kulcsár edina
Nem ül le a tárgyalóasztalhoz.
A lassan egy éve zajló háborúban vissza-visszatérő probléma a béketárgyalások korai elakadása – illetve egyes elemzések szerint ukránok általi megpuccsolása. Nem nagyon van olyan kormány- vagy államfő Európában, aki ne hangoztatta volna már többször is a béketárgyalások újraindításának fontosságát. Az más kérdés persze, hogy közülük sokan mást mondanak és mást tesznek: több állam is a háború finanszírozójává, támogatójává vált azáltal, hogy folyamatosan fegyverrel látja el Ukrajnát. Mindig éppen annyi fegyverrel, amennyi a háború lezárásához kevés – az eszkalációhoz viszont éppen elegendő.
Volodimir Zelenszkij pénzt és fegyvereket kér a Nyugattól, „bizonygatva, hogy (...) ő a liberális világ reménysége, az európai demokrácia utolsó bástyája", és ezért „nincs is szüksége semmilyen békeszerződésre", „számára a béke a véget jelenti". Ez nem egy friss kommentár, hanem a háború kezdetéről való, az orosz biztonsági tanács alelnöke, Dmitrij Medvegyev tette közzé Telegram-csatornáján. Az időnként botrányosan kommunikáló egykori orosz elnök fenti bejegyzése után egy évvel szinte pontosan ez a helyzet.
Német Leopard 2A6 harckocsi a gyakorlótérenFORRÁS: DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP/PHILIPP SCHULZE
Hónapok óta egymást követik a fegyverszállítmányok Ukrajnába, emiatt az egymással hadban álló két ország talán még sosem volt ilyen távol a békétől.
MIUTÁN VOLODIMIR ZELENSZKIJ KÖVETELÉSÉNEK ELEGET TÉVE A NYUGAT ÚJABBAN IMMÁR HARCKOCSIKKAL IS ELLÁTJA UKRAJNÁT, AZ OROSZOK BEJELENTETTÉK, HOGY EZZEL A BÉKÉT CÉLZÓ DIPLOMÁCIAI HAJLANDÓSÁGUK MEGSZŰNT LÉTEZNI.
A háború első napjaiban még megvolt az esély arra, hogy a rémálom minél előbb és minél kevesebb áldozattal véget érjen:MOSZKVA ÉS KIJEV KÜLDÖTTSÉGE A HÁBORÚ NEGYEDIK NAPJÁTÓL TÖBB FORDULÓN KERESZTÜL TÁRGYALÁSOKAT FOLYTATOTT A KONFLIKTUS RENDEZÉSÉRŐL.Az orosz delegáció vezetője, Vlagyimir Medinszkij „közös álláspontokról" számolt be, Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója szerint pedig kilátásban volt „a kölcsönösen elfogadható megoldások elérése".
Az isztambuli béketárgyalás
FORRÁS: AFP/MURAT CETIN MUHURDAR
Az orosz és az ukrán delegáció három alkalommal találkozott Fehéroroszországban, majd videókonferencia útján folytatták a tárgyalásokat. Recep Tayyip Erdogan török elnök kezdeményezésére aztán újabb személyes találkozóra került sor Isztambulban március 29-én.ITT A MEGEGYEZÉS EGYES HÍREK SZERINT MÁR A „CÉLEGYENESBEN" VOLT, ÁM EKKOR AZ UKRÁN FÉL ÚJ FELTÉTELEKKEL ÁLLT ELŐ, A HOZZÁÁLLÁSUKBAN – INDOKLÁSUK SZERINT – A BUCSAI VÉRENGZÉS MIATT ÁLLT BE VÁLTOZÁS.Mint ismeretes, Moszkva kezdettől fogva ukrán provokációnak tartja a bucsai eseményeket, és határozottan tagadja, hogy köze lenne civilek lemészárlásához. Ha az orosz állítás beigazolódik, akkor A BUCSAI ÜGY VALÓJÁBAN CSAK ÜRÜGYKÉNT SZOLGÁLHATOTT AZ UKRÁNOKNAK A BÉKETÁRGYALÁSOKBÓL VALÓ KIHÁTRÁLÁSRA.
Májusban a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov már lomhának és eredménytelennek nevezte a békefolyamatot. A kezdeti, konstruktívnak tűnő ukrán részvétel egyik pillanatról a másikra megváltozott, amikor egyszer csak bejelentették: Kijev semmilyen engedményre nem hajlandó, amíg az orosz csapatok el nem hagyják Ukrajnát.
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-oldalán közzétett fényképen az ukrán államfő fogadja Boris Johnson brit miniszterelnököt Kijevben 2022. április 9-én
FORRÁS: MTI/EPA/VOLODIMIR ZELENSZKIJ UKRÁN ELNÖK TELEGRAM-OLDALA/-
Zelenszkij pedig nem is leplezte a békefolyamathoz való hozzáállását, azt mondta:AZ NEM MONDHATÓ, HOGY AZ UKRÁNOK „VÁGYNAK" TÁRGYALÁSOKRA AZ OROSZOKKAL.
Zelenszkij hivatala végül május 17-én bejelentette a tárgyalások felfüggesztését. Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Ukrajna gyakorlatilag kivonult a tárgyalásokból; a moszkvai tárgyalódelegáció vezetője, Vlagyimir Medinszkij pedig arról számolt be, hogy Ukrajna nem hogy nem reagált az orosz rendezési javaslatokra, de a korábban elfogadott szerződéstervezetet sem erősítette meg.VOLT TEHÁT EGY MEGÁLLAPODÁS A HÁBORÚS FELEK KÖZÖTT, AMELYET VÉGÜL AZ UKRÁN FÉL FELRÚGOTT, HIVATALOSAN NEM ERŐSÍTETT MEG.
Jelenleg mindkét fél egymást vádolja a megállapodásokból való kihátrálással.
Vlagyimir Szaldo herszoni vezető, Jevgenyij Balickij zaporizzsjai vezető, Vlagyimir Putyin orosz államfő, Gyenyisz Pusilin donyecki vezető és Leonyid Paszecsnyik luhanszki vezető az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek Oroszországhoz való csatlakozási egyezményének aláírásán a moszkvai Kremlben, 2022. szeptember 30-án
FORRÁS: MTI/EPA/SZPUTNYIK/KREML POOL/MIHAIL MECEL
Az oroszok újra és újra hangsúlyozták, hogy Oroszország soha nem utasította el a tárgyalásokat, és ez továbbra is így marad.PUTYIN AZONBAN FIGYELMEZTETETT: AZ IDŐ ELŐREHALADTÁVAL EGYRE NEHEZEBBÉ VÁLIK A TÁRGYALÁS.Ebben – bebizonyosodott – az orosz elnöknek igaza volt.
2022 novemberében a G20-akhoz intézett beszédében Volodimir Zelenszkij nem kertelt. A békéhez vezető utat az elnök nem a béketárgyalások folytatásában látta, hanem – mint elsorolta – egyebek mellett Kijev modern fegyverekkel való ellátásában és a pénzügyi-energetikai stabilitás fenntartásához nyújtott nyugati segítségben; illetve abban, hogy az orosz csapatok kivonulnak az országból.
Volodimir Zelenszkij
FORRÁS: UKRÁN ELNÖKI IRODA
Moszkva állandó ENSZ-képviselője, Vaszilij Nebenzia a nemzetközi grémium előtt próbálja képviselni országa álláspontját. Hangoztatja, hogy Oroszország kész békés úton elérni a „különleges hadművelet" céljait. Befejezésének feltétele azonban „az Oroszországot fenyegető veszély felszámolása és Ukrajna orosz ajkú lakosságával szembeni diszkriminációt felszámolása". Ez egyébként az oroszok által indított háború hivatalos indoka is.
Nebenzia felidézte azt is, hogyVOLODIMIR ZELENSZKIJ KIJELENTETTE: NEM TÁRGYAL A BÉKÉRŐL OROSZORSZÁGGAL, AMÍG AZT VLAGYIMIR PUTYIN VEZETI.
Beszédes, hogy az ukránok nem csatlakoztak a Putyin által az ortodox karácsony alkalmából meghirdetett egyoldalú tűzszünethez sem. Márpedig – ahogy azt Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta – a béketárgyalások előszobája szinte minden esetben egy tűzszünet.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a – Magyarország és miniszterelnöke által is kezdetektől szorgalmazott – békefolyamat nem áll sem az Ukrajnát vezető elit, sem egyes nyugati hatalmak, és különösen nem a Biden-vezette Egyesült Államok érdekében.
Volodimir Zelenszkij és Joe Biden a washingtoni Fehér Háznál 2022. december 21-én
FORRÁS: MTI/EPA/JIM LO SCALZO
Oroszország következetes és sorozatos figyelmeztetése ellenére ugyanisÚJABB ÉS ÚJABB FEGYVERSZÁLLÍTMÁNYOKKAL LÁTJÁK EL UKRAJNÁT, ÉS EZZEL ELZÁRJÁK A BÉKEFOLYAMAT ÚTJÁT.
Volodimir Zelenszkij követeléseinek eleget téve Németország, az USA és Lengyelország harckocsikat küld Ukrajnának, ami miatt az oroszok újra figyelmeztetnek: ez a folyamat a háború végzetes eszkalációjához vezethet.AZ UKRÁN GYŐZELEMHEZ UGYANIS NEM ELEGENDŐ, CSAK ELHÚZÓDÓ HÁBORÚT ÉS MÉG TÖBB CIVIL ÁLDOZATOT KÖVETEL.
Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő
FORRÁS: AFP/SPUTNIK/VLADIMIR PESNYA
Az orosz külügy szóvivője, Marija Zaharova a harckocsitámogatások bejelentése után közleményben tudatta az orosz álláspontot: Ukrajnában „háborús párt" uralkodik,EZÉRT LEHETETLENEK A BÉKETÁRGYALÁSOK MOSZKVA ÉS KIJEV KÖZÖTT.Kijelentette, hogy a nyugati országok által Ukrajnának szánt harckocsik és más fegyverek – újabban már tengeralattjáró – „provokatív uszítás és a konfliktus tétjének növelése".
A kínai külügyi szóvivő szerint az Egyesült Államok idézte elő az ukrajnai válságot, és jelenleg is "a legjelentősebb olyan tényező, amely szítja a konfliktust".
Mao Ning hétfőn pekingi sajtótájékoztatóján azt mondta: azzal, hogy Washington nehézfegyverekkel látja el Ukrajnát, csak súlyosbítja és hosszabbítja a konfliktust.
A szóvivő kérdésre reagálva fogalmazta meg ezeket a vádakat. A kérdés azzal kapcsolatban hangzott el, hogy amerikai vádak szerint kínai vállalatok valószínűleg inkább az orosz felet támogatják az ukrajnai háborúban.
Kína szerint az USA a felelős
FORRÁS: AFP/BRENDAN SMIALOWSKI/BRENDAN SMIALOWSKI
MAO NING LESZÖGEZTE, HOGY "ALAPTALAN GYANÚSÍTÁSRÓL" ÉS ZSAROLÁSRÓL VAN SZÓ, ÉS KÍNA NEM FOGJA TÉTLENÜL NÉZNI, HOGY AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK MEGSÉRTSE A KÍNAI CÉGEK JOGAIT ÉS ÉRDEKEIT.
Ha az Egyesült Államok valóban rövid időn belül véget akar vetni az ukrajnai harcoknak, és aggódik az ukrán emberek életéért, akkor fel kellene hagynia a fegyverszállításokkal, és le kell mondania azokról az előnyökről, amelyekre a háborúnak köszönhetően tesz szert"- fogalmazott a kínai szóvivő.
A háború jelen állása és az esetleges offenzívák megindítása is szóba került a 48 perc - Házigazda: Lánczi Tamás című műsor csütörtök esti adásában, melynek vendégei Stier Gábor, a moszkvater.com főszerkesztője, Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője és Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója voltak.
A hirado.hu összegzése szerint Lánczi Tamás azzal indította a beszélgetést, hogy sokáig úgy tűnt, mintha a háború egy kevésbé látványos időszakába ért volna, most viszont felgyorsultak az események, a felek mozgósítanak, a Nyugat pedig nehézfegyvereket küld.
Stier Gábor szerint az elmúlt hetekben a vihar előtti csend állapotát láttuk. Várható volt, hogy a fagyok beálltával valamelyik fél offenzívát indít. Az ukránok esetében Zaporizzsja és Harkiv lehetett volna célpont, azonban Zaporizzsjánál az oroszok előretörtek, átvették a kezdeményezést, míg az ukrán sereg ide-oda rohangál. Kevés az ember és még az orosz offenzíva meg sem indult, lehet nem is fog, de a nyomás fokozódik orosz részről, a felőrlés taktikáját alkalmazzák.
Az oroszok élőereje hatalmas
FORRÁS: AFP/ANATOLII STEPANOV
Bendarzsevszkij Anton arról beszélt, hogy nem tudni, hogy az oroszok más térségekben is terveznek támadást vagy továbbra is a Donbasz térségére koncentrálnak. Ez az egyetlen hivatalosan is elismert "felszabadítandó" terület az orosz vezetés részéről. Donbasz jelentősége szimbolikus, hiszen a konfliktus a Krím mellett ebben a térségben indult, itt ásta be magát a két fél. Orosz részről az elmúlt nyolc év kiteljesedése zajlik a Donbasz elfoglalásának próbájával.
Horváth József úgy vélekedett, hogy az ukránok az elmúlt hónapokban csak szavakban foglalták el a területeket, míg az oroszok viszik a frontra a besorozott katonákat és egyre modernebb fegyvereiket. Jól látható, hogy miközben az oroszok a Donbaszra koncentrálnak, addig az Egyesült Államok sem marad tétlen, hiszen Romániába vezényeltek csapatokat és igyekeznek felderíteni, hogy az orosz légierő mikor indul meg.
Lánczi Tamás rámutatott, hogy a felek a másik óriási veszteségeiről számolnak be, de mi lehet a valóság - tette fel a kérdést.
BENDARZSEVSZKIJ ANTON SZERINT AZ UKRÁNOK ÁLTAL HANGOZTATOTT SZÁMOK TÚLZÓAK, KÖRÜLBELÜL HASONLÓ VESZTESÉGEK LEHETNEK MINDKÉT OLDALON. IDŐSZAKOSAN VÁLTOZNAK, HOGY KI VESZÍT ÉPPEN TÖBB KATONÁT, DE ÖSSZESSÉGÉBEN PARITÁSBAN VANNAK A FELEK.
Stier Gábor úgy látja, hogy az ukrán veszteségek az orosz dupláját teszik ki, ezzel utalt Ursula von der Leyen rövid úton eltávolított videójára, melyben az ukrán veszteségekről szólta el magát.
Az oroszok élőereje hatalmas, de nem akarják az egészet bevetni, ez látszik, míg az ukránoknál hiány van. Az anyagháborúban Ukrajna a Nyugat hathatós támogatásával lehet, hogy jól áll, de az orosz hadiipar is csúcsra van járatva.
Hamarosan újabb offenzívákra kell számítani
FORRÁS: AFP/IHOR TKACHOV
Horváth József arra emlékeztetett, hogy Von der Leyen előtt a Pentagon is hasonló mértékű ukrán veszteségekről számolt be. A szakértő szerint ugyanakkor az orosz veszteségeket sem érdemes alábecsülni. Lánczi Tamás felidézte a kárpátaljai kényszersorozásokat, bár ez a tevékenység az egész országban zajlik. Arról kérdezte vendégeit, hogy mennyire lehet igaz, hogy kifejezetten magyarokat akarnak a frontra küldeni.
STIER GÁBOR FELTÉTELEZTE, HOGY A JELENLEGI UKRÁN VEZETÉSNEK AZ NINCS ELLENÉRE, HOGY MAGYAROKAT KÜLDJENEK A FRONTRA, DE EGYÉBKÉNT IS SÚLYOS EMBERHIÁNNYAL KÜZDENEK.
Horváth József arra mutatott rá, hogy már a Római Birodalom is a provinciák népét használta elsődlegesen és Ukrajnában is viszik a magyarokat, de a helyzet valóban annyira súlyos, hogy mindenkit lasszóval próbálnak megfogni, de ezzel legfeljebb többen lesznek, nem pedig erősebbek.