tóth gabi
Különös iratok kerültek napvilágra.
A Magyar Nemzet további érdekes megállapításokra bukkant a Vlagyimir Putyinnal korábban szívélyes viszonyt ápoló Gyurcsány Ferenc vonatkozásában az úgynevezett WikiLeaks-iratokban.
Noha a dollárbaloldal vezetője napi rendszerességgel bírálja az ukrajnai orosz agresszióval összefüggésben a jelenlegi – tűzszünetet és mielőbbi békét szorgalmazó – kormányt, miniszterelnöksége idején merőben más arcot mutatott.
Ez akkor az amerikai diplomáciának is szemet szúrt.
Feltűnően hallgatott Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, amikor világszerte elítélték a Grúzia elleni orosz támadást – állapította meg egy 2008 augusztusában kelt, bizalmas minősítésű amerikai nagykövetségi távirat.
„Bár az 1956-os szovjet invázióhoz nagyon hasonlít, a magyar kormány vonakodik attól, hogy a hivatalos EU–NATO-állásfoglalásokon túl kritikát fogalmazzon meg az oroszok lépéseivel szemben” – olvasható a táviratban, amely szerint a magyar kormány a „legjobb esetben is csak langyosan” reagált az eseményekre.
Érdemes visszaidézni, hogy Grúziában, ma használatos megnevezéssel Georgiában 2008 augusztusában – éppen a pekingi olimpia kezdetén – alakult ki fegyveres konfliktus. A grúz hadsereg augusztus 8-án offenzívába kezdett a déloszét területeken, mire válaszképpen az orosz erők támadást indítottak Grúzia ellen és benyomultak a területére. A hadseregek vízi, légi és szárazföldi ütközeteket vívtak, amelyeket több település orosz bombázása kísért. A fegyverropogás nagyjából tíz napig tartott, a háborús eseményeket tűzszünet szakította meg. Az orosz hadműveleteket a NATO is elítélte.
A Magyar Nemzet már tegnap is szemezgetett a WikiLeaks-iratokból. Gyurcsány Ferenc szívélyes viszonya Oroszországgal ugyanis rendszeres munkát adott az USA budapesti nagykövetségének.
April H. Foley, aki 2006 és 2009 között volt az USA magyarországi nagykövete – a kiszivárgott dokumentumok tanúsága szerint – többször jelezte az amerikai külügyminisztériumnak:
sok magyar úgy látja, a kormányfő a szükségesnél szorosabbra fűzi a viszonyt az orosz elnökkel.
– Miközben Gyurcsány fél provokálni az oroszokat és észben tartja Magyarország Nyugat iránti elköteleződését,
az is teljesen egyértelműen látható, hogy szerelmes Putyinba
– fogalmazott egy alkalommal a diplomata.
A nagykövet arra is felhívta a figyelmet, hogy bár Gyurcsány tanácsadói valószínűleg arra buzdítják a magyar miniszterelnököt, hogy tegye világossá az elköteleződését a transzatlanti kapcsolat mellett, úgy tűnik, hogy a kormányfő túlzottan személyes ügyként kezeli Magyarország Oroszország-politikáját. – Ebben az ügyben – ahogy egyebekben is – hajlamos mindenhol máshol keresni a hibát, csak a saját portája előtt nem – olvasható a WikiLeaksen.
Egy másik, 2007 augusztusi amerikai követségi távirat szerint rendszeresek a találkozók Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a magyar miniszterelnök lelkesedése az „új Oroszország” iránt pedig zavarta az amerikai diplomáciát.
Az elemzés szerint miközben Gyurcsány gyakran hangsúlyozta a transzatlanti kapcsolatok és a nyugati értékek iránti elkötelezettségét, valójában Oroszország és Ukrajna felé fordult szívesebben. Putyinról és Oroszországról jóval nagyobb lelkesedéssel beszélt, mint a nyugati kapcsolatokról.
Az oroszok felé fordulás másik okát az elemzés szerint Gyurcsány személyes motivációiban kell keresni. „Úgy érezzük, valami személyes dolog is szerepet játszik. Gyurcsány gyakran beszél arról, Putyin mennyire népszerű, július 30-án például megjegyezte, az orosz nők könyörögnek Putyinnak, hogy maradjon. Az orosz elnök kétségkívül tett róla, hogy Gyurcsány szívesen látott vendégnek érezze magát nála. Ugyanezt nem érezheti az európai vezetők körében” – áll a szövegben.
A Magyar Nemzet a napokban cikksorozatban mutatta be Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin orosz elnök kapcsolatát.
Írásainkból egyértelműen kiderült, hogy a dollárbaloldal vezetője igencsak meghitt viszonyt ápolt az orosz vezetővel.
A jelenlegi kormányt Putyin-barátnak minősítő DK-elnök 2007 végén közös magyar–orosz kormányülést hívott össze Budapesten, és a Kreml lapjában ígérte meg, hogy gyerekeit oroszul taníttatja majd. Kormányfői ténykedése idején Gyurcsány Ferenc számos alkalommal találkozott az orosz vezetővel, egyszer saját otthonában, az Apró-villában fogadta Putyint.
A politikai behódolás mellett a Gyurcsány-kormány több szempontból is kiszolgáltatta Magyarországot.
Beengedték például az orosz titkosszolgálat munkatársait a polgári elhárítás épületébe, és asszisztáltak ahhoz is, hogy hazánk egyik stratégiai vállalata, a Mol orosz résztulajdonba kerüljön.
2007 decemberében az orosz–magyar kapcsolatok történetében először közös kormányülést tartottak Budapesten, Gyurcsány Ferenc és az orosz miniszterelnök, Viktor Zubkov elnökletével. Ennek alkalmából nyilatkozott a szocialista magyar kormányfő a Rosszijszkaja Gazeta nevű kormánylapnak.
A ma éppen erősen oroszkritikus arcát mutató politikus az interjúban több ponton már-már parodisztikusan hízelgett a Kreml irányába.
Vegyük sorra a fontosabb idézeteket!
Már az írás címe is sokatmondó: „A gyerekeim oroszul tanulnak majd”.
A szocialista politikus a közös kormányülés kapcsán úgy nyilatkozott: „egy nagyon fontos mérföldkőnek tartom a két állam történetében”.
Az egykori állampárti ifjúsági vezető nosztalgikusnak ható módon emelte ki:
„ez évben a kölcsönös kereskedelmünk mértéke az 1980-as évekével vetekszik, amikor még létezett a Szovjetunió. Ez kb. nyolcmilliárd dollár. Ez egy nagyon komoly mennyiség […] Szeretném megjegyezni, hogy kapcsolataink Oroszországgal elérték a teljes értékű partnerség szintjét.”
Gyurcsánynál az energetika ügyére is rákérdezett az orosz kormánylap, a szocialista politikus a következőképpen magyarázkodott: „Gyakorlatilag az összes általunk felhasznált gázt Oroszországtól vásároljuk. Egy szállítóforrásunk van, és ezért teljességgel függünk tőle. Akárhogy is nézzük, függetlenül a szállító megbízhatóságától, ez egy kockázati tényező technikai és más szempontokból is. Elméletileg a nagyobb energetikai biztonság érdekében feltétlenül rendelkeznünk kellene még legalább egy forrással.”
Köztudott, hogy Gyurcsány – komoly szövetségesi kritikákat is kiváltva – kormányzása végéig sem tudott érdemi előrelépést elérni az energia több forrásból történő beszerzése, diverzifikációja kapcsán.
Végül a DK elnöke – aki akkoriban még az MSZP elnöke volt – személyes, családi érvekkel is letette a garast Oroszország mellett.
A Kreml lapja egyebek mellett a következőket kérdezte tőle: „ez évben a magyar–orosz kapcsolatok fejlődéséhez ezen a téren csatlakozott az ön neje, Dobrev Klára is, aki jól beszél oroszul és a közelmúltban Ludmilla Putyina meghívására olyan moszkvai rendezvényeken vett részt, amelyeket az akció apropójából rendeztek. Milyen benyomásokkal tért vissza a felesége Moszkvából, és nem tervezi-e, hogy átadja orosz nyelvtudását a gyerekeiknek?”
Gyurcsány erre a kérdésre válaszolva a családi múltat is felemlegetve komoly vállalást fogalmazott meg:
„A nejem az orosz kultúra és az orosz nyelv nagy tisztelője. Annak idején orosz iskolában tanult. A mostani moszkvai látogatásra sokáig készült, felidézte a feledésbe merült orosztudást, ismerősökkel gyakorolta a nyelvet. Oroszországból, ahol már sok éve nem járt, rengeteg jó benyomással jött haza. Ez igazi ünnepe volt az orosz nyelvnek, kultúrának és irodalomnak. Ami a mi családunkat illeti, megbeszéltük a gyerekekkel, hogy az angol után oroszt vagy kínait tanulnak majd. Vagy – ami még jobb – mindkettőt.”
Dobrev Klára nyilvánosan elérhető életrajzából nem világos, hogy mire gondolt Gyurcsány, amikor arról beszélt, hogy felesége orosz iskolában tanult.
Az azonban biztos, hogy Dobrev édesanyja, a kommunista miniszter, Apró Antal lánya, Apró Piroska egy moszkvai internátusban nevelkedett, majd külkeres pályán kezdett dolgozni. Az 1970-es évek elején a bulgáriai magyar kereskedelmi kirendeltség titkára volt, és maga Dobrev Klára is Szófiában született.