Klicsko szerint közeleg az áttörés

Kijev polgármestere kifejtette, hogy a háború kitörése után egy évvel az ukrán hadsereg „az áttörés küszöbén” áll. „Minden háborúnak van egy kezdete, egy áttörési szakasza és egy vége. Azt hiszem, most az áttörésnél tartunk” – mondta.

Klicsko hozzátette: az ukrán nép akaratereje és kitartása a legnagyobb fegyvere. „Kérem, higgyenek bennünk. Mindannyian tisztában vagyunk vele, ki az ellenfél. Rendkívül fontos, hogy a szabad világ támogasson minket” – mondta Klicsko.

Az ukrán rendfenntartók már 91 orosz katonát azonosítottak, akik bűncselekményekben vettek részt a kijevi régióban található Bucsa városában – közölte Andrij Kosztyin ukrán főügyész szerdán, amerikai kongresszusi képviselőkkel a helyszínen tett látogatása alkalmával.

Kosztyin szavai szerint folyamatban van az összes érintett bíróság elé állítása. Azt mondta, hogy a megszállás alatt az orosz hadsereg több mint kilencezer háborús bűncselekményt követett el a kijevi régió bucsai járásában, aminek következtében több mint 1700 civil halt meg, ebből mintegy hétszázan Bucsában.

A főügyész sajtótájékoztatóján kifejezte meggyőződését, hogy még az idén kihirdetik a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészi hivatala által kezdeményezett, az ukrajnai orosz háborús bűnök ügyében indult nyomozás első eredményeit.

Hozzátette, hogy az oroszok által Ukrajnában elkövetett háborús bűntettek döntő többségét – mintegy 99 százalékát – ukrán bíróságok fogják megvizsgálni, a nemzetközi intézmények „kiegészítő szerepet töltenek be”.

Emellett Kosztyin bejelentette, hogy néhány héten belül megnyílik a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalának kirendeltsége Kijevben, és valamivel később részlegeket nyitnak a frontvonalhoz közeli városokban is.

A főügyész szerint az orosz hadsereg céltudatosan rombolja Ukrajnában a létfontosságú polgári infrastruktúrát, mint mondta, eddig 112 – főként energetikai – objektumra 255 csapást mértek.

Szavai szerint az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete óta több mint 81 ezer polgári létesítmény pusztult el vagy rongálódott meg, köztük 62 ezer lakóépület, több mint 2300 oktatási és nevelési, valamint legalább 450 egészségügyi intézmény.

Hangsúlyozta: a főügyészség úgy tekinti, hogy ezeknek a támadásoknak a célja lakhatatlan körülmények szándékos megteremtése, és ez megfelel a népirtás egyik, az ENSZ által meghatározott formájának.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy két orosz szabotázs- és felderítőcsoportot fedeztek fel Harkiv térségében, egyiküket az ukrán erők visszaszorították Oroszországba.

A nap folyamán az ukrán légierő tíz csapást mért az orosz támadók bázisaira, a rakéta- és a tüzérségi csapatok pedig két ilyen területet találtak el – írta a vezérkar. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg kilenc rakétát indított, ebből négyet Harkiv városára lőtt ki, továbbá tíz légicsapást intézett és több mint húsz támadást hajtott végre rakéta-sorozatvetőkkel.

A szerda reggeli légiriadó idején több robbanás rázta meg a kelet-ukrajnai Harkivot, az orosz támadásnak eddig két sérültje lett a polgári lakosok közül – közölte Ihor Terehov, a város polgármestere.

Oleh Szinyehubov megyei kormányzó hozzátette, hogy az orosz erők infrastrukturális létesítményekre mértek csapást. A harkivi polgármester információi szerint négy csapás érte a megyeszékhelyt.

Az orosz megszállás alá került Donyeck megyei Mariupolban úgyszintén robbanások történtek a kikötőben, ahol az orosz csapatok lőszert tárolnak – számolt be a városi tanács, hozzátéve, hogy ezután orosz repülőgépek emelkedtek az égbe.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy

a keleti fronton szerdán jelentősen megerősödött az orosz légierő aktivitása.

„Vadászgépekről, egyéb támadó repülőgépekről és helikopterekről van szó, amelyek támogatják az orosz szárazföldi erők rohamműveleteit bizonyos irányokban” – fejtette ki.

Ugyanakkor Ihnat szerint ez nem számít rendkívülinek. „Háború zajlik, az ellenség régóta aktívan használja a rendelkezésére álló légierőt a megszálló szárazföldi erők kelet-ukrajnai műveleteinek támogatására. Előző nap kevesebb repülést hajtottak végre, valószínűleg a kedvezőtlen időjárási közülmények miatt” – jegyezte meg.

A Harkiv elleni reggeli támadással kapcsolatban a légierő szóvivője kifejtette, hogy az orosz csapatok Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerekből nyitottak tüzet a városra.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy lapinterjúban elmondta:

a várt nagyszabású orosz offenzíva már folyik, de nagyon alacsony intenzitással, ami miatt sokak számára még nem érzékelhető.

Kiemelte: az orosz erők elé azt a stratégiai feladatot tűzte ki a moszkvai vezetés, hogy március 31-ig érjék el Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határait.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Facebookon arról írt, hogy Kijev várakozásai szerint hamarosan megérkeznek az első harckocsik a használatukra kiképzett ukrán katonákkal a nyugati partnerektől.

Közölte, hogy pénteken Németországban, Litvániában, Lettországban és Észtországban kiállítás nyílik az ukrajnai hadszíntéren megrongálódott orosz harckocsikból. Szavai szerint a felsorolt országok állampolgárai látják majd, hogy „az orosz tankok Ukrajnán keresztül csak múzeumi kiállítási tárgyakként juthatnak el Európába”.

Megjegyezte, hogy nyáron Lengyelországban és Csehországban rendeztek hasonló kiállítást.

A miniszter úgy véli, hogy ezeknek a kiállításoknak az oroszok számára is jelzéssé kell válniuk: „Európában látni fogják a valódi arcukat, ami korábban teljes félelmet keltett, de mostanában egyre gyakrabban undort és megvetést”.

Reznyikov kifejezte meggyőződését, hogy egyre több európai megbizonyosodik arról, hogy Oroszországot le kell győzni a csatatéren, „és ezt jobb Ukrajnában megtenni, minthogy később az otthona közelében kelljen megállítania az ellenséget”.

Közben Margarita Robles spanyol védelmi miniszter megerősítette, hogy az ország hat felújított Leopard 2 A4-es harckocsit ad át az ukrán hadseregnek – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál az El País spanyol napilapra hivatkozva.

Vlagyimir Putyin orosz elnök további háborúzásra készül, ezért meg kell erősíteni Ukrajna támogatását – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóján.

Egy évvel Oroszország Ukrajna elleni támadásának megindítása után „látjuk, hogy Putyin nem békére, hanem további háborúzásra készül” – fogalmazott Stoltenberg. Ezért meg kell erősíteni a Kijevnek nyújtott támogatást, megadni Ukrajnának mindazt, ami szükséges a megmaradásához – fűzte hozzá.

Leszögezte: nem lehet tudni, mikor ér véget a háború. „De ha majd véget ér, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a történelem nem fog megismétlődni” – folytatta. Megengedhetetlennek nevezte, hogy Oroszország „kiragadja magának az európai biztonság újabb és újabb szeleteit”.

Oroszország nem keresi a Nyugattal való nukleáris konfrontáció lehetőségét a START-egyezmény felfüggesztése után sem. „Azonban ha az Egyesült Államok azt akarja, hogy Oroszországot legyőzzék, akkor jogunk van megvédeni magunkat bármilyen eszközzel – beleértve az atomfegyvereket is” – írta szerdán Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetője a Telegram-oldalán. Ha ez megtörténne, akkor a világ egy globális konfliktus küszöbére kerülne, figyelmeztetett az egykori orosz elnök.

Vlagymir Putyin orosz elnök kedden jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START megállapodásban. „Kénytelen vagyok ma bejelenteni, hogy Oroszország felfüggeszti a részvételét a hadászati támadófegyverek betiltásáról szóló megállapodásról. Megismétlem: nem kilép belőle, hanem felfüggeszti a részvételét” – fogalmazott Putyin.

Oroszország történelmi határain folyik most harc – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök szedán a moszkvai Luzsnyiki stadionban a haza védelmezőjének ünnepe alkalmából megtartott nagygyűlésen és koncerten.

„Az érdekeink, embereink, kultúránk, nyelvünk és területünk védelmezésekor egész népünk a haza védelmezője” – mondta Putyin több tízezer ember előtt. Az orosz vezető kezet rázott az Ukrajnában közel egy éve elindított „különleges hadművelet” résztvevőivel, méltatva bátorságukat.

Igor Kimakovszkij, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója a Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva szerdán kijelentette, hogy keddre virradóra példátlan erejű ukrán tüzérségi támadás érte a Donyec-medence több városát, köztük Donyecket, Debalcevét és Mariupolt is.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” megbízott vezetője korábban közölte, hogy

a napokban ünnepelt évfordulók miatt a régióban fokozott készültségbe helyezték a légvédelmet.

Ezekben a napokban van ugyanis az évfordulója a 2014-es „kijevi államcsínynek”, a donyecki és a luhanszki régió „függetlensége” Moszkva általi tavalyi elismerésének, az Ukrajna ellen elindított háború kezdetének, valamint Oroszországban hagyományosan most ünneplik a haza védelmezőjének napját is.

Leonyid Paszecsnyik, az Ukrajnától elcsatolt luhanszki régió megbízott vezetője a TASZSZ hírügynökségnek szerdán kijelentette, hogy az általa igazgatott területen biztonsági okokból lekapcsolták a mobil internet használatát.

Az oroszországi Voronyezs, Belgorod, és Kurgan megyében szerda reggel megszólaltak a légvédelmi rakéták, és több helyi rádió is rakétatámadásra figyelmeztetett. A hatóságok szerint a hamisnak bizonyult riadót hackertámadás idézte elő.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, Hanti- és Manysiföldön, Nyizsnyevartovszkban tetten ért egy helyi lakost, aki diverzánsakcióra készült a helyi vasúthálózat kapcsolószekrényei ellen.

Korábban hasonló kísérleteket az ukrán titkosszolgálatokkal hoztak összefüggésbe.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt csaknem félezer halottjuk és sebesültjük volt, s a veszteségek több mint felét a Donyeck körzetében vívott harcok során szenvedték el.

A tábornok szerint az orosz haderő egyebek között megsemmisítette külföldi „zsoldosok” egy táborát a donyecki régióban levő Memrikben, továbbá egy vezetési pontot Dobrovilljánál, egy nagykaliberű aknavetőket és hozzájuk való lőszert gyártó üzemet Szumiban, valamint három hadianyagraktárat.