tóth gabi
Jobboldali intézményvezetők tiltakoznak.
Önkényes, elfogult és diszkriminatív az Európai Bizottság megbízásából készült jogállamisági jelentés Magyarországról szóló fejezete. Erre több jobboldali, konzervatív elemzőközpont vezetője hívta fel a bizottság figyelmét egy meglehetősen határozott hangvételű levélben.
A Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel és Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet vezetői, Gát Ákos Bence, a Danube Institute kommunikációs és külkapcsolati igazgatója, valamint Faragó Csaba és ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány külügyi vezetője és jogi szakértője által jegyzett dokumentumban az áll, hogy bár számos magyar kutatóintézetet és NGO-t (nem kormányzati szervezetet) is meghallgattak, a kereszténység és a nemzeti szuverenitás talaján álló szervezetek véleményét és megfigyeléseit gyakorlatilag teljes mértékben figyelmen kívül hagyták. A levél aláírói hangsúlyozták: ez ugyanígy történt az elmúlt három évben a jelentés korábbi változatainak esetében is.
Az aláírók meggyőződése szerint a módszertani és a strukturális hibákból arra lehet következtetni, hogy előre eldöntötték, mi legyen a hazánkról szóló jogállamisági jelentések konklúziója.
„Az Európai Bizottság neki tetsző módon választja ki a különböző véleményeket, ami arra utal, hogy egyes szervezeteket csak azért kérdeznek meg, hogy kipipálhassák ezt a részét is a procedúrának, s a gondos körültekintés látszatát keltsék” – fogalmaztak a levélben. A dokumentum aláírói kitértek arra is, hogy
a jelentéshez anyagot gyűjtő brüsszeli küldöttség vezetésével megbízott Magyar Gábor rendszeresen elfogult bírálatokat fogalmaz meg a kormánnyal szemben, ami miatt összeférhetetlenséget vélelmeznek az ügyvéd látogatásvezetői tevékenysége kapcsán.
Mint felidézték, Magyar egy néhány évvel ezelőtti interjúban arról beszélt, hogy csak azért fontolgatta az ügyvédi praxisa felszámolását, mert úgy ítélte meg, hogy ez a lépés is a kormány legitimitását gyengítené. – Én ebben a drámában nem szeretnék statiszta lenni, inkább felcsapok színikritikusnak – fogalmazott Magyar Gábor 2017 októberében a Magyar Ügyvéd nevű blognak.
A pandémia óta egyébként a jelentés elkészítéséhez szükséges országlátogatás gyakorlatilag a mai napig videókonferenciákon tartott beszélgetésekben merül ki.
Magyar Gábor pályájával, ügyeivel a Magyar Nemzet már több terjedelmes írásban is foglalkozott.
Ezekből pedig egyértelműen kiderült, hogy a jogász személyében tulajdonképpen a Soros-hálózat egyik tagja került Brüsszelben kulcspozícióba a magyarországi jogállamiság helyzetének megítélése kapcsán.
Ezt támasztja alá egy korábban készült életrajz, amely szerint Magyar Gábor 1995-ben elvégezte New Yorkban a Soros György amerikai spekuláns által támogatott New School for Social Research „Demokrácia és sokszínűség” programját, később pedig – magyar jogászdiplomájának megszerzése után – a londoni székhelyű Fair Trials International jogi szakértői tanácsadó testületének tagja volt. Utóbbit szintén támogatta Soros György alapítványa, az Open Society Foundations.
Magyar Gábor – Magyar György baloldali politikus fia – már 1995 óta járt Soros képzéseire.
Magyar Gábor 2017-ben állt munkába az Európai Bizottságnál, közelebbről a jogállamisággal és igazságszolgáltatással foglalkozó főosztályon. Egyes információk szerint Magyar már részt vett a 2018-as magyar választás előtt megjelent országjelentés elkészítésében, az igazságszolgáltatás és az ügyészség helyzetét vizsgálva. A tavalyi hazai országgyűlési voksolás előtt ismét felmerült Magyar Gábor szerepvállalása, akkor a hazánkról készülő, 2021-es jogállamisági jelentés előkészítő delegációjának kapcsolattartójaként emlegették. Híradások szerint ő állította össze például azoknak a magyarországi civil szervezeteknek a listáját, amelyekkel az Európai Bizottság konzultált a hazai jogállamiság helyzetét firtató dokumentum elkészültekor. De ő volt a szakértője a Magyarország elleni, hetes cikkely szerinti, jogállamiságinak nevezett eljárásnak is. Az uniós jelentések rendre elmarasztalták hazánkat.