Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő Kormányinfót tartott, melyen beszámoltak a kormány újabb döntéseiről.

Gulyás Gergely kijelentette: a gyermekvédelmi törvényt be kell tartatni és meg kell védeni a nemzetközi viták közepette.

Azért is, mert az elmúlt hetekben sajnálatos módon egyre nagyobb számban napvilágra került gyermekbántalmazási esetek igazolják, hogy szükség van a gyermekvédelmi törvényre és a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozás áttekintésére, ami most is zajlik – érvelt.

Elmondta, a kormány szerdai ülésén Varga Judit igazságügyi miniszter beszámolt annak az ellenkérelemnek a tartalmáról, amelyet az Európai Unió Bíróságához a magyar gyermekvédelmi törvény miatt indított uniós kötelezettségszegési eljárásban nyújtott be.

Gulyás Gergely jelezte, a kormány továbbra is kitart a meggyőződése mellett, amely szerint az Európai Unió Alapjogi Chartájában egyértelmű és világos, hogy az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozik, és a gyermekek neveléséről a szülők jogosultsága dönteni.

A tárcavezető megjegyezte: bízik benne, hogy az Európai Unió Bíróságánál csak és kizárólag az uniós jog alapján ítélik meg a magyar gyermekvédelmi törvényt, és ha ez így lesz, „akkor nincs mitől tartani”.

A miniszter közölte, a kormány szerint elhúzódó háborúra kell készülni és a háborúra adott szankciós válaszok miatt a gazdasági nehézségek is megmaradnak. Elmondta, a gáztározók töltöttsége az enyhe tél miatt viszonylag magas, de arra lehet számítani, hogy a feltöltési időszakban az árak emelkedni fognak.

Ezért ha a gazdaságpolitikára is gyakorolt negatív tendenciát meg akarják állítani, akkor mielőbbi fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség – rögzítette. Hozzátette, a magyar álláspont világos: Magyarország elítéli az orosz agressziót és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, segíti a kárpátaljai magyarokat.

A miniszter jelezte, Magyarország anyagilag is hozzájárul ahhoz, hogy az ukrán állam működőképessége biztosítható legyen.

Azt mondta, a kormánypárti határozati javaslat parlamenti vitájában kiderült, a belpolitikai viszonyok nem változtak, azonosak voltak a tavalyi választási kampányban képviselttel: a magyar baloldal továbbra is támogatja a szankciókat, beleértve az energetikára kivetett szankciókat, fegyvereket szállítanának Ukrajnának és Magyarországot belesodornák a háborúba.

A politikus szerint az emberek többségének a véleménye tavaly áprilisban is világos volt: ki akarnak maradni a háborúból és azt akarják, hogy Magyarország is maradjon ki. Nem véletlen a tavaly áprilisi választások eredménye – jegyezte meg.

Gulyás Gergely szólt arról is, hogy a szankciók miatt az infláció rekordokat döntött, de a kormány reményei szerint az év utolsó hónapjára egyszámjegyűre csökken, ennek érdekében számos intézkedést hozott a kabinet. Elmondta, a magas magyar infláció döntő részben külső okokkal magyarázható, a szankciók mellett abból is adódik, hogy az ország közel van a háborúhoz, és nagy az energiakitettsége.

A miniszter értékelése szerint „talán túl vagyunk az infláció csúcspontján”, februárban „szerény” csökkenés következett be a növekedés mértékében.

Gulyás Gergely közölte, a kormány feladata, hogy olyan döntéseket hozzon, amelyek a lehető leggyorsabban mérséklik az inflációt, és hogy segítse a családokat, nyugdíjasokat, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat. Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az európai statisztikai hivatal adatai szerint a magyar családoknak kell a legkevesebbet fizetniük a villanyért és a gázért.

Az infláció ellen hozott intézkedések között említette egyebek mellett a gyármentő programot, a garancia- és hitelprogramot, a nagyvállalatok energiahatékonyságának támogatását, a kamatstopot, az új nemzeti tőkeholdingrendszer létrehozását, az agrárhitel-törlesztési moratóriumot, a munkába járás támogatásának emelését, a 13. havi nyugdíj visszaállítását.

Az élelmiszerárstop szerinte a legszegényebbek számára fontos, hogy az alapvető élelmiszerek közül legyenek olyanok, amelyeket rendkívül mérsékelt áron megkaphatnak.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Bejelentette: ezermilliárd forintra emeli a kormány a Baross Gábor-program keretében biztosított vállalati hitelek forrását. Gulyás Gergely elmondta, ez a keret beruházásra és forgóeszközhitelre ad lehetőséget euró-, illetve forintalapon. Ismertetése szerint beruházásnál ez 70-30 százalékos arányt jelent az euróhitel javára, forgóeszközhitel esetén pedig 75-25 százalékos az arány.

Közölte, kifejezetten kedvező kamatozású hitelről van szó, az eurókamat 3-3,5 százalék – zöldberuházásoknál van egy plusz félszázalékos kedvezmény –, a forinthitel 6-6,5 százalékos kamatozású; ez a jelenlegi jegybanki alapkamat és kamatkörnyezet mellett kifejezetten kedvező a vállalkozásoknak.

Gulyás Gergely kijelentette: a gyermekvédelmi törvényt be kell tartatni és meg kell védeni a nemzetközi viták közepette.

Emlékeztetett:

január elsején 10 százalékot emeltek a béreken, a cél az, hogy a jövő év végére a diplomás átlagbér 80 százalékáig emeljék a szintet.

Ebben a ciklusban ez lenne az a nagy lépés, amit a közszférában meg tudnánk tenni – fogalmazott, párhuzamba állítva ezt az előző ciklus egészségügyi béremeléseivel. A miniszter közölte: a kormánypárti képviselők a jövő héten hallgatják meg a Finn- és Svédországban járt delegációt, ezt követően hoznak végleges döntést a két állam NATO-csatlakozásának kérdésében.

Két olyan ország kéri támogatásunkat egy szövetségbe való felvételhez, amelyekkel egy másik szövetségben benne vagyunk, és időnként nem szövetségesként, hanem ellenségekként viselkedtek az elmúlt években – fogalmazott Gulyás Gergely.

A svéd és finn NATO-csatlakozás támogatását érintő másik kérdésre a miniszter azt felelte: a két ország Magyarországgal egy szövetségben van az Európai Unióban, ennek ellenére durva hazugságözönnel illették az országunkat.

A NATO ugyancsak egy értékközösség – mutatott rá, feltéve a kérdést: „ha nem volt jó velünk az unióban, miért akarnak ismét egy közösségbe kerülni velünk? Ha nem akarnak egy közösségbe kerülni, miért kérik a támogatásunkat?”

Kijelentette ugyanakkor: a miniszterelnök a csatlakozás támogatását kérte a kormánypártoktól. A felsőoktatási együttműködési programok finanszírozásával kapcsolatos vitáról szólva közölte: ez egy olyan álprobléma, amit az Európai Bizottság a magyar ellenzék tevékenységének köszönhetően kreált.

Hangsúlyozta, hogy az egyetemek modellváltása a legszélesebb körű szabadságot biztosítja az intézményeknek. Gulyás Gergely kiemelte: az egyetemek alapítványi formába szervezése esetében nincs ok kondicionalitási eljárásra, hiszen a lépéssel sem a jogállamiság, sem az uniós pénzügyi érdek nem sérült.

Felhívta a figyelmet:

az alapítványi formában működő egyetemek rektorai egyhangúlag állnak ki e változtatás mellett, nem kérnek ebből a „beavatkozási kísérletből”, mert a váltás „új távlatokat nyitott a számukra”.

Ez egy Magyarországgal szembeni bosszú – fogalmazott, jelezve: ha nem sikerül gyors megoldást találni, akkor a magyar költségvetés biztosítja a kieső forrásokat.

A miniszter egy másik kérdésre kifejtette megjegyzését, amelyben faji alapú bosszúnak titulálta az unió fellépését az Erasmus program estében. Azt mondta: a szigorítás a magyar népcsoport, ha úgy tetszik a magyar faj elleni döntés, egy magyarellenes bosszú. Azokat érinti, akik a kulturális nemzethez tartoznak, akik itt élnek és magyar állampolgárok.

Amikor Matolcsy György nyilatkozatairól kérdezték, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: a kormány nem akar állást foglalni arról, mit miért mond a jegybankelnök. Korrekt és jó együttműködésre törekszünk a jegybankkal, ezért semmilyen körülmények között nem szeretnénk személyes okokat feltételezni egy-egy jegybankelnöki megszólalás mögött – fogalmazott.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: a monetáris és a fiskális politika között összhangra van szükség, majd megemlítette, „az infláció a jegybank felelősségi körébe tartozik”, ezért az ellentétek bizonygatása helyett a pénzromlás letörésén kellene gondolkoznia a Magyar Nemzeti Bank vezetőjének.

Cselekednie kell a jegybanknak, és ezt a cselekvést kell segítenie a saját döntéseivel a kormánynak is; és ha ebben nem tudunk partnerként számítani egymásra, akkor a magyar gazdaság egésze látja ennek a kárát – jelentette ki, kérdésre azt közölve, rendszeresek a kormány és az MNB közötti egyeztetések.

Amikor a dunaújvárosi vasmű sorsáról kérdezték, a miniszter úgy nyilatkozott, egy éve azon dolgozik a kormány, hogy a helyi vasipar és az általa jelentett nagyszámú munkahely megmaradhasson; szavai szerint „elképesztő és felháborító, ugyanakkor törvénytelen is”, hogy ezt az önkormányzat veszélyeztesse azzal, hogy a felszámolás ideje alatt végrehajtást eszközöl.

Ilyet még egy idegen hitelezőtől sem várnánk, nemhogy attól a várostól, amelynek a legeminensebb érdeke az, hogy ez a vállalat fennmaradhasson – jegyezte meg Gulyás Gergely.

A miniszter azt közölte, az extraprofitadót „a jövő évben ahol tudjuk, ki fogjuk vezetni”, a többi területen mérsékelni kívánják azt, „de valamilyen hozzájárulást még kérni kell”. Emlékeztetett arra:

a lakossági energiaárak féken tartásának költségeit a rezsivédelmi alapba befolyó extraprofitadóból fizetik.

Az uniós forrásokról szólva úgy vélekedett: napokon belül megkapná Magyarország a neki járó uniós forrásokat, „ha azok a frakciók, ahol Dobrev Klára, Donáth Anna, Ujhelyi István üldögél, holnap hoznának egy határozatot, hogy Magyarországnak szigorú ellenőrzés mellett, de az európai uniós pénzek ugyanúgy járnak, mint a többi tagállamnak”.

Azt is mondta, az egész uniós helyreállítási alap lehívásával gondok vannak, eddig mindössze annak 17 százalékát fizették ki. Azok is elégedetlenek azzal, akik már megkapták.

Kijelentette azt is: Magyarország nem azért nem kapta meg a forrást, mert visszaélésektől félt az unió, hanem azért nem, mert a háború, a migráció vagy a gyermekvédelem kérdésében Brüsszeltől eltérő álláspontot vall, ami miatt ott magyarellenesség alakult ki.

Hozzátette, érdekünk az elektromos meghajtásra való átállás feltételeinek biztosítása, mert „Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy az autóiparból egy jelentős részt hasított ki magának”.

A gyermekvédelmi szabályok módosításáról szólva Gulyás Gergely kijelentette: józan, megalapozott viszonyok között akár az ellenzék számára is támogatható rendszer kialakítása a cél. Reálisan ez hosszabb időt fog igénybe venni; örülünk, ha szeptemberre elkészülünk vele – fogalmazott.

(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A baj az, hogy vannak olyan, mindannyiunk erkölcsi értékítéletével ellentétes helyzetek, amelyek ma még csak nem is büntetendőek – jegyezte meg a miniszter, amikor a büntető törvénykönyv estleges módosításáról kérdezték. A miniszter szerint elfogadhatatlan, hogy olyan ügyeleti ellátás bevezetését, ezzel pedig az ellátásbiztonságot veszélyezteti az orvoskamara, amelynek kialakítását maga is támogatta.

A politikailag legellenségesebb kamarai vezetésnek is el kellene ismernie, hogy soha a rendszerváltoztatás óta hasonló nagyságú forrásokat, hasonló béremelést senki nem biztosított ebben az ágazatban – jelentette ki Gulyás Gergely. A miniszter a budapesti, Római-parti védművel kapcsolatban azt mondta: jelen helyzetben praktikus lenne a partvonalra építeni a védőgátat.

Kijelentette: ha a főváros ahhoz a kormánytól várna pénzt, egyeztetnie kellene a tervekről. Megjegyezte: a területen, korábbi szabályozatlanság miatt olyan helyzet alakult ki, amelynek nem lett volna szabad. Ebben a helyzetben szolidárisnak kell lenni azokkal, akik a vagyonukat féltik, még ha annak idején engedély nélkül is épültek a házaik.

A miniszter az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának vizsgálatát érintően úgy fogalmazott: pártatlan nemzetközi vizsgálatra van szükség, amely tisztázza az elkövető kilétét.

A cselekmény sértettjén, Németországon azonban az látszik: még nem döntötte el, “szabad-e neki sérelmezni”, hogy a legdurvább támadás érte az energiabiztonságát. Inkább úgy lép fel, mint akinek lelkiismeretfurdalása van azért, mert a német gazdaság sikere részben az olcsó orosz gázra épült – mondta.

Gulyás Gergely jelezte:

a kormány bízik abban, hogy felhasználhat uniós forrást az azeri gázbeszerzéshez, az ugyanis a diverzifikációt szolgálja.

A gázerőművek építését firtató kérdésre azt mondta: a leggyorsabban a gázerőművek építhetők fel, akár két-három év alatt, uniós cégek által. Az izraeli magyar nagykövetég Jeruzsálembe költöztetéséről Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: Magyarország fenn kívánja tartani a városban működő kereskedelmi kirendeltséget, újabb döntés nem született.

Gulyás Gergely szólt arról, bízik abban, hogy a magyar futballszurkolók csütörtökön nem adnak okot hatósági fellépésre Németországban, a német hatóságok pedig minden esetben jogszerűen járnak el velük szemben. Magyarországnak azonban vannak rossz tapasztalatai 2021 nyaráról a német hatóságok eljárását illetően – emlékeztetett, és elmondta: jelenleg hét konzul segíti majd a magyar szurkolók jogvédelmét.

Gulyás Gergely kijelentette: nem várható el, hogy a kormány rezsitámogatást adjon azon önkormányzatoknak, amelyek vezetői „még arra sem voltak képesek, hogy részt vegyenek” az arról folyó tanácskozáson.

Emlékeztetett: szinte minden megjelenő polgármester települése részesült a támogatásból, de „aki nem kér segítséget, annak nehéz segíteni”.
„Ha megmenthető, akkor megmenteni, ha nem megmenthető, akkor nem tudunk mit tenni” – mondta a miniszter a Nemzetközi Beruházási Bank jövőjéről. Hozzátette: annak fennmaradásához más állam csatlakozása szükséges.

A miniszterelnök esetleges kijevi látogatásáról úgy nyilatkozott: arra akkor kerülhet sor, ha a demonstratív jellegen túl más értelme is van. Ha megoldhatók olyan ügyek, amelyek feszültté teszik a két ország kapcsolatát. Ezek közé sorolta a nyelvtörvényt, amely szerinte szembemegy minden európai joggal, és lábbal tiporja a magyarok anyanyelvhasználati jogát.

Megvédjük a gyermekvédelmi törvényt