Magyarországé lett Közép-Európa egyik legütőképesebb hadereje

"Európa 20. legütőképesebb hadserege immár Magyarországé" - derül ki a nemzetközi fórumokon is sokat hivatkozott Global Firepower (GFP) 2023-as indexéből.

HAZÁNK ELŐTT FINNORSZÁG TALÁLHATÓ; DE A KÖZÉP-EURÓPAI RÉGIÓBÓL CSUPÁN ROMÁNIA (16.), ILLETVE CSEHORSZÁG (17.) ELŐZI MAGYARORSZÁGOT- írja a Mandiner.

Globálisan nézve ugyancsak pozitív tendencia látható, már ami a magyar haderőt és annak koncepciózus fejlesztését illeti: 2017-ben a világ vizsgált százharminc országból Magyarországot a 63. helyre rangsorolták; tavaly az 56.; idén az 54. pozícióba helyezte a GFP indexe.

HAZÁNK MÖGÖTT SORAKOZIK FEL MA MÁR TÖBBEK KÖZÖTT SZERBIA, SZLOVÁKIA, HORVÁTORSZÁG AUSZTRIA, SZLOVÉNIA ÉS BULGÁRIA IS.

Mi az a GFP index?

Mit vizsgál a GFP indexe? Sorra veszi az adott ország népességét, természeti adottságát, erőforrásait, földrajzi helyzetét és költségvetését; valamint számításba veszi az államok hivatásos (plusz tartalékos) katonai humánerőforrásait, szárazföldi, légi és vízi eszközállományait.

EZEKBŐL KÉPEZNEK EGY MUTATÓT, AHOL A NULLA AZ ELMÉLETILEG LEHETSÉGES LEGJOBB ÉRTÉKET JELENTI.

Érzékeltetésként: Magyarország indexe 2022-ben 0,8633; idén 0,8643 volt. Az abszolút első helyezett Egyesült Államok ezzel szemben 0,0712-es; az utolsó, száznegyvenötödik Bhután pedig 6,2017-es mutatóval bír a Global Firepower szakportál szerint.

München, 2020. július 3. A Magyar Honvédség újbeszerzésű Leopard 2A4HU harckocsija (b) a német Krauss-Maffei Wegmann (KMW) GmbH & Co. KG. müncheni gyárában tartott bemutatón 2020. július 3-án.FORRÁS: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

Honnan hova?

A Mandiner.hu korábban bemutatta, hogyan alakultak a Magyar Honvédség (MH) számára a rendszerváltás utáni évek – katonai képességek leépülése, alulfinanszírozottsága –, különösen a 2002-2010 közötti időszak.

Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének vezetője akkor úgy értékelt:MAGYARORSZÁG HADSEREGE, AMELY 2002-BEN A HADI ESZKÖZÖK EREJÉT SZÁMOLVA A RAND CORPORATION SZERINT A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKKAL ÖSSZEHASONÍTVA A HARMADIK LEGERŐSEBB HADERŐ VOLT, AZ UKRÁNTÓL JÓVAL, A ROMÁNTÓL VISZONT ALIG LEMARADVA;

de 2010-re Szerbia és Ausztria, mi több, a szlovák, horvát haderő mögé került, egyedül a kétmilliós Szlovéniát előzte a szomszédos országok közül.

A számok nyelvén ez azt jelentette, hogy majd 20 ezer fővel csökkent a honvédség létszáma; hogy 50 ezer haditechnikai eszközt adtak el; hogy kivontak ötszáz lánctalpas harcjárművet; és hogy elajándékoztak hetvenhét darab T-72-es harckocsit.

KIJELENTHETŐ: 2010-RE A HONVÉDSÉG CSAK KORLÁTOZOTTAN TUDOTT ELEGET TENNI A NEMZETI – MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉNEK, TERÜLETI ÉPSÉGÉNEK ÉS HATÁRAINAK KATONAI VÉDELME – ÉS A NATO-KÖTELEZETTSÉGEKNEK.

Utóbbit a védelmi szövetség alapokmányának 3. cikkelye tartalmazza: minden szövetséges kötelezettséget vállal, hogy egyénileg és együttesen, folyamatos és hathatós önsegély és kölcsönös segítség útján fenntartja és fejleszti egyéni és kollektív védelmi képességét fegyveres támadással szemben.

Változást a krími konfliktus, illetve az annak következményeként romló kontinentális stratégiai és biztonsági környezet hozott. A NATO erre reagálva a 2014 szeptemberi Wales-i állam- és kormányfői értekezleten lépett.

Mik is a célok?

A résztvevők elfogadták többek között a védelmi költségvetések, főbb eszközbeszerzések és fejlesztések növelésére vonatkozó kötelezettségvállalást – ez az úgynevezett Defence Investment Pledge (DIP).

PzH 2000 önjáró löveg.

FORRÁS: AFP/GREGOR FISCHER

AMI A BÜDZSÉT ILLETI, A BUDAPESTI KABINET HATÁROZATBAN KÖTELEZTE EL MAGÁT A VÉDELMI KIADÁSOK GDP 2 SZÁZALÉKOS RÉSZARÁNYÁRA TÖRTÉNŐ EMELÉSÉRE: 2024-RE.

(Ezt a későbbiekben is fenn kívánja tartani.) Ami a konkrétumokat illeti több eszköz meg is érkezett a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (HHP) keretében.

ÍGY A KIKÉPZÉSI CÉLRA BÉRELT, TATAI BÁZISRA LESZÁLLÍTOTT LEOPARD 2A4HU ESZKÖZÖK RENDSZERESÍTÉSE MEGTÖRTÉNT.

• Ahogy a PzH 2000 önjáró tüzéreszközeiből is érkeztek példányok Magyarországra.
• A következő generációs gyalogsági harcjárművek – Lynx KF-41 – első példánya ugyancsak Magyarországon van már.
• Hadrendbe kerültek a honvédség merevszárnyú, légcsavaros kiképző repülőgépjei – Zlin Z-242L, Zlin Z-143LSi –, valamint a korábban beszerzett Airbus A319 csapatszállító-, Falcon 7X futárgépek.
• A forgószárnyas képesség erősítése érdekében megérkezett a szolnoki bázisra mind a 20 darab, Airbus H145M típusú könnyű helikopter.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) tájékoztatása szerint cél, hogy egy korszerű, a kor kihívásainak megfelelni képes, Magyarországnak és szövetségeseinek biztonságát tovább erősítő honvédség jöjjön létre.

SŐT, A HONVÉDSÉG HOSSZÚ IDŐ UTÁN ÉRDEMI, ALKALMAZHATÓ ÉS BEVETHETŐ KÉPESSÉGEKET NYERHET VISSZA, ILLETVE SZEREZ MAJD MEG.

A szaktárca hangsúlyozza, a beszerzések elsöprő többsége európai védelmi (ezáltal hazai) ipari bázison valósul meg, európai gyártóktól szerezve be a szükséges új eszközöket, így Magyarország hozzájárul az európai védelmi ipar fejlesztéséhez is.

A hadiipar alapvető fontosságú, mert munkahelyeket teremt, elősegíti a gazdaság növekedését és biztonságot is ad – mondta a honvédelmi miniszter.

A honvédelmi miniszter  erről Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára A merész igazság Magyarországról című podcastjában beszélt.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf felidézte, hogy amikor a berlini fal leomlott, „a szovjet technológiával felszerelt, embertömegekből álló hadseregen alapuló szovjet doktrína közepén találtuk magunkat”.

Ezt követőn aztán - folytatta - mintegy két évtizeden keresztül, elsősorban a baloldali kormányok hanyagsága miatt, ez a hadsereg teljes mértékben lepusztult, a berendezéseket elhanyagolták, eladták, a katonák számát jelentős mértékben csökkentették, végül pedig megszűnt a kötelező katonai szolgálat.

Ezáltal egy teljesen önkéntes hadsereg jött létre, amely köré azonban nem szerveztek tartalékos rendszert. Végül 2016-ban a jelenlegi kormány kezdte el a haderőfejlesztési programot – mondta a honvédelmi miniszter.

Ezzel kapcsolatban Kovács Zoltán megjegyezte, hogy a magyar ellenzék és az európai baloldal is támadta a haderőfejlesztést, egy ütőképes és jelentős katonai erő létrehozását az Európai Unió tagállamaiban.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette, a „progresszív baloldal azt jósolta, hogy majd kitör a világbéke, és így nem lesz szükség hadseregekre, ezért a NATO elavult”.

Márpedig a hadiipar alapvető fontosságú, nem csak azért, mert munkahelyeket teremt és elősegíti a gazdaság további növekedését, hanem azért is, mert kedvezőbb és versenyképesebb árakat biztosít.

Még fontosabb az ország biztonsága szempontjából, mivel nem kell külföldi beszállítókra támaszkodni, az ellátási láncok nem állnak le váratlanul, és saját hadiiparból lehet beszerezni a szükséges termékeket – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Az észak-atlanti szervezettel kapcsolatban Kovács Zoltán azt mondta, sokan hiszik, hogy „a NATO már létező haderő”, és szükség esetén segítséget nyújtana, pedig valójában a NATO a tagállamok katonai közössége.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: „a NATO valóban mi vagyunk”, kiemelve, hogy ezért épít Magyarország erős nemzeti hadsereget, hiszen ha más nemzetek is ezt teszik, akkor „számíthatunk egymásra”.

A honvédelmi miniszter szólt arról is, hogy az orosz–ukrán háború tanulságaiból fakadóan Magyarország is a katonai fejlesztés új szakaszába lép, amelynek célja a legújabb technológiák bevezetése, majd az egyes elemek erős nemzeti hadsereggé egyesítése.

Az igazi cél természetesen az „elrettentés, a kellő erő demonstrálása” mind a fizikai felszereltségben, mind pedig az elszántságban, ami tapasztalt, bátor, magas szinten kiképzett, jó katonákat jelent – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Elmondta, a hadsereg Országgyűlés által jóváhagyott létszáma 37 500, ezt a számot el kell érni, majd legalább meg kell duplázni az elkövetkező években. Szükséges továbbá a tartalékosok számának megemelése is.

Egyszerre kell figyelni tehát a személyi fejlesztésre és a beérkező új technológiára, mert e kettő ötvözete képezi majd az új haderőt – ismertette Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A honvédelmi miniszter úgy vélekedett, hogy az orosz–ukrán háború folytatódni fog, és amíg a fegyveres konfliktus tart, „bármi megtörténhet”.

A magyar honvédelem természetesen minden tőle telhetőt megtesz az állampolgárok és határok védelméért, de az olyan véletlenszerű incidenseket, mint a rakétabecsapódás Lengyelországban, nem lehet teljes mértékben kizárni – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen pillanatokban nagyon fontos „a stratégiai nyugalom”.

Közben pedig „nem tehetünk mást, mint hogy a békét szorgalmazzuk és felhívjuk mindenki figyelmét az esetleges eszkalációs lépések elkerülésére, valamint erős nemzeti hadsereget építünk ki” – hangoztatta a honvédelmi miniszter.

A már 2016 óta tartó, nagyszabású magyar haderőfejlesztés aktívan hozzájárul az európai védelmi képességek, illetve az európai védelmi ipari megerősítéséhez – jelentette ki a honvédelmi miniszter  egy hete Brüsszelben.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a tagországok védelmi minisztereinek tanácsülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az ukrajnai háború megmutatta, hogy a NATO biztonsági garanciája nélkül és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók hatására Európa mind az energia, mind pedig a védelem tekintetében sérülékeny és kiszolgáltatott.

A megváltozott európai biztonsági környezetben felkészültebb Európai Unió kialakítására van szükség, Magyarország ezért változatlanul aktív szerepet játszik az EU cselekvőképességének és reagálóképességének erősítésében – tette hozzá a honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett arra, hogy a kormány a nyáron döntött a katonák átlagosan 26 százalékos illetményemeléséről. Az egyéb juttatásokkal együtt ma már kifejezetten vonzó lehetőség a hadsereg a civil életpályákhoz viszonyítva – jelentette ki.

A 2000-es évek elején – folytatta – a baloldali kormányok leépítették a hadsereget, ezt kell most visszaépíteni. Amikor az ország gazdasági ereje lehetővé tette, 2010 után megindult a haderőfejlesztés, jövőre – a tervezettnél egy évvel korábban – az ország a GDP-jének már két százalékát fogja védelmi kiadásokra költeni – jelezte. Jó döntés volt, hogy már korábban megkezdődött a haderőfejlesztés, a jelenlegi, megváltozott biztonsági környezetben ugyanis ezeket a szerződéseket már nehezebb lenne megkötni – közölte.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a haderőfejlesztés részeként érkező modern eszközök – mint a Lynx harcjármű, amelyet vasárnap mutattak be a nagyközönségnek Budapesten – adják azt az elrettentő erőt, védelmi képességet, amelyek a katonákat a harcban kísérik. Megjegyezte: ezek az új eszközök a magyar védelemipar alapját is jelentik, a jövőben ugyanis részben magyar tulajdonban álló szervezetek veszik át majd a gyártásukat, amelyhez kapcsolódhat majd a magyar védelmi innováció is.

A miniszter az ukrajnai háborúról azt mondta, a magyarok a béke pártján állnak. Magyarország nem ad fegyvert a háború folytatásához, és a kivetett szankciók, amelyek több kárt okoznak a kivetőnek, mint annak, akire kivetették, szintén nem a háború lezárásához vezetnek – fogalmazott.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a NATO-tagországok védelmi minisztereinek üléséről szólva kiemelte: a NATO a világ legrégebbi, legnagyobb és ilyen értelemben legsikeresebb védelmi szövetsége, amely a kollektív védelem elvén alapul, ami „nagyon komoly elrettentő erő”. Mivel a tagállamok egy része fegyverrel is támogatja az ukrajnai háborút, nagy és folyamatos az eszkaláció veszélye, a NATO-nak tehát nagyon óvatosnak kell lennie, és el kell kerülnie a belesodródást a háborúba – hívta fel a figyelmet.

Litvánia megemelte hadserege egy részének készültségi szintjét a lengyelországi rakétabecsapódás nyomán.

Valdemaras Rupsys litván vezérkari főnök szóvivője szerdán a BNS helyi hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy az utasítás a légvédelmi erőkre vonatkozik. Mint mondta, ezzel le tudnak faragni a reakcióidőből, hogy a lehetséges veszélyekre válaszolni tudjanak, és a kitűzött feladatokat teljesíthessék.

A balti ország emellett jövőre megemeli védelmi kiadásait is.

A vilniusi kormány szerdán módosította a 2023-as költségvetés tervezetét, lehetővé téve a védelmi kiadásoknak a bruttó hazai össztermék (GDP) három százalékára történő emelését. A többletkiadásokat hitelfelvételekből fedeznék – ismertette Gintare Skaiste litván pénzügyminiszter. Ennek előfeltétele viszont, hogy a költségvetési hiány ne haladja meg a GDP 4,9 százalékát.

Litvánia tavasszal, Oroszország ukrajnai háborúja hatására döntött arról, hogy jelentősen, a korábbi 2,05-ről a GDP 2,52 százalékára növeli védelmi kiadásait.

Az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi területtel és a Moszkvával szövetséges Fehéroroszországgal határos balti állam eredetileg mintegy 1,2 milliárd eurót (493 milliárd forint) tervezett idén védelmi célokra költeni.