Zelenszkij: Oroszországnak felelnie kell a nemzetközi törvényszék előtt az olenyivkai mészárlásért

A Donyeck megyei Olenyivka büntetőtelepén tömegesen megölt ukrán katonák ügye lesz az egyik olyan vád, amelyet Oroszország ellen emelnek a nemzetközi törvényszéken – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a Twitteren.

„Hat hónappal ezelőtt Oroszország szörnyű terrortámadást hajtott végre Olenyivkában. Nem hagyjuk, hogy ez a bűncselekmény feledébe merüljön. Minden halott ukrán katonára emlékezünk, és küzdünk a halálukért felelős személyek megbüntetéséért. Az elkövetőket megtalálják és bíróság elé állítják. Az Olenyivkában történt alattomos tömeggyilkosság lesz az egyik vádpont az orosz agresszor elleni nemzetközi törvényszéken” – írta az ukrán államfő.

Július 29-én az orosz sajtó arról számolt be, hogy az ukrán erők ágyúzása következtében az olenyivkai büntetőtelepen fogva tartott ukrán katonák közül legalább 53-an meghaltak

– emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán vezérkar tagadta, hogy az ukrán hadsereg lőtte volna a büntetőtelepet. Szerintük az oroszok ily módon próbálták meg elrejteni a foglyok kínzását és meggyilkolását.

Az ukrán titkosszolgálat úgy vélte, hogy az ukrán foglyok megölését Jevgenyij Prigozsin személyes utasítására a Wagner zsoldoscsoport tagjai szervezték meg anélkül, hogy ezt egyeztették volna az orosz védelmi minisztérium vezetésével. A Nemzetközi Vöröskereszt tavaly októberben jelezte: az orosz fél nem engedi, hogy meglátogassák az Olenyivkában fogva tartott ukrán katonákat.

Zelenszkij hétfőn Mikolajiv megyében tett munkalátogatásán megvitatta a dél-ukrajnai hadműveleti helyzetet, valamint az orosz erők rakéta- és dróntámadásainak következményeit.

A megbeszélésen szót ejtettek a térség energetikai infrastruktúrájának állapotáról és védelmének eszközeiről is. Emellett szó volt a régió oktatási intézményeinek helyreállításáról, a megye gazdaságának hosszú távú fellendítésének lehetőségeiről és új munkahelyek teremtéséről.

Denisz Smihal miniszterelnök a Politico című brüsszeli hírportálnak adott interjújában – amelyet a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál szemlézett –, azt mondta: Ukrajnának az az „ambiciózus terve”, hogy a következő két éven belül csatlakozzon az Európai Unióhoz. „Ezért arra számítunk ,hogy idén, 2023-ban már le tudjuk folytatni a tárgyalások előzetes szakaszát” – tette hozzá.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy interjúban ezzel összefüggésben kijelentette, hogy Ukrajnának szisztematikusan gyengítenie kell Oroszországot, ehhez pedig aktívan integrálódnia kell az euroatlanti és az európai struktúrákba.

„A mi feladatunk, Ukrajna feladata az Oroszországi Föderáció rendszerszintű és állami szintű meggyengítése. Ehhez aktívan be kell lépnünk az euroatlanti és európai struktúrákba: politikai, gazdasági, biztonsági, jogi, humanitárius és oktatási struktúrákba egyaránt”

– hangsúlyozta a hírszerzés vezetője.

A német légierő, a Luftwaffe vadászgépei „elfogtak” és Németország légterének elhagyására kényszerítettek egy orosz katonai repülőgépet a Balti-tenger térségében.

A katonai incidens még pénteken történt, számolt be a német Focus magazin online kiadása hétfőn.

„A QRA (Quick Reaction Alert – a Légierő gyorsreagálású egysége, a szerk.) azonosított egy Iljusin 20-as (IL–20, COOT-A) típusú repülőgépet a Balti-tenger felett.”

„Manőverezése során a repülőgép többször is irányt változtatott, viselkedése nem volt kiszámítható és egyértelmű”

– írták a Team Luftwaffén, a német légierő hivatalos Twitter-oldalán.

A kínai külügyi szóvivő szerint az Egyesült Államok idézte elő az ukrajnai válságot, és jelenleg is „a legjelentősebb olyan tényező, amely szítja a konfliktust”.

Mao Ning hétfőn pekingi sajtótájékoztatóján azt mondta: azzal, hogy Washington nehézfegyverekkel látja el Ukrajnát, csak súlyosbítja és hosszabbítja a konfliktust.

A szóvivő kérdésre reagálva fogalmazta meg ezeket a vádakat. A kérdés azzal kapcsolatban hangzott el, hogy amerikai vádak szerint kínai vállalatok valószínűleg inkább az orosz felet támogatják az ukrajnai háborúban. Mao Ning leszögezte, hogy „alaptalan gyanúsításról” és zsarolásról van szó, és Kína nem fogja tétlenül nézni, hogy az Egyesült Államok megsértse a kínai cégek jogait és érdekeit.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap kezd kétnapos látogatást Pekingben.

Franciaország és Ausztrália tüzérségi lőszerekkel segíti Ukrajnát – közölte hétfőn a párizsi külügyminisztérium a két ország védelmi tárcavezetőinek tanácskozása nyomán.

A diplomáciai tárca tájékoztatása szerint a francia és az ausztrál fél megállapodott abban, hogy 155 milliméteres – harckocsik elhárítására is alkalmas – tüzérségi lőszerekkel fogják ellátni az ukrán hadsereget.

Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter, akit a France Info hírrádió idézett, több ezer – közösen gyártott – lőszer átadásáról beszélt. Ausztrál hivatali partnere, Richard Marles pedig egy többmilliós projektről, illetve a francia és ausztrál védelmi ipar újabb együttműködéséről szólt.

Párizs és Canberra között korántsem volt felhőtlen a katonai együttműködés az utóbbi években. Ausztrália 2021 szeptemberében az Egyesült Államokkal, illetve az Egyesült Királysággal váratlanul új biztonsági szövetséget hozott létre „AUKUS” néven, amellyel megtorpedózott egy francia-ausztrál tengeralattjáró-szerződést.

Párizs felindultan reagált arra, hogy ezzel elesett egy 56 milliárd dolláros szerződéstől. Időközben a két ország kapcsolatai rendeződtek.

Megérkeztek Nagy-Britanniába azok az ukrán katonák, akiket a brit Challenger 2 harckocsik üzemeltetésére képeznek ki a brit fegyveres erők szakértői – közölte vasárnap a londoni védelmi minisztérium.

A tárca a Twitteren közzétett rövid tájékoztatásban nem részletezte a kiképzésre érkezett ukrán harckocsizók számát. Az ismertetéshez mellékelt két fotón az látszik, hogy az ukrán kontingens civil ruhás tagjai a brit királyi légierő (RAF) egyik Airbus A330 Voyager repülőgépéből szállnak ki egy meg nem nevezett brit katonai repülőtéren.

A tájékoztatás szerint ukrán harckocsizók érkeztek Nagy-Britanniába, ahol elkezdődik kiképzésük „az Oroszország elleni folytatódó harcra”. A brit kormány a nyugati NATO-szövetségesek közül elsőként hozott döntést páncélosok ukrajnai szállításáról.

A Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit kap Nagy-Britanniától, és a fegyverszállítási csomagban szerepel „hozzávetőleg harminc” AS-90 önjáró löveg is.

A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben.

Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS-90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.

A londoni miniszterelnöki hivatal már a bejelentéssel egy időben közölte, hogy napokon belül megkezdődik az ukrán katonák kiképzése a Challenger 2 harckocsik és az önjáró lövegek üzemeltetésére, részeként annak a programnak, amelynek keretében több ezer ukrán katona kapott nagy-britanniai kiképzést az elmúlt hat hónapban.

Üdvözölte az amerikai és a német harckocsik ukrajnai szállításáról hozott döntéseket szerdán Rishi Sunak brit miniszterelnök, de Ukrajna még erőteljesebb támogatását kérte a szövetségesektől.

Szerdán az amerikai kormány Abrams, a német kormány Leopard 2 típusú harckocsik szállítását jelentette be Ukrajna számára.

A nagy nyugati NATO-szövetségesek közül azonban elsőként London hozott döntést hasonló segítségnyújtásról: a Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit kap Nagy-Britanniától, és a fegyverszállítási csomagban szerepel „hozzávetőleg harminc” AS-90 önjáró löveg is.

A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben.

Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS-90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.

A londoni miniszterelnöki hivatal szerda esti tájékoztatása szerint Rishi Sunak tárgyalt az amerikai, a német, a francia és az olasz vezetőkkel, akiknek kifejezte elismerését a harckocsik ukrajnai szállításáról hozott döntéshez. A brit kormányfő a Downing Street szóvivője szerint kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy a döntés más országokat is a példa követésére sarkallhat.

Sunak ugyanakkor azt kérte a szövetséges vezetőktől, hogy a következő hetekben és hónapokban nyújtsanak még intenzívebb támogatást Ukrajnának.

A brit kormányfő véleménye szerint Oroszország egyértelműen hátrányba került, és lehetőség nyílt a nemzetközi közösség számára a tartós ukrajnai béke megteremtését célzó erőfeszítések gyorsítására – fogalmazott szerdai tájékoztatásában a brit miniszterelnöki hivatal szóvivője.

A Downing Street illetékese szerint a telefonos egyeztetésen mindegyik vezető elismeréssel szólt a hadianyag-szállítások erőteljes összehangoltságáról, valamint az Ukrajnának nyújtott folyamatos humanitárius és gazdasági támogatásról a civil infrastruktúra elleni „válogatás nélküli és barbár” orosz támadások közepette.

A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerdán bejelentette, hogy eddig csaknem kétmilliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott pénzintézet az orosz agresszióra reagálva 2023 végéig 3 milliárd euró értékű külön befektetési programra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára.

Szerdai beszámolójában az EBRD közölte, hogy jó úton halad e cél teljesítése felé: a keretből eddig 1,7 milliárd eurót helyezett ki az ukrán gazdaságba, és további 200 millió euró finanszírozást mozgósított partnerbankok bevonásával.