Putyin: Ismét „keresztes” német tankok fenyegetik Oroszországot

„Akik arra számítanak, hogy legyőzik Oroszországot a csatatéren, úgy tűnik, nem értik, hogy egy modern háború Oroszországgal nagyon más lesz számukra” – hangoztatta Putyin.

„Mi a tankjainkat nem küldjük a határukhoz. Van mivel válaszolnunk. És a páncélozott járművek bevetésével az ügynek nem lesz a vége. Ezt mindenkinek meg kell értenie” – tette hozzá.

Az elnök szavait, amelyekkel párhuzamot vont a nyolc évtizeddel ezelőtti, és a mostani idők között, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy magyarázta, hogy „azon mérce alapján, ahogy a kollektív Nyugat új fegyvereket szállít, Oroszország teljesebb mértékben kihasználja majd meglévő képességeit arra, hogy a különleges hadművelet során megadja válaszát”.

„Hihetetlen, de tény: ismét német Leopard tankok fenyegetnek bennünket, a fedélzetükön kereszttel” – mondta az ünnepségen Putyin.

„Most, sajnos, azt látjuk, hogy a nácizmus ideológiája immár modern köntösben, modern megjelenési formában ismét közvetlen veszélyt jelent hazánk biztonságára. Ismét kénytelenek vagyunk szembeszállni a kollektív Nyugat agressziójával” – fogalmazott.

Az orosz elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszországnak még mindig sok barátja van szerte a világon, egyebek között Észak-Amerikában és Európában is.

Putyin szerint az utódoknak a Sztálingrádban győztes katonákkal szembeni erkölcsi kötelessége, hogy megakadályozzák a történelem eltorzítását. Rámutatott, hogy a világháború során a Volga partján elért fordulópont után vált világossá, hogy a nácik tervei bukásra vannak ítélve, és Németország szövetségesei ezt követően kezdték lázasan keresni annak módját, hogyan kerülhetik el a felelősségre vonást.

A Nyugat megpróbál akkora vereséget mérni Oroszországra, hogy az évtizedekig ne tudjon talpra állni. Mi ez, ha nem az „oroszkérdés” megoldására tett kísérlet? – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter az orosz állami médiának csütörtökön adott nyilatkozatában.

Állítását alátámasztandó Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Lech Walesa volt lengyel elnök Moszkva legyőzését sürgető nyilatkozataira hivatkozott.

Kifogásolta, hogy miközben Oroszország és személy szerint ő is az ukrajnai konfliktus lezárására törekszik, a Nyugat részéről senki sem próbálja meggyőzni Kijevet arról, hogy térjen vissza a tárgyalásokhoz, ehelyett inkább Moszkva stratégiai vereségének fontosságáról beszélnek.

Azzal kapcsolatban, hogy mikor fog véget érni a háború, így fogalmazott: „Itt nem az időtényező számít, hanem az érdemlegesség tényezője, azoknak az eredményeknek a minőségi tényezője, amit a népünknek, azoknak az embereknek nyújtunk, akik az orosz kultúra részei akarnak maradni, és akiket a kijevi junta a Nyugat bátorításával évek óta megfoszt mindentől, ami orosz” – magyarázta Lavrov.

A történések fő okát az amerikai kizárólagosságtudatban nevezte meg, amelynek jegyében az Egyesült Államok mindenki mást, beleértve az Európai Uniót is, maga mögé utasít. Azt hangoztatta, hogy az egész NATO, noha tagadja, hogy a fegyverszállításon felül részese lenne a konfliktusnak, valójában harcol Oroszország ellen. Szakemberekre hivatkozva rámutatott, hogy a bonyolultabb fegyverendszerek kezelésére lehetetlen rövid időn belül katonai személyzetet kiképezni, ezért ezt a feladatot zsoldosoknak beállított “szabadságolt” nyugati katonai szakértők fogják ellátni.

Szergej Lavrov megfogalmazása szerint Oroszország a geopolitikai csata epicentrumába került. Hangsúlyozta, hogy minél nagyobb az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek hatótávolsága, annál messzebbre kell eltávolítani őket Oroszország határától.

A miniszter szerint az amerikaiak közvetlen részesei voltak az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának. Beismerő vallomásnak nevezte Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkárnak ezzel kapcsolatban a washingtoni szenátusban tett nyilatkozatát.

Úgy vélekedett, hogy Ukrajna után Moldova lehet a következő ellen-Oroszország-projekt, amelynek román állampolgárságú elnöke Romániával való egyesülést és NATO-csatlakozást akar, és a Nyugat Georgiát is Moszkva ellenségévé akarja tenni.

Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország megerősödve, jobb védelmi képességekkel fog kikerülni a konfliktusból. Azt is hangoztatta, hogy noha hivatalos szövetség nincs Moszkva és Peking között, a kétoldalú kapcsolatok minőségének szintje ennél magasabb, és nincsenek korlátai.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel tárgyalt csütörtökön délelőtt Kijevben Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő.

A találkozó után az ukrán miniszterelnök Telegram-csatornáját azt írta, „köszönetet mondtam Ukrajna következetes támogatásáért, az Európai Békekeret költségvetésének 2 milliárd euróval való megemeléséért és az ukrán hadsereg kiképzési missziójáért”. „Várjuk a további bővítéseket” – írta Smihal.

Hozzátette: „Hangsúlyoztam annak fontosságát, hogy továbbra is nyomást kell gyakorolni az orosz gazdaságra, és be kell vezetni a 10. európai szankciós csomagot, amelynek ki kell terjednie a nukleáris ágazatra és a Roszatom állami vállalatra is.”

A két politikus megállapodott abban, hogy az EU 25 millió eurós humanitárius aknamentesítési programot indít Ukrajnában.

Ukrajnának 120-140 modern nyugati harckocsit kell kapnia az első segélyhullámban szövetségeseitől – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter sajtótájékoztatóján.

„A hozzájárulások első hullámában az ukrán fegyveres erők 120-140 darab korszerű harckocsit kapnak nyugati modellekből: Leopard 2, Challenger 2, M1 Abrams típusúakat, és nagyon számítunk a Leclerc harckocsikra is” – fejtette ki a tárcavezető.

Közölte, hogy a „harkocsi-koalíciónak” jelenleg 12 ország a tagja. Hozzátette, hogy ezeket az országokat azonban még korai megneveznie, mert némelyiküknek még formális döntéseket kell meghoznia.

Január 25-én a német kormány úgy döntött, hogy az ukrán fegyveres erőket Leopard-2 harckocsikkal látja el – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Ugyanezen a napon Joe Biden amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok azon szándékát, hogy 31 darab M1 Abrams harckocsit szállítson Ukrajnának.

Norvégia a lehető leghamarabb, valószínűleg március végén német gyártmányú Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnába – írta az ukrán hírportál.

Újabb országok csatlakoztak az úgynevezett nyugati tankkoalícióhoz: Kanadával együtt már 12 ország tett ígéretet Ukrajnának, hogy fejlett harckocsikat küld a frontvonalra. Ma reggel a lengyel miniszterelnök bejelentette: a 14 Leoparddal együtt 60 felújított T–72-es tankot is küldenek Ukrajnába. Moszkva úgy reagált: ezek is ugyanúgy fognak égni, mint az előzőek.

Zelenszkij bejelentette, hogy az ottawai kormány védelmi minisztere:

Kanada négy Leopard 2-es tankot fog szállítani Ukrajnának. Ezzel együtt immár 12 ország, köztük Norvégia, Hollandia, Lengyelország és Spanyolország is jelezte, modern harckocsikkal látja el az ukrán hadsereget.

Újabb 60 felújított T–72-es tankot küld Ukrajnába Lengyelország – közölte pénteken Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. A varsói kormány már korábban jelezte: 14 Leopardot is küld a harctérre.

Ezalatt Odesszába látogatott Catherine Colonna francia külügyminiszter. Kijelentette: a párizsi kormány nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Leclerc tankokat szállítson Ukrajnának. Hozzátette: az újabb fegyverszállítási hullám részben a francia kormány érdeme.

A brit miniszterelnök is a saját szerepét hangsúlyozta. Rishi Sunak kijelentette: büszke a szerepért, amit a szigetország vállalt akkor, amikor az egyik első tankszállítmányt eljuttatta Ukrajnába.

Az új tankok is úgy égnek majd, mint a többi, csak nagyon drágák – reagált a Kreml a tankszállításokról szóló ígéretekre.

Az orosz elnöki szóvivő, Dimitrij Peszkov úgy fogalmazott: kirívó provokáció a tankszállítmány, az Egyesült Államok és más nyugati országok egyre inkább részeseivé válnak az ukrajnai konfliktusnak.

Ezalatt a korábbiaknál is hevesebb harcok alakultak ki a donyecki fronton: az ukránok szerint 24 óra alatt mintegy 850 orosz katonát és hét tankot semmisítettek meg, a tüzérség négy ellenséges harcálláspontot és egy fegyverraktárat vett tűz alá. A szakadár donyecki hatóságok azonban állítják: az összesen 288 kilőtt lövedék nagy része lakott területeket ért: tíz települést ért találat, két civil megsérült. Orosz közlés szerint pedig Donyeck térségében megsemmisítettek egy ukrán tüzérségi lőszerraktárt, továbbá több mint negyven katonát, valamint gyalogsági harcjárművet, sorozatvetőket és lövegeket is.

Spanyolország és Kanada is ad Ukrajnának Leopard 2 típusú páncélosokat, a spanyol harckocsikat azonban először üzemképessé kell tenni – jelentették be csütörtökön Madridban és Ottawában.

„Már értesítettük az ipart, mert Zaragozában egy sor Leopard 2A4-es van, amelyek már jó ideje üzemképtelenek” – húzta alá a spanyol tárcavezető. Mint mondta, meg kell vizsgálni, hogy melyeket lehet ismét üzemképessé tenni, hogy tervezni lehessen a szállítást.

Miután Németország szerdán belegyezett a német gyártmányú harckocsik átadásába Ukrajnának saját készleteiből, a harcjárművek szállításához egy sor nyugati ország, köztük Spanyolország és Kanada is csatlakozott. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök ugyanakkor még nem említett pontos számot, hogy a fegyveres erők állományából hány darab páncélost engedne át katonai segély gyanánt. Robles ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kérdést még meg kell vitatni a szövetségesekkel.

Spanyolország összesen több mint 108 Leopard 2A4-es típusú harckocsival rendelkezik, amelyeket használtan vett Németországtól. A harckocsik közül 55 az észak-afrikai spanyol exklávék, Ceuta és Melilla területén szolgálnak, a többi Zaragozában található. Robles tavaly nyáron beszélt arról, hogy a zaragozai állomány „teljesen lepusztult”, bevethetetlen állapotban van.

Anita Anand kanadai védelmi miniszter szerint Ottawa négy darab Leopard 2 harckocsit küld Ukrajnának, miután Németországtól megkapta a szükséges exportengedélyt. Mint mondta, ez jelentősen segíteni fog az ukrán fegyveres erőknek.

Az Európai Unió pénteken, a Kijevben tervezett EU-Ukrajna csúcstalálkozó során további 400 millió euró (mintegy 160 milliárd forint) támogatást fog bejelenteni Ukrajna számára, amelyből 100 millió euró humanitárius segély, 300 millió euró pedig a kétoldalú együttműködést segíti majd – tájékoztatott Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén csütörtökön.

Johannes Hahn, az EU-Ukrajna csúcstalálkozóról folytatott EP-vitán jelezte: a kijevi értekezleten a reformok mellett egyéb prioritásokról és a más szükséges intézkedések bevezetéséről is szó lesz annak érdekében, hogy Kijev mihamarabb közelíthesse jogrendjét az uniós szabályokhoz.

Az uniós és a kijevi vezetők meg fogják vitatni a hosszú távú együttműködés részleteit, köztük az uniós programokban való részvétel jövőjét, mely segíteni fogja az ukrán gazdaság talpra állását – mondta az uniós biztos.

Az Európai Unió üzenete világos: továbbra is támogatja Ukrajnát mindaddig, amíg arra szükség van – szögezte le.

Az uniós biztos fontosnak nevezte, hogy az EU folytassa Ukrajna pénzügyi, katonai, gazdasági, diplomáciai és humanitárius támogatását, amivel a közösség megpróbálja ellensúlyozni az orosz agressziót.

Kiemelte: Ukrajna jövője Európában van, erről júniusban döntés is született, amikor az EU megadta az országnak az uniós tagjelölti státuszt. Az Európai Bizottság a teljes folyamat ideje alatt támogatni fogja Kijevet a szükséges reformok megvalósításában – mondta.

Az uniós biztos végezetül hangsúlyozta: az Ukrajnában elkövetett orosz atrocitások nem maradhatnak büntetlenül. Minden esetet ki kell vizsgálni, a felelősöket el kell számoltatni – tette hozzá Johannes Hahn.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában kijelentette, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót, és a megtámadott oldalán áll. Magyarország kiáll Ukrajna függetlensége és a területi egysége mellett, és támogatja Ukrajna európai uniós tagságát is – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a háború kezdete óta Magyarország erején felül támogatja Ukrajnát. A magyar humanitárius segélyprogram keretében ez idáig több mint egymillió ukrajnai menekültet fogadott be Magyarország.

Emlékeztetett: az Oroszország elleni első szankciós csomag bevezetésekor az EU azt mondta, a megszorító intézkedések hatására Moszkva kénytelen lesz befejezni a háborút. A háború azonban nem ért véget, sőt, még brutálisabb, mint valaha. A szankciókkal elérni kívánt cél tehát nem teljesült – hangsúlyozta. Az Oroszország elleni szankciók bevezetése óta infláció alakult ki, és energiahiány fenyeget, a szankciók tönkreteszik Európát – mondta Deutsch Tamás.

„Békére van szükség és tűzszünetre. Egész Európa szempontjából az lenne a jó, ha nem dörögnének a fegyverek és megpróbálnánk béketárgyalással jutni valamire. Mindent meg kell tennünk a béke érdekében” – fogalmazott a fideszes politikus.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában azt mondta, Európa jól tette, amikor meghallotta Ukrajna lakosságának azon vágyát, hogy Moszkva zsarnoksága helyett a nyugati demokráciák közösségéhez kíván csatlakozni, és tagjelölti státuszt adott Ukrajnának. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a teljes jogú uniós tagságnak feltételei vannak, fenntartható békét és stabilitást kell elérni az integráció előtt.

Közölte, hogy a békének és stabilitásnak Ukrajnában két előfeltétele van: egyrészt Ukrajna területi egységének teljes helyreállítása, ezért az EU-nak minden erejével segítenie kell Kijevet, hogy megnyerje a háborút. Emellett Ukrajnának meg kell szólítania a területén élő etnikai kisebbségeket és szavatolnia kell jogaikat ukrán állampolgárként és etnikai kisebbségként egyaránt. Az EU-nak támogatnia kell ezt a törekvést – tette hozzá Gyöngyösi Márton.