Több százezer ember vonult az utcára Franciaországban

Ismét több százezer ember vonult utcára Franciaországban, hogy a tervezett nyugdíjreform ellen tiltakozzon. A párizsi kormány ugyanis 62 évről 64-re emelné a nyugdíjkorhatárt. A javaslat miatt már harmadszor tartottak tüntetéseket és munkabeszüntetést a francia szakszervezetek. Közben a nemzetgyűlés heves szóváltások közepette elkezdte a nyugdíjreform vitáját.

Üvegekkel dobálták a tüntetők a rendőröket az észak-franciaországi Nantes városában kedden. A hatóságok pedig könnygázzal oszlatták a tömeget, amely a párizsi kormány tervezett nyugdíjreformja ellen tiltakozott. Ugyanis két évvel felemelnék az Európában jelenleg legalacsonyabb nyugdíjkorhatárt, így 62 helyett 64 évesen vonulhatna vissza a munkától az emberek többsége – hangzott el az M1 Híradójában.

Néhány héten belül már harmadik alkalommal szerveztek tiltakozást a francia szakszervezetek, a korábbi megmozdulások alapján ezúttal is több mint egymillió tiltakozóval számoltak a hatóságok országszerte.

 „Egy ponton az embereknek azt kell mondaniuk: állj, és meg kell értetniük a kormányzattal, hogy ez már nem elfogadható. Mindig ugyanazok az emberek fizetik meg a döntéseik árát, ebből elég. Szakmai pályafutásunkat a biztonságban szeretnénk befejezni, ez nemcsak nekünk, egészségügyi dolgozóknak fontos, de a pácienseinknek is” – vélekedett egy ápoló a párizsi megmozduláson.

A tüntetésekkel egy időben pedig munkabeszüntetést is hirdettek számos ágazatban, többségében az oktatásban, az olajfinomítókban és a tömegközlekedésben dolgozók.

A francia vasúttársaság tájékoztatása szerint a távolsági szerelvényeknek kedden csak a fele indult el. De komoly fennakadásokra kellett számítani minden vonalon, sőt a párizsi metrón is. A francia fővárostól délre található Orly nemzetközi repülőtéren minden ötödik járatot töröltek. Az ország legnagyobb olaj- és gázipari vállalatának finomítóiban a dolgozók több mint fele csatlakozott a sztrájkhoz. A cég szerint azonban az üzemanyag-szállítás leállása nem okozott fennakadást a töltőállomásokon, mert elegendő tartalékot halmoztak fel.

A francia parlament alsóháza hétfőn kezdte meg a vitát a nyugdíjreformról, de a javaslattal több képviselő nem ért egyet.

„Ez egy haszontalan, igazságtalan és kontraproduktív reform. Mindent meg kell tenni, hogy elkerüljük. A leggyalázatosabb ebben az, ahogy manipulálják a közvéleményt, és megijesztik a franciákat, miközben a reform végrehajtására pillanatnyilag semmi ok” – nyilatkozta Nicolas Dupont-Aignan, az egyik jobboldali párt vezetője.

A francia nyugdíjrendszer jelenleg egyensúlyban van, azonban szakemberek szerint a következő 25 évben már veszteséges lesz.

Emmanuel Macron elnök már 2017-ben megígérte a rendszer reformját, azonban a koronavírus-járvány, illetve a tavalyi választások miatt csak most nyújtotta be a kormánypárt a javaslatot a nemzetgyűlés elé.

„Tudom, hogy ez a reform nehéz, ennek végrehajtása azt a bátorságot mutatja, amely másokból hiányozott. Az összes trükk és hazugság sem lesz elegendő ahhoz, hogy elrejtsék az egyértelmű megfigyelést: a nyugdíjrendszerünk strukturális gondokkal küzd” – állt ki a reform mellett a francia munkaügyi miniszter.

Képviselőtársai azonban újra és újra a szavába vágtak, végül a nemzetgyűlés elnökének kellett rendet teremtenie. Úgy tűnik, a kormánypártnak kompromisszumokat kell kötnie, hogy megszavaztassa a reformot. Élisabeth Borne miniszterelnök ezért vasárnap engedményt ajánlott, amely szerint azok, akik 20 vagy 21 évesen dolgozni kezdenek, egy évvel korábban nyugdíjba mehetnek.

A belügyminisztérium összesítése szerint országszerte 1,27 millióan tiltakoztak, a CGT szakszervezet 2,8 millió résztvevőről közölt adatokat. Mindkét szám magasabb, mint január 19-én, amikor a hatóságok 1,1 millió tüntetőt, a szakszervezetek 2 millió tiltakozót számoltak össze.

Társadalmi reform ellen 1995 óta nem tüntettek ilyen sokan a francia utcákon. A munkabeszüntetés elsősorban a közszférát érintette, mindenekelőtt a közlekedést, az oktatást és az energiaszektort.

A munkabeszüntetés elsősorban a közszférát érinti, mindenekelőtt a közlekedést, az oktatást és az energiaszektort.

Az állami vasúttársaság, az SNCF tájékoztatása szerint kedden a vonatoknak átlagosan alig 20 százaléka, a szuperexpresszeknek (TGV) 25-30 százaléka közlekedett. A szakszervezetek összesítése szerint az SNCF dolgozóinak 36,5 százaléka tartott munkabeszüntetést, míg januárt 19-én 46,3 százalékuk sztrájkolt. A vasúttársaság igazgatósága nem kívánta megerősíteni az adatokat.

A repülőtereken a légiirányítók sztrájkja jelentős késéseket és fennakadásokat eredményezett, a párizsi Orly repülőtéren a járatok ötödét törölték, a párizsi tömegközlekedésben a járművek csak a reggeli és a délutáni csúcsforgalmi időkben közlekednek, de akkor is csak ritkítva.

A TotalEnergies energiaórás olajfinomítóiban 75-100 százalékos a részvétel a munkabeszüntetésben,

míg az EDF áramszolgáltató szerint keddre virradó éjjel csaknem három nukleáris reaktornak megfelelő teljesítménnyel csökkent a villamosenergia-termelés az országban, de ez a szakszervezetek szerint „semmilyen hatással” nincs a fogyasztókra.

Az oktatási tárca szerint az általános iskolákban a tanárok 26,65, a középiskolákban 25,22 százaléka nem tartotta meg az óráit, míg január 19-én az általános iskolákban 42, a középiskolákban 35 százalékos volt a részvétel a sztrájkban.

A pedagógus-szakszervezetek szerint viszont a tanárok 55 százaléka tart munkabeszüntetést. Január 19-én a közszférában dolgozó 2,5 millió munkavállaló 28 százaléka vett részt a tiltakozó megmozdulásban.

Belügyi források a 240 városban tervezett felvonulásokon 1,2 millió tiltakozóra számítanak, ebből 100 ezerre Párizsban. A rendőrség 11 ezer rendőrt és csendőrt mozgósított a felvonulók biztonságának szavatolására, a fővárosban – ahol délután indul a legnagyobb menet – 4 ezer rendfenntartó lesz az utcákon.

Laurent Berger, a CFEDT szakszervezet főtitkára szerint a vidéki városokban délelőtt rendezett felvonulásokon többen voltak, mint január 19-én, amikor a rendőrség szerint 1,1 millióan, a szervezők szerint 2 millióan vonultak utcára.

„Mindenhonnan az országból nagyon magas számok érkeznek, legalább akkorák, sőt jobbak, mint január 19-én”

– mondta a szakszervezeti vezető. „Mostantól elvárjuk, hogy a kormány mondjon le a nyugdíjkorhatár 64 évre emeléséről, és végre üljön le a tárgyalóasztalhoz, mert a franciák tömegesen utasítják el a reformot. Ezt meg kell hallani” – tette hozzá.

Philippe Martinez, a radikálisabb CGT szakszervezet vezetője úgy fogalmazott, hogy „amennyiben a kormány és a köztársasági elnök továbbra is megvető hangon szól a megmozdulásokról, a gördülő sztrájk kérdése is felmerül”.

A törvénytervezetet – amelynek legfőbb intézkedése a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelése, valamint a teljes összegű nyugdíjhoz szükséges szolgálati évek fokozatos meghosszabbításának felgyorsítása – hétfőn kezdte el megvitatni a nemzetgyűlés szociális bizottsága. A javaslat – amelyhez az ellenzék 7 ezer módosítót nyújtott be, ebből 6 ezret a baloldal – a plenáris ülés elé február 6-án kerül vitára.

A reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig,

utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, és valamennyit jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.

A nyugdíjreformot Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában megígérte 2017-ben, majd a második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be, de miután a törvénytervezet elfogadásához nem rendelkezik a parlamentben a kellő többséggel, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.