Nagy hatótávolságú rakéták érkezhetnek Ukrajnába

Először kaphat Ukrajna olyan eszközöket, melyekkel orosz területek ellen is eredményesen intézhet támadásokat. Mindez egy új, kétmilliárd dollár értékű segélycsomag része lehet, amit minden bizonnyal Washington még a héten bejelent. Korábban az Egyesült Államok óva intette az ukránokat attól, hogy saját határain kívül mérjen csapásokat orosz célpontokra, de úgy néz ki, mint ahogy azt például a harckocsik esetében is láttuk, a Biden-kormányzat nem tart a háború eszkalációjától.

Ukrajnának 120-140 modern nyugati harckocsit kell kapnia az első segélyhullámban szövetségeseitől – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján.

„A hozzájárulások első hullámában az ukrán fegyveres erők 120-140 darab korszerű harckocsit kapnak nyugati modellekből: Leopard 2, Challenger 2, M1 Abrams típusúakat, és nagyon számítunk a Leclerc harckocsikra is” – fejtette ki a tárcavezető.

Közölte, hogy a „harkocsi-koalíciónak” jelenleg 12 ország a tagja. Hozzátette, hogy ezeket az országokat azonban még korai megneveznie, mert némelyiküknek még formális döntéseket kell meghoznia.

Január 25-én a német kormány úgy döntött, hogy az ukrán fegyveres erőket Leopard-2 harckocsikkal látja el – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Ugyanezen a napon Joe Biden amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok azon szándékát, hogy 31 darab M1 Abrams harckocsit szállítson Ukrajnának.

Norvégia a lehető leghamarabb, valószínűleg március végén német gyártmányú Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnába – írta az ukrán hírportál.

Az Egyesült Államok több mint 2 milliárd dollár értékű katonai segélycsomagot készít elő Ukrajna számára, amely várhatóan először tartalmaz majd nagyobb hatótávolságú rakétákat. Ezt két, az ügyben tájékozott amerikai tisztviselő által kiszivárogtatott információkra alapozva írják.

A segélyt már ezen a héten bejelenthetik, és minden bizonnyal Patriot légvédelmi rendszerekhez szükséges támogató felszereléseket, precíziós lőszereket, valamint Javelin hordozható páncéltörő rakétákat is tartalmazni fog.

Sochaczew, Lengyelország 2015. Az amerikai hadsereg európai 10. hadseregének lég- és rakétavédelmi egysége Lengyelországba települt a rakétavédelmi gyakorlatra.  A Delta Battery a 37. légvédelmi rakétaszázad lengyel kollégáival együtt teszteli a Patriot személyzet jártasságát, valamint olyan mozgási gyakorlatokat hajtanak végre, amelyek a légvédelmi rendszerek gyors telepítését erősíti. (Fotó: Michal Fludra/NurPhoto) (Fotó: NurPhoto/NurPhoto via Getty Images)

Az egyik tisztviselő elmondta, a csomag egy része, amely mintegy 1,725 milliárd dollár tesz ki, az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezés (USAI) nevű alapból származik majd, amely lehetővé teszi a Biden-kormányzatnak, hogy az amerikai fegyverkészletek helyett a piacról szerezzen be fegyvereket.

Az USAI-alapokból egy új fegyver, a Boeing cég által gyártott földi indítású kis átmérőjű bombák (GLSDB) beszerzését is finanszíroznák, amelyek hatótávolsága a 150 kilométert is eléri.

Az Egyesült Államok elutasította a közel 300 km hatótávolságú ATACMS rakétákra vonatkozó ukrán kéréseket.

A dél-koreai védelmi minisztérium által közzétett képen az amerikai hadsereg taktikai rakétarendszere (ATACMS) rakétát lő ki a Keleti-tengerbe a dél-koreai-amerikai közös rakétagyakorlat során. (Fotó: Dél-koreai Védelmi Minisztérium via Getty Images)

A GLSDB siklóbombával Ukrajna olyan célpontokat találhatna el, amelyek eddig elérhetetlenek voltak számára. Természetesen ez orosz területeken érintene.

A GLSDB GPS-vezérlésű, képes legyőzni bizonyos elektronikus zavarásokat, minden időjárási körülmények között használható, és páncélozott járművek ellen is. A GBU-39 – amely a GLSDB robbanófejeként működne – kis, összecsukható szárnyakkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy repülőgépről ledobva több mint 100 kilométert siklik, és akár egy méter átmérőjű célpontokat is eltaláljon.

A cikk kitér arra is, hogy az USAI pénzalapot a HAWK légvédelmi rendszer bizonyos részeire, „drónvédelmi” rendszerekre, tüzérségi és légtérellenőrző radarokra, kommunikációs berendezésekre, PUMA drónokra, valamint alkatrészbeszerzések kifizetésére is felhasználnák.

A segélycsomagok tartalma és mérete addig változhat, amíg az elnök alá nem írja azokat – jegyzi meg a lap.

Olaf Scholz német kancellár után Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter is elutasította az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatását nyugati harci repülőgépekkel.

A Zöldek politikusa a ZDF német országos köztelevízió keddi késő esti műsorában kifejtette, hogy a szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta egyensúlyozásra kényszerül, mert meg akarja adni a lehető legnagyobb támogatást az ukrán erőknek, és el akarja kerülni, hogy „belerángassa” a háborúba „Németországot, vagy Európát vagy a világot”.

Nem teljesen világos, hogy hol húzódik a háborúba sodródás veszélye nélküli támogatás határa – tette hozzá, kifejtve: egyesek szerint a kormány már azzal is túl messzire megy, hogy modern német harckocsikkal segíti a védekezést, de szerinte a Leopard 2 harckocsik Ukrajnába küldésével még nem lépik át a határt.

A harckocsik és a vadászgépek között azonban van egy lényeges különbség, mégpedig az, hogy

a repülők használatához a folyamatos karbantartást is biztosítania kellene a támogatást nyújtó országnak.

Ezzel pedig már valóban „túl messzire mehetünk, háborús féllé válhatunk” – mondta Habeck.

Olaf Scholz már január végén megerősítette, hogy továbbra sem helyeselné az ukrán légierő megsegítését harci gépekkel.

A szociáldemokrata (SPD) politikus január 25-én – miután a kormány ülésén döntést hoztak arról, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) állományából átadnak Ukrajnának 14 darab Leopard 2 A6 típusú harckocsit és vállalják a védekezést szintén Leopardokkal támogatni kívánó nyugati partnerországok törekvéseinek összehangolását – a szövetségi parlamentben (Bundestag) az azonnali képviselői kérdések és kormányfői válaszok órájában egy független képviselő azon kérdésére, hogy hol van Ukrajna német katonai támogatásának határa, és előfordulhat-e, hogy Németország vadászgépekkel vagy csapatokkal segíti az ukrán erőket, kijelentette, hogy ez nem fordulhat elő.

Kifejtette: a kormány már akkor rögzítette, hogy harci repülőkkel nem támogatja Ukrajnát, amikor a háború elején az Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet esetleges kijelöléséről folytattak nemzetközi egyeztetést, az pedig a NATO és Oroszország közvetlen összeütközésének elkerülését szolgáló erőfeszítésekből következik, hogy NATO-katonák, és így német katonák sem vesznek részt a háborúban.

Egy Donyecktől mintegy hatvan kilométerre délkeletre fekvő település elfoglalásáról tett bejelentést kedden az orosz katonai szóvivő.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Donyeck térségében az orosz déli hadseregcsoport önkéntes rohamcsapatai légi és tüzérségi támogatás mellett „felszabadították” Blahodatne községet.

A település elfoglalását Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója is tényként közölte. Ezen a frontszakaszon a tájékoztatás szerint

mintegy ötven ukrán katona esett el, valamint egy francia Caesar önjáró löveg, egy amerikai gyártmányú M-777-es tarack és egy Mszta-B önjáró tarack vált működésképtelenné.

A donyecki régió déli részén, Vuhledar környékén az ukrán erők az orosz tábornok szerint több mint negyven katonát, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet, két kisteherautót, valamint két tüzérségi raktárt veszítettek.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a több mint kétharmadrészt orosz ellenőrzés alá került régióban az ukrán hadsereg az elmúlt napok során feladta első védelmi vonalát, és a második-harmadik vonalban lévő, előre kiépített állásaiba vonult vissza.

A politikus azt állította, hogy az orosz hadseregnek ezen a frontszakaszon a közelmúltban kilenc települést sikerült elfoglalnia, illetve „tüzérségi vagy operatív ellenőrzés alá vonnia”. Úgy vélekedett, hogy

„ideiglenesen meghiúsultak” azok a tervek, hogy ukrán offenzíva induljon Zaporizzsjában.

Jan Gagin, a Donyecki Népköztársaság megbízott vezetőjének tanácsadója a Rosszija 1 állami tévécsatorna műsorában azt hangoztatta, hogy a Csasziv Jar és Artemivszk (Bahmut) közötti autópálya hamarosan orosz ellenőrzés alá kerül, ami elvágja a városban lévő erők utánpótlási útvonalát.

Újabb országok csatlakoztak az úgynevezett nyugati tankkoalícióhoz: Kanadával együtt már 12 ország tett ígéretet Ukrajnának, hogy fejlett harckocsikat küld a frontvonalra. Ma reggel a lengyel miniszterelnök bejelentette: a 14 Leoparddal együtt 60 felújított T–72-es tankot is küldenek Ukrajnába. Moszkva úgy reagált: ezek is ugyanúgy fognak égni, mint az előzőek.

„Ma egy újabb, masszív rakétatámadást éltünk át. A támadás alátámasztja mindazt, amit már olyan régóta mondunk partnereinknek: ezt a gonoszt, az orosz agressziót csak megfelelő fegyverekkel tudjuk megállítani. A terroristák nem értenek semmi másból, csak a fegyverekből és a szankciókból” – mondta az ukrán elnök, majd kijelentette: újabb állammal bővült az úgynevezett „tankkoalíció”.

Bejelentette ugyanis az ottawai kormány védelmi minisztere:

Kanada négy Leopard 2-es tankot fog szállítani Ukrajnának. Ezzel együtt immár 12 ország, köztük Norvégia, Hollandia, Lengyelország és Spanyolország is jelezte, modern harckocsikkal látja el az ukrán hadsereget.

Újabb 60 felújított T–72-es tankot küld Ukrajnába Lengyelország – közölte pénteken Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. A varsói kormány már korábban jelezte: 14 Leopardot is küld a harctérre.

Ezalatt Odesszába látogatott Catherine Colonna francia külügyminiszter. Kijelentette: a párizsi kormány nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Leclerc tankokat szállítson Ukrajnának. Hozzátette: az újabb fegyverszállítási hullám részben a francia kormány érdeme.

„Mi már január legelején bejelentettük, hogy Franciaország AMX–10-es tankokat fog szállítani. Joggal hihetjük, hogy ez a döntés hozzájárult azokhoz a tárgyalásokhoz, amelyek az utóbbi napok bejelentéseit lehetővé tették” – mondta a francia külügyminiszter.

A brit miniszterelnök is a saját szerepét hangsúlyozta. Rishi Sunak kijelentette: büszke a szerepért, amit a szigetország vállalt akkor, amikor az egyik első tankszállítmányt eljuttatta Ukrajnába.

Az új tankok is úgy égnek majd, mint a többi, csak nagyon drágák – reagált a Kreml a tankszállításokról szóló ígéretekre.

Az orosz elnöki szóvivő, Dimitrij Peszkov úgy fogalmazott: kirívó provokáció a tankszállítmány, az Egyesült Államok és más nyugati országok egyre inkább részeseivé válnak az ukrajnai konfliktusnak.

Ezalatt a korábbiaknál is hevesebb harcok alakultak ki a donyecki fronton: az ukránok szerint 24 óra alatt mintegy 850 orosz katonát és hét tankot semmisítettek meg, a tüzérség négy ellenséges harcálláspontot és egy fegyverraktárat vett tűz alá. A szakadár donyecki hatóságok azonban állítják: az összesen 288 kilőtt lövedék nagy része lakott területeket ért: tíz települést ért találat, két civil megsérült. Orosz közlés szerint pedig Donyeck térségében megsemmisítettek egy ukrán tüzérségi lőszerraktárt, továbbá több mint negyven katonát, valamint gyalogsági harcjárművet, sorozatvetőket és lövegeket is.

Az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán Konasenkov szerint Kupjanszk irányában mintegy 45 katona, egy harckocsi, négy páncélozott harcjármű, egy egyéb jármű és egy D-20-as tarack, Liman irányában több mint hatvan katona és négy páncélozott harcjármű, Herszon irányában pedig két Gvozgyika önjáró tarack és két lőszerraktár volt.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a nap folyamán 126 ukrán élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 84 tüzérségi lőállásra mértek csapást. Az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert, öt drónt és három amerikai HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint

az ukrán fegyveres erők a konfliktus kezdete óta 381 repülőgépet, 206 helikoptert, 2987 drónt, 402 légvédelmi rakétarendszert, 7691 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 997 sorozatvetőt, 3970 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8229 speciális katonai járművet veszítettek.

Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Az orosz ellenőrzés alá eső területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A repeszek a Herszon megyei Kozacsi Laheri községben egy civil megöltek, kettőt pedig megsebesítettek.

A Hanti-Manysi Autonóm Körzetben kedden terrorcselekmény elkövetése címén 12 évi fegyházra ítéltek egy férfit, aki tavaly május 4-én Nyizsnyevartovszkban felgyújtott egy hadkiegészítő parancsnokságot.

Igor Krasznov orosz főügyész kedden arról tett jelentést Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy

több mint kilencezer szabálytalanul mozgósított, egyebek között az egészségi állapota miatt alkalmatlannak minősített besorozott térhetett haza.

Krasznov elmondta, hogy a szeptemberben elrendelt részleges mozgósítás rávilágított, hogy módosítani kell a katonai nyilvántartás rendszerét Oroszországban.