A szankciók nem járultak hozzá, hogy a béke közelebb kerüljön. Olyan döntések születnek a nemzetközi politikában, hogy egyre közelebb kerülünk a harmadik világháború kitöréséhez - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az Országgyűlésben.

Ennek a háborúnak csak vesztesei vannak, és minél tovább tart, annál drámaibb lesz a pusztítása - ezt válaszolta Szijjártó Péter Simicskó István (KDNP) napirend előtti felszólalására. A külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy sem a fegyverszállítások, sem a szankciók nem vezetnek el a békéhez, tehát Európa rossz válaszokat adott. Rámutatott arra is, hogy Magyarország több kedvezményt kiharcolt a szankciók alól, főleg az energiaellátás területén. A szankciók nem járultak hozzá, hogy a béke közelebb kerüljön. Olyan döntések születnek a nemzetközi politikában, hogy egyre közelebb kerülünk a harmadik világháború kitöréséhez.

Szijjártó emlékeztetett arra, hogy egy korábbi lengyelországi incidens esetén is nagyon közel került egy világháború lehetősége.

Szijjártó Péter: Magyarországon a munkaalapú társadalom lényege, hogy a munkára terhelő adók itt a legkisebbek

FORRÁS: BORSOS MATYAS

2010 előtt már kipróbálta az ország a szocialista párt gazdasági javalsatait, de finoman szólva nem sült el jól - így válaszolt Szijjártó Péter Komjáthi Imre (MSZP) felszólalására. Csak a munka tudja garantálni a megélhetés biztonságát - tette hozzá a külügyminiszter. Magyarországon a munkaalapú társadalom lényege, hogy a munkára terhelő adók itt a legkisebbek. Ha pedig az MSZP javaslatát nézzük, akkor az adóemelést jelentene - mondta a miniszter. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon 2010 óta háromszorosára nőtt a minimálbér, miközben a foglalkoztatottság a csúcson van. Mindez a magyar emberek munklyának köszönhető. A kormány lépései és támogatásai a munkahelyek megőrzésére és újak létesítésére törekszik még a mostani nehezebb gazdasági helyzetben is. Szólt arról is, hogy 2022-ben is beruházási rekord volt Magyarországon.

A harmadik világháború kirobbanásának lehetősége sajnos nem zárható ki – mondta el Kosztur András. A XXI. Század Intézet elemzője szerint a világon számos konfliktuszóna van Ukrajnán kívül is, amelyek nem függetleníthetőek az Ukrajnában látható nagyhatalmi szembenállástól. Kosztur azt is elárulta az Origónak adott interjúban, mikor vethetnek be atombombát az oroszok.

A magyar emberek elsöprő többsége akar békét, és messze a Fidesz-szavazókon túli egyetértés van abban, hogy fegyverszünetre van szükség. A világban mégis az tapasztalható, hogy a konfliktus eszkalálódik. Ön szerint meddig fajulhat el, illetve van-e esélye egy harmadik világégés kirobbanásának?

A harmadik világháború kirobbanásának lehetősége sajnos nem zárható ki, több okból sem. Egyrészt időről időre felmerül, hogy újabb országok – Belarusz, Moldova stb. – válhatnak közvetlenül is érintetté a harcokban.Másrészt a nyugati országok egyre mélyebben belevonják magukat a konfliktusba, ami miatt adott esetben egyre nehezebb lesz kiszállniuk belőle, akkor is, ha az Oroszországgal való közvetlen összetűzés kérdése merül majd fel.Harmadrészt pedig a világon számos konfliktuszóna van Ukrajnán kívül is, amelyek azonban nem függetleníthetőek az Ukrajnában látható nagyhatalmi szembenállástól. Mindezzel együtt, ha elrugaszkodunk az Európa-, illetve Nyugat-központú szemlélettől, azt láthatjuk, hogy Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országai szintén a mielőbbi békében érdekeltek, és mivel ezek az országok mára megkerülhetetlenné váltak gazdasági és politikai súlyukat tekintve, mind Washingtont, mind pedig Moszkvát visszatarthatják a konfliktus eszkalációjától.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a fegyverszünet és a béke is csak akkor jöhet el, ha az oroszok és az amerikaiak leülnek egymással tárgyalni. Mikor nyílhat erre lehetőség? Kérdezem mindezt azért, mert egyre többen azt jósolják, hogy ehhez egy békepárti amerikai elnök megválasztására van szükség.

2024-ben Oroszországban és az Egyesült Államokban is elnökválasztásra kerül sor, és vélhetően mindkét ország kormányzó erői szeretnének valamiféle győzelmet felmutatni választóiknak. Ez két irányba is sodorhatja az eseményeket. Egyrészt ugyanis éppen emiatt mindkét fél úgy vélheti, nem engedheti meg magának a hátrálást, a másik fél felé tett engedményeket, ami a konfliktus elhúzódásához vagy eszkalációjához vezethet. Másrészt viszont a kézzelfogható eredmények felmutatásának szándéka ahhoz is hozzájárulhat adott esetben, hogy a felek olyan kompromisszumot kötnek, amelyet otthon mindketten győzelemként tudnak majd eladni. Ez utóbbi lehetőség azonban vélhetően csak az idei év végére válik aktuálissá, amikorra talán világosabbá válik, hogy milyen eredményekben bízhatnak a szemben álló felek a harcmezőn.

WASHINGTONNAK RÁADÁSUL AZZAL IS SZÁMOLNIA KELL, HOGY EGY ADOTT ESETBEN AKÁR CSAK IDEIGLENES JELLEGGEL KÖTÖTT KOMPROMISSZUM IS BELPOLITIKAI VÁLSÁGHOZ VEZETHET UKRAJNÁBAN, HISZEN AZ UKRÁN TÁRSADALOM VÁRAKOZÁSAI AZ ŐSZI KISEBB SIKEREKNEK KÖSZÖNHETŐEN NAGYON MAGASAK, A GYŐZELEM REMÉNYÉÉRT FIZETETT ÁR PEDIG SZINTÉN EGYRE NŐ, A CSALÓDÁS ROBBANÉKONNYÁ TEHETI A KÖZHANGULATOT.

Oroszország nemrégiben felfüggesztette részvételét a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött orosz-amerikai ÚJ START-szerződésben. Ez mit jelent a jövőre nézve, van esély akár taktikai atomfegyver bevetésének, akár egy atomháborúnak?

A szerződés felfüggesztése inkább szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen a kölcsönös ellenőrzések már így is lehetetlenné váltak a konfliktus miatt. Oroszország ezzel azt üzeni, továbbra is a nukleáris fegyvereket tekinti az ország biztonságának elsődleges garanciájának, és ezt mindenkinek figyelembe kell vennie, aki Oroszország ellen fellép. Ezzel együtt is vélhetően

ATOMFEGYVEREK BEVETÉSÉRE OROSZ RÉSZRŐL CSAK VÉGSŐ ESETBEN KERÜLNE SOR, AMENNYIBEN TÉNYLEGES VERESÉGET SZENVEDNÉNEK AZ UKRAJNAI HARCMEZŐN VAGY KÖZVETLEN NATO-BEAVATKOZÁSRA KERÜLNE SOR.

Moszkvának ugyanis figyelembe kell vennie azt is, hogy a hozzá baráti semlegességgel viszonyuló országok (Kína, India, Törökország stb.) nem néznék jó szemmel az atomfegyverek használatát Ukrajnával szemben, és ez akár Oroszország tényleges elszigetelődéséhez vezethetne (ellentétben a nyugati szankciós politikával, amelyet a világ országainak többsége figyelmen kívül hagyott).

Mi történne ha a Nyugat nem finanszírozná tovább Ukrajnát, és abbahagyná a fegyverek szállítását is?

Bár jelenleg nehéz elképzelni, hogy ez egyik pillanatról a másikra bekövetkezzen, egy ilyen fejlemény mindenképpen beszűkítené Kijev lehetőségeit.

Bár Ukrajna vélhetően nem omlana össze azonnal – mint mondjuk Dél-Vietnam vagy az afgán kormány –, de egyre fokozódó nehézségekkel szembesülne mind a hadsereg ellátását, mind pedig az állam működését tekintve, és kénytelen lenne engedni a tárgyalásokkal szembeni jelenleg mereven elzárkózó álláspontjából, hogy elkerülje a totális összeomlás kockázatát.

Ukrán tüzér a bahmuti fronton

FORRÁS: AFP/BULENT KILIC

Ha a nyugati államok ki is hátrálnak majd a konfliktusból, vélhetően megpróbálnak majd „puhán" földet érni, és előbb rábírni Kijevet a kompromisszumra, mintsem feladják a támogatási politikájukat, hiszen ezzel a felelősséget is az ukrán vezetésre hárítanák át.

Egyre közelebb kerülünk a harmadik világháború kitöréséhez