Holnap lép életbe a 10.szankciós csomag

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint az Oroszország ellen alkalmazott büntető intézkedések célja a háború befejezése lett volna, de ez máig nem történt meg. Az eddig bevezetett szankciók inkább csak a Közösségen belül inflációt és válságot idéztek elő. Az Európai Unió az újabb szankciókkal csak veszíthet, ezért Magyarországnak végig arra kell törekednie, hogy azok alkalmazása alól kivételt képezhessen – jelentette ki Villányi-Kovács Ilona az Origónak adott interjúban a jelenlegi, európai energiahelyzettel kapcsolatban. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint az Oroszország ellen alkalmazott büntető intézkedések célja a háború befejezése lett volna, de ez máig nem történt meg. Hozzátette: a szankciók nem érték el céljukat, ezért az Európai Uniónak a szankciós politika átgondolására és egyértelműen a békekötés előmozdítására kellene fókuszálnia, hiszen az fog életeket menteni és hozzájárulni az európai gazdasági környezet stabilitásához.

Az orosz-ukrán háború kirobbanásának első évfordulója lesz a héten. Az Európai Unió azóta kilencszer szankcionálta gazdaságilag Oroszországot, azonban az alkalmazott büntető intézkedések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

AZ OROSZ KÖZPONTI BANK IDŐSZERŰ BEAVATKOZÁSAI, A MEGMARADT ENERGIAEXPORTBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK ÉS AZ OROSZOK ÚJ PIACOK FELÉ FORDULÁSA RENDSZERINT TOMPÍTOTTÁK AZ UNIÓS CSAPÁSOKAT.

Így a várt orosz gazdasági összeroppanás helyett azt tapasztalhattuk, hogy a tagállamokban egy-egy energiahordozó, üzemanyag tekintetében ellátási zavar lépett fel, az energiaválság és a drágán beszerzett energia felhajtotta a mindennapi megélhetést biztosító termékek árait is, az egekbe szökött az infláció.

A SZANKCIÓK HATÉKONYSÁGÁT AZONBAN MÁR EGYRE TÖBB TAGÁLLAMBAN MEGKÉRDŐJELEZIK.

Az eddig bevezetett szankciók kontraproduktívak voltak, a Közösségen belül inflációt és válságot idéztek elő. Az Európai Unió az újabb szankciókkal csak veszíthet, ezért Magyarországnak végig arra kell törekednie, hogy azok alkalmazása alól kivételt képezhessen – jelentette ki Villányi-Kovács Ilona az Origónak adott interjúban a jelenlegi, európai energiahelyzettel kapcsolatban. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint az Oroszország ellen alkalmazott büntető intézkedések célja a háború befejezése lett volna, de ez máig nem történt meg.

A napokban éppen a holland külügyminiszter hívta fel arra a Közösség figyelmét, hogy a vállalatok rendre kijátsszák a szankciókat. Mindezek ellenére az Európai Unió február 24. napjával élesítené a tizedik szankciós csomagját.

A Világgazdaság elemzése szerint az atomenergia-ipar reneszánszát nagymértékben éppen az Oroszország elleni szankciók segítették elő. Mi történne hazánkban, ha Brüsszel kiterjesztené az atomenergiára vonatkozó szankciókat is?

Sikerként könyvelhetjük el, hogy a magyar kormány a franciákkal együtt elérte, hogy az atomenergia ne kerüljön bele a tizedik szankciós csomagba, hiszen a nukleáris energia embargója esetén súlyosbodna az energiaválság.

EURÓPÁBAN 18 DARAB, OROSZOK ÁLTAL TERVEZETT ATOMERŐMŰ VAN, KÖZTÜK A PAKSI IS, AMELY AZ ITTHON MEGTERMELT VILLAMOS ENERGIA TÖBB MINT 50 SZÁZALÉKÁT BIZTOSÍTJA.

Európa több tagállamában már eddig is lehetett tartani áramkimaradásoktól, hiszen egyre nehezebb fedezni a kontinens áramfelhasználását és megbízhatóan elegendő energiát biztosítani, különösen az Uniós energiastratégia központi elemévé vált megújuló energiaforrások által. Az atomenergia újbóli „felfedezése" annak köszönhető, hogy a modern gazdaságok érdeke az, hogy az áramellátás biztosítása folyamatos és zavartalan legyen. Emellett az „tiszta energiának" is tekinthető, azaz az előállításnak alacsonyak a környezetre gyakorolt káros hatásai.

Van most elegendő dízel Európában? Kell számítani rá, hogy komoly dízelhiány léphet fel rövid időn belül?

A dízellel kapcsolatban ki kell emelni, hogy Magyarország azon kevés tagállamok közé tartozik, amelyek az orosz energiától való függetlenedés megvalósítására időt nyertek. Ugyanis a kormány sikeres lobbitevékenységének köszönhetően mentesülhetett Magyarország a kőolaj-kereskedelmet érintő, mind 2022 decemberében és mind a 2023 februárjában hatályba léptetett büntetőintézkedések alkalmazása alól.

Ennek következtében Magyarország továbbra is vásárolhat orosz forrásból származó kőolajat, a Barátság vezetéken zavartalanul folytatódhat hazánkba is a szállítás mindaddig, amíg nem történik politikai változás, esetleg a vezeték ellen irányuló fizikai támadás.

Magyarországon, illetve a régiós országokban az ellátásbiztonság biztosított marad egészen addig, amíg elérhető az orosz olaj. Európában viszont előfordulhat dízelhiány és a magas áraktól is tartani lehet.

AZ UNIÓ 2023. FEBRUÁR 5-ÉT MEGELŐZŐEN MÉG FELHALMOZOTT OROSZ NYERSOLAJBÓL, A HATÁLYBA LÉPETT EMBARGÓT KÖVETŐEN AZONBAN AZ OROSZ DÍZELT MÁS FORRÁSOKBÓL, PÉLDÁUL SZAÚD-ARÁBIÁBÓL ÉS KUVAITBÓL HELYETTESÍTI.

Ezeknél a szerződéseknél viszont félő, hogy az Unió átcímkézett, orosz terméket vásárol, amely szintén a szankciós politika kidolgozatlanságára utal.