Megalapozottak a Vlagyimir Putyin ellen felhozott vádak?

Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús bűnöket követett el, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által az orosz államfő ellen kiadott elfogatóparancs megalapozott vádakon alapszik – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök helyi idő szerint péntek este.

Biden az ICC azon pénteki döntésére reagált, miszerint a bíróság háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége – nevezetesen ukrán gyermekek jogellenes deportálása és Oroszországba történő átszállítása – miatt elfogadóparancsot adott ki Putyin ellen.

Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy noha az Egyesült Államok nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróságot, a testület „nagyon erős érvvel állt elő”.

Az ICC döntése feljogosítja a nemzetközi bírósághoz tartozó 123 államot, hogy amint az orosz elnök bármely tagállam területére lép, letartóztassa és a hágai bíróság elé vigye Putyint. Ugyanezzel a bűncselekménnyel összefüggésben az ICC ugyancsak elfogatóparancsot adott ki Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen.

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője pénteken közölte, hogy Washington is arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország Ukrajna tavaly februári megtámadása óta háborús bűnöket követett el, emiatt is támogatják az ilyen bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását.

Az amerikai Yale Egyetem kutatói múlt hónapban egy kutatásban rámutattak, hogy Oroszország 42 táborban legkevesebb hatezer ukrajnai gyereket tartott fogva egy úgynevezett nagyszabású szisztematikus hálózat részeként.

Moszkva tagadta a vádakat; a Putyin ellen kiadott elfogadóparancsot a Kreml felháborítónak, de Oroszországot illetően jelentéktelennek nevezte.

Az előzmény:

 Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – jelentette be az ICC pénteken. Az ICC azzal vádolja Putyint, hogy részt vett a gyermekek deportálásában, és azt állítja, hogy alapos oka van feltételezni, hogy a cselekményeket közvetlenül, illetve másokkal együttműködve követte el.

Ugyanezzel a bűncselekménnyel összefüggésben az ICC ugyancsak elfogatóparancsot adott ki Marija Alekszejevna Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen.

A vád szerint a bűncselekményeket 2022. február 24-től – az orosz erők inváziójának kezdetétől – folyamatosan követték el Ukrajnában.

Moszkva tagadta az invázió során elkövetett háborús bűncselekmények vádját.

Az Egyesült Államok már február közepén közölte, hogy „hivatalosan megállapította", hogy Oroszország emberiesség elleni bűncselekményeket követett el Ukrajnában – ezt akkor Kamala Harris alelnök jelentette be. A müncheni biztonságpolitikai konferencián Harris „gyilkosságok, kínzások, nemi erőszak és deportálások borzalmas cselekményeivel” vádolta Oroszországot, mely cselekményeket a háború kezdete óta folytatja. Moszkva amerikai nagykövete akkor visszautasította az állításokat, és azzal vádolta Harrist, hogy démonizálja Oroszországot.

Három napja pedig a New York Times amerikai lap nyilatkozni nem jogosult, de az ügyhöz közel álló tisztviselőkre hivatkozva arról írt, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság két, az ukrajnai orosz invázióval összefüggő háborús bűncselekményekkel kapcsolatos ügyet tervez megnyitni, és több ember ellen elfogatóparancsot kiadni.

Az orosz elnök és Lvova-Belova ellen kiadott elfogatóparancs ellenére az ICC-nek nincs hatásköre a gyanúsítottak letartóztatására, és csak azokban az országokban gyakorolhat joghatóságot, amelyek aláírták a bíróságot létrehozó megállapodást. Oroszország nem írta alá ezt a megállapodást – így nem valószínű, hogy bármelyiküket kiadják.

Az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Oroszországgal, de folytatja a felderítő repüléseket a nemzetközi vizek felett, nemzetközi légtérben, a Fekete-tenger fölött – közölte a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.

John Kirby a hét elején történt orosz-amerikai incidensre utalva közölte, hogy az amerikai pilóta nélküli repülőgép lezuhanásához vezető orosz művelet szándékoltságára semmi nem utal, ugyanakkor a legjobb esetben is figyelmetlenség történt, a legrosszabb esetben pedig a művelet gondatlan és támadó jellegű volt.

Kijelentette, nem világos az Egyesült Államok számára, hogy az orosz pilótának szándékában állt-e nekiütközni a drónnak, amely később a tengerbe zuhant. Megerősítette, hogy a tenger mélysége miatt nem valószínű, hogy az eszközt sikerül felszínre hozni.

A szlovák kormány jóváhagyta a MiG-29-es vadászgépek Ukrajnába küldésének tervét – jelentette be péntek reggel Eduard Heger szlovák miniszterelnök.

Ezzel Szlovákia a második NATO-tagállam, amely vadászgépeket bocsát Ukrajna rendelkezésére.

Heger a döntés bejelentésekor azt mondta, hogy kormánya „a történelem jó oldalán áll” – számolt be a Sky News.

Szlovákia 13 gépből álló flottáját tavaly nyáron nyugdíjazták. A legtöbb harci eszköz jelenleg nincs üzemképes állapotban.

A Kreml bírálta Lengyelországot és Szlovákiát, amiért vadászgépeket ígértek Ukrajnának.

Az elmúlt 24 órában mindkét ország bejelentette, hogy MiG-29-es vadászgépeket küld Volodimir Zelenszkij hívó szavára.

A Kreml szerint azonban a felajánlott repülőgépek halála vannak ítélve, és nem fognak változtatni a konfliktus menetén.

„A különleges katonai művelet során mindezek a berendezések megsemmisítésre kerülnek” – mondta Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.

Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke március 20. és 22. között látogat Moszkvába – jelentette be a kínai külügyminisztérium pénteken.

Vlagyimir Putyin orosz elnök decemberben hívta meg állami látogatásra Hszi Csin-pinget Moszkvába. Mint mondta, a hivatalos vizit „az orosz-kínai kapcsolatok maradandóságát fogja demonstrálni a világnak”, és „az év legfontosabb politikai eseménye lesz a kétoldalú kapcsolatokban”.

A kínai külügyminisztérium szerint Hszi elnök oroszországi látogatása erősíti az Új Selyemút kezdeményezés néven is ismert együttműködési programot és az Eurázsiai Gazdasági Unión belüli együttműködést.

Nem csillapodnak a harcok a kelet-ukrajnai fronton.  Az orosz csapatok szerdán még szorosabbra vonták az ostromgyűrűt Bahmut körül, de továbbra is lőszerhiányra panaszkodnak. Közben Ukrajna újabb ígéreteket kapott arra, hogy nyugati tankokkal és légvédelmi rendszerekkel erősítheti meg a védelmét.

Páncélosokból és tüzérségi járművekből álló ukrán katonai konvoj közelít Bahmut felé, egy nappal azután, hogy Volodimir Zelenszkij elnök fogadkozott: megerősítik az ostrom alatt álló, Donyeck-megyei város védelmét.

Hetedik hónapja dúlnak a harcok a környéken, amely mára szinte teljesen elnéptelenedett. Az orosz csapatok három oldalról támadnak, és külföldi megfigyelők szerint egyre szorosabbra vonják az ostromgyűrűt a város körül, bár a veszteségeik is jelentősek. Az orosz hadsereget támogató Wagner zsoldoscsoport vezetője szerint szerdán egy újabb falut vettek be Bahmuttól északra.

„Bár kevés a muníciónk, a tüzérségi lövedékünk pedig elfogyott, nehéz harcok árán, de a csapataink egyre inkább körbekerítik Bahmutot. Ma reggel a Wagner magánhadsereg támadó egységei elfoglalták Zaliznyaske falut”

– jelentette be Jevgenyij Prigozsin, aki korábban azt állította, hogy fél Bahmut már az ellenőrzésük alatt van, és mindössze egy elvonulási útvonalat hagytak nyitva az ukránoknak.

Míg Prigozsin utánpótlási nehézségekre panaszkodott, Zelenszkij elnök újabb fegyverszállításokról adott hírt szerda esti videóüzenetében.

„Újabb találkozót tartottak a ramsteini koalíció tagjai, immár a tizediket. Szó esett a lőszerutánpótlásról, tüzérségi lövegek és tankok szállításáról, valamint az ukrán légtér védelméről is. Van megoldás! Hálás vagyok az Egyesült Államoknak, hogy koordinálja a ramsteini együttműködést, és partnereinknek is a támogatásukért” – mondta Zelenkszij, aki újabb Leopard 2-es tankok és légvédelmi rendszerek szállítására kapott ígéretet a több mint ötven országból álló csoporttól.

Külföldi szakértők figyelmeztetnek: az ukránok által tervezett tavaszi offenzíva sikere a légvédelem megerősítésén is múlhat. Várakozásaik szerint Oroszország – amely a hírek szerint áprilistól újabb sorozásba kezd, hogy több százezer fővel növelje a hivatásos állományát – egyre nagyobb arányban támaszkodik majd a légierejére, hogy a támadásait előkészítse, ahogy tette ezt a háború első hónapjaiban.

A Kijev által kért lőszereket azonnal el kell juttatni Ukrajnába, ennek érdekében pedig meg kell növelni az európai gyártási kapacitásokat – jelentette ki Mairead McGuinness, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős biztosa Strasbourgban szerdán.

Mairead McGuinness, az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Unió védelmi ágazatának megerősítéséről és az Ukrajnába történő fegyver- és lőszerszállítás felgyorsításáról folytatott vitán elmondta, az unió elkötelezett, hogy további jelentős katonai segítségnyújtással támogassa Ukrajnát.

Tájékoztatása szerint az ukrán katonai erők 150 milliméteres lőszerek mihamarabbi szállítását kérték az uniótól. A szállítás érdekében „azonnali és közös” válaszra van szükség az Európai Unió részéről – mondta.

„Ha az ipari termelést nem gyorsítjuk fel, nem tudunk szállítani, és nem tudjuk biztosítani azt sem, hogy szerződéses kötelezettségeinknek eleget téve feltöltve maradjanak a készleteink” – fogalmazott.

Elmondta, 15 tagállamban 15 olyan gyártó van, amelyik képes teljesíteni az ukrajnai lőszerigényt, kapacitásuk azonban szűkös.

„Céljaink egyértelműek: fel kell gyorsítani a gyártás ütemét és mennyiségét, a szükséges mennyiségeket pedig a leghamarabb Ukrajna rendelkezésére szeretnénk bocsátani” – fogalmazott.

Az Európai Bizottság a gyártási kapacitás növeléséhez szükséges források mozgósítását szeretné lehetővé tenni, érdekében készen áll módosítani is az uniós költségvetést – közölte.

„Mindenki békét akar. Senki sincs, aki ne békét akarna. Ezért természetesen segíteni akarjuk azt az Ukrajnát, melyet önálló országként az agresszor lerohant” – tette hozzá az uniós biztos.