Már 120 ezer ukrán esett el a háborúban...

. A Washington Post cikke szerint az ukrán erők jelentős veszteségeket szenvedtek a háború kezdete óta, legalább 120 ezer katonájuk meghalt, és elsősorban a képzettek. Eközben nyugati tisztviselők megkérdőjelezték, hogy bölcs dolog volt-e január óta tartani Bahmut városát. Miközben egyre veszélyesebb harcok várhatóak, és a harmadik világháború küszöbén áll a világ, a magyarok és a Vatikán továbbra is békét szeretne. Ez az egyetlen esély arra, hogy stabilizálódjon a gazdasági helyzet, csökkenjen az infláció és véget érjen ez a mindenki számára borzalmas helyzet.

Titkosszolgálati értesülések szerint az oroszok a jelenlegi helyzetben legalább két évig lesznek képesek folytatni a háborút. A brüsszeli szankciók egyértelműen kudarcot vallottak, az orosz gazdasági összeomlás elmaradt, sőt, Moszkva rekordbevételeket ért el az energetikai szektort érintő szankciók miatt; a háború pedig tovább folytatódik, tavasszal az oroszok újabb átfogó támadást indíthatnak. Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalmát nem sikerült megrendíteni, az orosz lakosság döntő többsége támogatja az elnököt és a különleges katonai műveletnek nevezett háborút. Oroszország az európai piac helyett Indiában és Kínában értékesít, és már Észak-Afrikában is számos vevőjük akad. A New York Times szerint pedig hiába a nyugati szankciók, a technológiai eszközök így is eljutnak Oroszországba, az olajat pedig különböző trükkökkel továbbra is vásárolják a nyugati országok. A szankciós politikával le kell számolni, hiszen egyértelmű, hogy békét csak az azonnali tűzszünet és az amerikai-orosz tárgyalások hozhatnak.

A háború eszkalálódik

FORRÁS: AFP/YASUYOSHI CHIBA

Mindkét fél titkolja az igazságot, sokkal nagyobb lehet a baj

A háborús propaganda orosz és ukrán részről is tombol; nem lehet eldönteni, mi hazugság és mi valóság. Jelenleg Bahmut városa szimbolikus jelleggel bír, és miközben egyre nagyobbak a veszteségek, egyre több katona hal meg, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyre véresebb harcba kényszeríti az ukrán katonákat.

Zelenszkij halálba küldi a katonákat

A német Bild tudósítása szerint Zelenszkij és az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Zaluzsnij között nézeteltérések vannak Bahmut ügyében. Az ukrán vezérkar teljesen visszavonulna a tavaly július óta ostromlott városból. A lap szerint a vita oka az, hogy az elnöknek és a főparancsnoknak "alapvetően eltérő a véleménye" a történésekről. Így Zaluzsnij néhány hete javasolta az ukrán erők „taktikai okokból" való visszavonulását a városból, miközben az államfő szükségesnek tartja Bahmut megtartását.

MAGUK AZ UKRÁN HARCOSOK BIZTOSAK ABBAN, HOGY MÁR RÉGEN VISSZAVONULÁSI PARANCSOT KELLETT VOLNA KAPNIUK

– teszi hozzá a Bild. Az egyik katona katasztrófának nevezte azt a helyzetet, amikor a városban a fegyveres erőket teljesen körülzárják.

Ellentmondások Bahmut kapcsán

Az ukrán erők egyik parancsnoka, akit a "Madjar" hívójellel azonosítanak, azt mondta a Telegram-csatornáján közzétett videóban, hogy egysége parancsot kapott Bahmut azonnali elhagyására. Erről a RIA Novosztyi orosz hírügynökség számolt be pénteken.

Március másodikán éjjel a Magyarok madarai (Ptyici Madjara) nevű egység parancsot kapott arra, hogy azonnal hagyja el Bahmutot, és vonuljon új helyszínre. Mi az oka az átvezénylésnek egy Bahmut számára kritikus pillanatban, amikor már 110 nap harci szolgálatot teljesítettünk itt? Én elsősorban katona vagyok, ezért nem fogom kommentálni a védelmi parancsnokság utasításait. Mi végrehajtjuk a parancsot

– jelentette ki a parancsnok a videóban, melyről a RIA Novosztyi orosz hírügynökség írt.

Egy nappal korábban Szerhij Rahmanyin, az ukrán parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja azt mondta, hogy a helyzet Bahmutban kritikus. Szerinte katonai szempontból nincs értelme mindenáron megvédeni a várost.

A FŐ PROBLÉMA AZ, HOGY AZ OROSZ EGYSÉGEK GYAKORLATILAG ELVÁGTAK MINDEN UTÁNPÓTLÁSI ÚTVONALAT AZ UKRÁN ERŐK SZÁMÁRA.

Ezzel egy időben Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes bejelentette, hogy további ukrán egységek átcsoportosításáról döntött Bahmutba. Az UNIAN ukrán hírügynökség nem adott hírt "Madjar" videoüzenetéről vagy az egység átvezényléséről. Kedden a CNN amerikai tévécsatorna interjút sugárzott egy ukrán katonatiszttel, amelyben elismerte, hogy

A BAHMUTI HELYZET KIJEV SZÁMÁRA MINDEN FRONTON SOKKAL ROSSZABB, MINT AMIRŐL HIVATALOSAN BESZÁMOLNAK.

Az ukrán erők jelentős veszteségeket szenvedtek a háború kezdete óta

Az ukrán erők jelentős veszteségeket szenvedtek a háború kezdete óta, miközben nyugati tisztviselők megkérdőjelezték, hogy bölcs dolog volt-e január óta tartani Bahmutot - írja a The Washington Post. A portál a hadsereg szolgáló tagjaival és az amerikai és európai nyugati kormányok meg nem nevezett tisztviselőivel beszélgetve arról számolt be, hogy

UKRAJNA AKÁR 120 EZER HALOTTAT ÉS SEBESÜLTET IS ELSZENVEDHETETT A KONFLIKTUS SORÁN, MÍG AZ OROSZ OLDALON 200 EZER LEHET EZ A SZÁM, BÁR ÁLLÍTÁSA SZERINT UKRAJNA MÉG A LEGHŰSÉGESEBB SZÖVETSÉGESEI ELŐTT IS TITOKBAN TARTJA A VESZTESÉGEKRŐL SZÓLÓ JELENTÉSEKET. HIÁBA MAGASABB - EZEK SZERINT - AZ OROSZOK VESZTESÉGE, ŐK TÖBB KATONÁT TUDNAK HADBA KÜLDENI.

A jelentés szerint a nyugati kiképzési programok nem készítik fel elég gyorsan a katonákat, és az elmúlt kilenc hónap során kiképzésben részesült fiatalabb hivatalnokok közül sokan már elestek a harcokban. A jelentés azt is állítja, hogy az ukrán biztonsági szolgálatok bezártak egy táviratcsoportot, amely arról tájékoztatta tagjait, hogy a hatóságok hol osztogatnak behívókat.

Magyarország békét akar

Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, a nyugati világ vezetői háborús lázban élnek, annak megnyerésére buzdító, még több áldozatról szóló beszédeket tartanak, és egyre veszélyesebb fegyvereket szállítanak Ukrajnába. Soha ilyen közel nem voltunk ahhoz, hogy egy lokális háborúból világháború legyen - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Ukrán katonák állnak egy találatot kapott égő ház előtt a kelet-ukrajnai Bahmut külvárosában

FORRÁS: AFP/BULENT KILIC

A kormányfő közölte, hogy amíg külföldről finanszírozzák a baloldalt és a hozzájuk köthető médiát, addig ők háborúpártiak lesznek. Kiemelte, hogy

A NEMZETKÖZI KÖZVÉLEMÉNY EGYHANGÚ BÉKEPÁRTISÁG HELYETT KETTÉVÁLT, A TÜRKÖK, AZ ARABOK, A KÍNAIAK VAGY AZ AFRIKAIAK UGYANIS TŰZSZÜNETET ÉS BÉKETÁRGYALÁSOKAT SZORGALMAZNAK.

Azt, hogy mikor jön el a béke, egyelőre csak találgatni lehet.

Denisz Puszilin, az oroszok által Donyeckben beiktatott vezető az állami Tass hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy nem látja jelét annak, hogy Ukrajna kivonulna Bahmutból – írja a The Guardian.

„Bahmutban a helyzet továbbra is bonyolult, nehéz, vagyis nem látjuk, hogy ott bármilyen előfeltétele lenne annak, hogy az ellenség egyszerűen kivonja az egységeket” – idézték.

Azt állította ugyanakkor, hogy az ukrán erőknek nehézséget okoz a lőszer, az élelmiszer vagy az erősítés utánpótlása, mivel az ukrán oldalról Bahmutba vezető út „még jelentősebb mértékben a Wagner zsoldoscsoport tűzvédelme alatt áll”.

Oroszország az ukrajnai háborúban a létéért küzd – jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin a szibériai Ulan-Ude helikoptergyárában munkásokkal találkozva.

Míg a Nyugat geopolitikai pozícióit akarja javítani, Oroszország saját államiságának fennmaradásáért harcol – fogalmazott az orosz elnök.

„2014 után elkezdték egyszerűen fizikailag kiiktatni azokat, akik az Oroszországgal fenntartott normális kapcsolatok fejlesztéséért szálltak síkra” – jelentette ki Putyin Kijevre utalva.

Az orosz elnök szerint Oroszország évtizedeken át próbált jó kapcsolatokat kiépíteni Ukrajnával. „A helyzet 2014-ben alapvetően megváltozott, amikor az ukránok nyugati segítséggel államcsínyt hajtottak végre” – állapította meg.

Nyolc éven át töprengett a Donyec-medencei konfliktus békés megoldásán, Oroszországot azonban az orránál fogva vezették – fogalmazott. Egységre hívott fel, és meggyőződését fejezte ki, hogy a háború orosz győzelemmel fog véget érni.

A nyugati szankciók kapcsán kijelentette, hogy nem teljesültek a Nyugatnak az orosz gazdaság összeomlásával kapcsolatos reményei. Éppen ellenkezőleg, a helyzet, mint mondta, Oroszország számára meglepően jól alakult, sokkal szuverénebb és függetlenebb lett. A távozó cégek helyére gyorsan találtak másokat.

Az Északi Áramlat gázvezetékeknél történt robbanások kapcsán az orosz elnök úgy vélekedett, hogy azokat állami szinten hajtották végre. Az a feltételezés, amely szerint egy független ukránbarát szervezet követte volna el őket, teljes képtelenség – tette hozzá.

„A terrorcselekményt elég nyilvánvalóan állami szinten követték el, mert amatőrök ilyen akciót nem képesek végrehajtani” – jelentette ki.

Putyin szerint ki lehet javítani a két gázvezetéket, de ehhez időre, eszközökre és új technológiára van szükség, mivel ilyen munkálatra a nemzetközi gyakorlatban eddig nem volt példa.