról esett szó, és a Ma7 szerint a politikus „a vita hevében nem mulasztotta el azt sem, hogy megint magyar kontextusra hivatkozzon”. A közönség soraiból bekiabálókhoz szólva ugyanis kijelentette:

Ukrajna támogatása kapcsán megjegyezte, „ha nem támogatnák Ukrajnát, ma már itt lenne az orosz hadsereg, s lehet, hogy már Kassán vágtatna egy admirális”. Ezzel Horthy Miklós 1938-as kassai bevonulására utalt. A bécsi döntés értelmében 1938-ban került vissza Magyarországhoz a felvidék egy része, így Kassa is.

Nem ez az első alkalom, hogy a szlovák külügyminiszter élesen bírálta a magyar kormányt békepárti, a fegyverszállításokat ellenző álláspontja miatt, s nem először vetette Magyarország szemére azt sem, hogy visszaszerezné a magyarlakta szlovákiai területeket.

Rastislav Kácer egy hónappal ezelőtt azt mondta: „ha Vlagyimir Putyin sikeres lett volna Ukrajnában, Magyarországnak már területi követelései lettek volna Szlovákiával szemben”. Emiatt a kijelentése miatt bekérette a Külügyminisztérium Szlovákia nagykövetét. Később Vlagyimir Putyin orosz elnök európai érdekeinek trójai falovának nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt, majd egy interjúban megismételte korábbi vádját: történelmi igények nyomán Magyarország újfent területi követeléseket támasztana Szlovákiával szemben, ám azt nem katonai konfliktus útján, hanem egy olyan modellen keresztül tenné, amit egyszer már átélt Szlovákia – utalt a bécsi döntésre.

Nemrég pedig trágárkodva a következőket jelentette ki: „üzenem Putyin kollaboránsainak, különösen a Kárpát-medencében és a Felvidéken lévőknek, akik Ukrajna elpusztítása árán képzelik el a békét, hogy húzzanak a f…szba!” Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter erre úgy reagált: „saját személyes problémáival az orvost kellene felkeresnie”.

Rastislav Kácer viselkedése a közelgő, szeptemberre tervezett szlovákiai választások kontextusában nyer értelmet, hiszen a felmérések szerint a három pártból álló koalíció csúfos vereséget fog szenvedni, míg az ukrajnai fegyverszállításokat és a Moszkvával szembeni uniós szankciókat kritikusan szemlélő ellenzéki pártok kerülhetnek kormányra. Egy nemrég készült felmérés szerint Szlovákiában a lakosság 56 százaléka nem támogatja, hogy az EU katonai segítséget nyújt Ukrajnának.