Amerika nem akar fegyvernyugvást Ukrajnában

Kedden írta alá Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök azt a közös nyilatkozatot, amely az ukrajnai háború békés lezárását, Kína és Oroszország szorosabb együttműködését sürgeti.

A kínai államfő bejelentette: átnyújtotta 12 pontos béketervét az orosz elnöknek. Mint mondta, a javaslat szorosan követi az ENSZ Alapokmányát, pártatlan és objektív, a harcok mielőbbi beszüntetését, a kártérítést és a helyreállítást szorgalmazza.

Nem akarunk most fegyverszünetet Ukrajnában – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője. John Kirby ezzel a kínai elnök békejavaslatára reagált. Az orosz–kínai csúcstalálkozón is ismertetett javaslatot az orosz elnök egy tűzszünet lehetséges alapjának nevezte, de azt ő is elismerte, hogy a Nyugat egyelőre nem érdekelt a tárgyalásban. Oroszország arra is figyelmeztetett, hogy ha a britek valóban küldenek urántartalmú lövedékeket Ukrajnának, akkor arra Moszkva reagál majd.

„A Kína által javasolt béketerv több pontja is egybecseng az orosz megközelítéssel, és alapja lehet egy békerendezésnek, ha a Nyugat és Kijev is készséget mutat erre. Eddig azonban nem láttunk erre hajlandóságot”

– fogalmazott Putyin.

Figyelmeztetett: az Egyesült Királyság arról döntött, hogy urántartalmú fegyvereket szállít Ukrajnába, ami egy nukleáris háború veszélyét hordozza, Oroszország ugyanis arányos válaszlépésekre kényszerül.

A kínai békejavaslat részrehajló és elfogadhatatlan – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője, John Kirby.

„Őszintén szólva nem akarunk fegyverszünetet jelen pillanatban, hiszen ez befagyasztaná a frontvonalat, ami lehetővé tenné Putyinnak, hogy megerősítse pozícióit”

– mondta a szóvivő. Kijelentette: Kína részrehajló Ukrajnával kapcsolatban, hiszen máig nem ítélte el az agresszor Oroszországot. Hszi Csin-ping javaslata a szóvivő szerint az orosz érdekeket szolgálja.

Vlagyimir Putyin félrevezeti a közvéleményt – így reagált az orosz elnök kijelentéseire az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma. A tárca közleménye szerint a brit hadsereg évtizedek óta alkalmaz szegényített uránt tartalmazó lőszereket, mivel azonban ezek radioaktivitása összemérhetetlenül kisebb, mint az aktív urániumnak, ezért nem lehet nukleáris fegyvernek tekinteni.

Mialatt a pekingi elnök Moszkvában járt, Kijevben a Távol-Kelet másik gazdasági nagyhatalma, Japán miniszterelnöke, Kisida Fumio tette tiszteletét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: csak akkor lesz béke, ha minden orosz katona elhagyja Ukrajna területét. Az ukrán elnök azt üzente Hszi Csin-ping kínai államfőnek: ne Oroszországgal, hanem Ukrajnával tárgyaljon a békéről.

„Meghívtuk Kínát, vegyen részt béketervünk kidolgozásában. Párbeszédre hívjuk Pekinget. Várunk válaszukra”

– mondta Volodimir Zelenszkij.

Amíg a diplomácia a háború békés rendezésének lehetőségeitől volt hangos, a kelet-ukrajnai fronton nem csillapodnak a harcok, sőt, az amerikai hírszerzés értesülései szerint a következő hetekben újabb orosz offenzíva indulhat.

Tu–95-ös katonai repülőgépek bevetéséről tett közzé felvételt az orosz védelmi minisztérium kedden. Állításuk szerint stratégiai bombázóik rutin műveleteket hajtottak végre a Japán-tenger felett. Az atomfegyverek hordozására is alkalmas nehézbombázókat vadászgépek kísérték több mint hétórás bevetésükön – hangzott el az M1 Híradóban.

A gépek semleges vizek felett a nemzetközi szabályoknak megfelelően repültek – tette hozzá a moszkvai védelmi tárca. Az orosz nehézbombázók bevetése egybeesett a japán miniszterelnök kijevi látogatásával. Kisida Fumio először járt Ukrajnában a háború kitörése óta, ahová előzetes hírverés nélkül érkezett, hogy Volodimir Zelenszkijjel találkozzon.

A japán kormányfő szolidaritásáról és támogatásáról biztosította az ukrán elnököt a G7-ek nevében,

a csoport közelgő, hirosimai csúcstalálkozója előtt, ahol várhatóan újabb szankciókat jelentenek be Oroszországgal szemben. A korábbi büntetőintézkedésekhez Japán is csatlakozott, de fegyvereket nem küldött Ukrajnának.

„A nemzetközi közösségnek ragaszkodnia kellene ahhoz, hogy sürgesse a béketárgyalásokat, és olyan helyzetet teremtsen, amely lehetővé teszi az ukrán válság politikai megoldását. Reméljük, hogy Japán most többet tesz a helyzet csillapítására, mint eddig” – hangsúlyozta a kínai külügyminisztérium szóvivője.

Elmondta azt is, Putyin elnök behatóan tanulmányozta a kínai kezdeményezést, és nyitott a béketárgyalásokra. Hozzátette: Oroszország üdvözli, hogy Peking tevékeny szerepet vállaljon ezek előmozdításában.

A kínai elnök hétfőn háromnapos állami látogatásra érkezett Moszkvába.

A nemrég újraválasztott Hszi Csin-ping az ukrajnai háború kitörése óta először utazott Oroszországba, hogy személyesen tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A látogatás fő célja a két ország közti gazdasági és partnerségi kapcsolatok mélyítése, de a Kína által nemrég kidolgozott békepárti javaslat is napirendre kerül.

A Kreml szóvivője megerősítette, hogy a két vezető már a hétfői, kötetlen eszmecserén is részletekbe menően egyeztetett a kínai kezdeményezésről. „Természetesen szóba került a béketerv, hiszen Putyin elnök tegnap már mondta, hogy erről is beszélni fognak. De várjuk ki a hivatalos nyilatkozatot” – reagált újságírói kérdésre Dmitrij Peszkov.

Az orosz kormányfő kijelentette:

a két ország kapcsolatai magasabb szinten vannak, mint bármikor az elmúlt száz évben, és ez a globális folyamatokra is kihat.

„Fontos, hogy a kedvezőtlen külső helyzet, a piaci turbulenciák és az egyre súlyosabb nyugati szankciók ellenére az Oroszország és Kína közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködés sikeresen fejlődik. Tavaly harmadával nőtt a kereskedelmi forgalmunk, csaknem 190 milliárd dollárra. Meggyőződésem, hogy idén ezt is meghaladjuk, és elérjük a kétszázmilliárdot” – mondta az orosz miniszterelnök.

A Hszi Csin-ping vezette kínai küldöttség kedden zárt ajtós megbeszélést tartott a Vlagyimir Putyin vezette orosz delegációval a Kremlben. A szűk körű tárgyalások végén a kínai államfő örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a két ország közötti együttműködés fejlődik, és egyre több közös érdek köti össze őket.

Az orosz elnök hangsúlyozta: Oroszország képes kielégíteni Kína növekvő energiaszükségletét, ennek érdekében egy új beruházást, a Mongóliát átszelő Szibéria 2-es gázvezeték építését is áttekintették.

A megbeszélést követően kiadott dokumentumban a felek elítélték az erőpolitikát, a hidegháborús gondolkodásmódot és a tömbökön alapuló konfrontációt. A dokumentumban Moszkva üdvözölte Pekingnek az ukrajnai válság politikai és diplomáciai eszközökkel való rendezésében játszott pozitív szerepét.

„Meggyőződésem, hogy a béketerv bizonyos pontjai közel állnak az orosz megközelítéshez, és egy későbbi békés rendezés alapját képezhetik, amennyiben a Nyugat és Kijev is hajlandó erre. A részükről ugyanakkor nem látok erre hajlandóságot” – jelentette ki Vlagyimir Putyin

A Fehért Ház minderre úgy reagált, hogy a békés rendezés előfeltétele, hogy Oroszország vonuljon ki a megszállt ukrán területekről.