Turbó fokozatra kapcsol az amerikai hadiipar, hogy kielégítse Ukrajna fegyverigényét

Az amerikai hadiipar gyártási kapacitása a koreai háború (1950-1953) idején tapasztalt szintre fog emelkedni, miután az Amerikai Védelmi Minisztérium (Deparment of Deffence - DoD) arról határozott, hogy a következő két évben 500 százalékkal megnöveli a tüzérségi lövedékek és a hagyományos lőszerek gyártását - írja a New York Times, egy, a lap birtokába került Pentagon-jelentésre hivatkozva. A Times beszámolója szerint a gyártási kapacitás ilyen szintű bővítése egyértelműen a Kijevnek küldött katonai segélyekre vezethető vissza, a szállítmányok ugyanis teljesen kimerítették az amerikai hadsereg készleteit.

Mielőtt Oroszország tavaly február inváziót indított Ukrajna ellen, az amerikai hadsereg havonta mintegy 14 400 tüzérségi lövedéket gyártott. Ezt a termelési kapacitást a Pentagon először tavaly szeptemberben megháromszorozta, majd januárban meg is duplázta. Hivatalos adatok szerint az amerikai hadügy jelenleg havi 90 ezer lövedéket gyárt. Ezt szeretnék az ötszörösére emelni a következő 24 hónap során. 

Douglas R. Bush, az amerikai hadsereg titkárhelyettese azt mondta, hogy az Egyesült Államok azon néhány ország egyike, amely jelentős tartalékokkal rendelkezik tüzérségi fegyverekből háború és béke idején egyaránt. Most azonban a készletek megcsappantak, és ezt a leghamarabb pótolni kell. Meg nem erősített források szerint a háború kirobbanása óta az USA nagyjából egymillió darab tüzérségi lövedéket küldött Ukrajnába.

A New York Times továbbá arról számolt be, hogy a termelés növelése mellett a DoD évente nagyjából 1 milliárd dollárt (365 milliárd forint) szándékozik költeni a következő 15 évben a kormány tulajdonában lévő hadianyag-gyártó létesítmények korszerűsítésére, növelve az automatizálást és a lőszerek gyorsabb előállításának kapacitását.

Fontos megjegyezni, hogy a tüzérségi fegyvereket széles körben alkalmazzák az orosz-ukrán háborúban. Egyes becslések szerint a szemben álló felek naponta több ezer taracklövedéket lőnek ki egymásra a több mint 960 kilométer hosszú frontvonal mentén. Szakértők úgy vélik, hogy ezek a fegyverek felelősek a háborús áldozatok legnagyobb százalékáért, melyeket immáron mindkét oldalon több mint 100 ezer főre becsülnek.

Joe Biden amerikai egyébként szerdán jelentette be, hogy 31 darab M1 Abrams harckocsit küld Ukrajnába. Biden egy újságírói kérdésre reagálva tagadta, hogy a németek kényszerítették volna rá arra, hogy a korábbi húzódozás után mégis belemenjen a tankok küldésébe. Mint fogalmazott, csak garantálni szeretné Ukrajna együttes erővel történő megsegítését. Biden azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok segíteni fog az ukránoknak a tankok fenntartásában és a személyzet kiképzésében is.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma csütörtökön újabb szankciókkal sújtotta az ukrajnai harcokban is jelentős szerepet vállaló, jelentős nemzetközi bűnszervezetnek minősített Wagner orosz katonai magáncéget.

„A Wagner alkalmazottai komoly bűnügyi tevékenységet folytatnak, ideértve tömeges kivégzéseket, nemi erőszakot, gyermekek elhurcolását és fizikai bántalmazásokat a Közép-afrikai Köztársaságban és Maliban” – ismertette állásfoglalásában a pénzügyi tárca.

A büntetőintézkedések keretében zárolják a Wagner Egyesült Államok területén található esetleges vagyonát, illetve megtiltják amerikai állampolgároknak, hogy ügyleteket folytassanak a csoporttal.

Az amerikai pénzügyi tárca ezen felül további szankciókat is kivetett a zsoldoscsapattal szemben, amiért tagjai állítólag részt vettek civilek – különösen nők és gyerekek – elűzésében, valamint kórházak elleni támadásokban a Közép-afrikai Köztársaságban.

Washington mindemellett szankciós listára helyezett olyan jogi személyeket is, amelyeket azzal vádol, hogy támogatják a Wagner tevékenységeit. A lajstromra felkerült az orosz székhelyű Terra Tech részvénytársaság és a kínai Changsha Tianyi Space Science and Technology Research Institute, valamint olyan egyéb cégek és magánszemélyek, akik és amelyek az orosz védelmi iparhoz köthetők.

Az orosz főügyészség felvette csütörtökön a Meduza független híportált a nemkívánatos szervezetek listájára. A szervezet munkatársai, valamint támogatói ezután akár börtönbüntetéssel is sújthatók – jelentette az Interfax hírügynökség.

Az egyik legjelentősebb független orosz médiumot, a Meduzát 2014-ben alapították Rigában a Lenta.ru hírportál korábbi munkatársai, akik felmondtak miután a portál tulajdonosa, Alekszandr Mamut úgy döntött, hogy kirúgja Galina Timcsenko főszerkesztőt.

A Meduzát az orosz igazságügyi minisztérium már 2021-ben „külföldi ügynöknek” minősítette.

A főügyészség mostani véleménye szerint a Meduza tevékenysége fenyegetést jelent az Oroszországi Föderáció alkotmányos rendjének alapjaira és biztonságára.

A mostani döntést követően a szervezetnek be kell szüntetnie minden oroszországi tevékenységét, és a hatóságok zárolhatják a szervezet Oroszországban lévő pénzeszközeit és vagyonát, továbbá a vele együttműködő orosz állampolgárokat büntetőjogilag felelősségre lehet vonni. Pénzügyi támogatásáért akár öt év börtön is kiszabható. Ezenkívül a szervezet által közzétett anyagok terjesztése vagy a rájuk hivatkozás is bűncselekménynek minősül.

Az Egyesült Államok és a kollektív Nyugat országai egyre inkább részeseivé válnak az ukrajnai konfliktusnak azzal, hogy Kijev harckocsikkal történő támogatása mellett döntöttek – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságírókkal.

„Az európai fővárosokból és Washingtonból folyamatosan olyan nyilatkozatok érkeznek, melyek szerint a különböző fegyverrendszerek, köztük harckocsik Ukrajnába küldése semmiképpen sem jelenti azt, hogy ezek az országok vagy a szövetség (a NATO) részt vesznek az Ukrajnában zajló harci cselekményekben. Ezzel kategorikusan nem értünk egyet. Moszkva mindent, amit a szövetség és az általam említett fővárosok tesznek, a konfliktusban való közvetlen részvételnek tekint. Úgy látjuk, hogy ez fokozódik” – mondta Peszkov.

Korábban Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy Washington nem az Oroszország elleni, hanem a szabadságáért folytatott harcához szállít tankokat Ukrajnának, ami szerinte nem jelentett fenyegetést Oroszországra nézve. Az azt a tisztázó kérdésre, hogy a Kreml őszintének tartja-e Biden szavait, a Kreml szóvivője kijelentette:

„Igazodjanak ahhoz, amit fentebb mondtam”. Közölte, hogy a Kreml a tankszállítások bejelentése után sem kíván változtatni a „különleges hadművelet” státusán.

Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről szóló bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az Ukrajnába juttatandó nyugati tankok nem fognak változtatni az ukrajnai font helyzetén. A diplomata szerint a lépés mögött Európa alárendelésének szándéka áll, az, hogy az amerikaiak a lehető legkevésbé keveredjenek bele a konfliktusba, Európát pedig szembefordítsák Oroszországgal.

„Minél jobban bővül az Ukrajnának nyújtott segítség, annál szélesebbé válnak a különleges művelet határai”

– mondta a diplomata.

Gavrilov szerint a nyugati országok az Oroszországgal való konfrontáció új szintjére lépnek azzal, hogy tankokkal szerelik fel az ukrán fegyveres erőket.

„Korábban a tárgyalások során a kézifegyverekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztunk itt (Bécsben) – vagyis azzal, hogy megakadályozzuk az ilyen fegyvereknek a konfliktusövezetekbe kerülését -, valamint a hordozható légvédelmi rakétarendszerek feletti ellenőrzéssel. Dokumentumokat dolgoztunk ki, de mostanra ezek gyakorlatilag mind félre lettek téve, mert a Nyugat egyszerűen nem tartja be őket, sőt, új szintre lép”

– mondta Gavrilov.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a testület sajtószolgálatának közleménye szerint kijelentette, hogy az ukrajnai helyzet a hibrid háborúra való többéves amerikai előkészületek következménye, valamint a többpólusú világ kialakulásának megakadályozására tett kísérlet.

Peszkov egyébként kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már régóta megszűnt potenciális tárgyalópartnernek lenni Vlagyimir Putyin orosz államfő számára. Emlékeztetett arra, hogy Zelenszkij a béke ígéretével nyerte meg a választásokat, ám, mint kiderült, nem is állt szándékában teljesíteni a rendezés alapjának tekintett minszki megállapodásokat, hanem a háborúra készült.

A szóvivő így kommentálta Zelenszkijnek a Sky News brit tévécsatornán tett kijelentését, miszerint „nem érdekelt” a Putyinnal folytatandó tárgyalásokban, aki, mint az ukrán elnök fogalmazott, számára egy „senkivé” vált a háború kirobbantásával.

Magyarország és a magyar nép máris nagy árat fizetett az ukrajnai háborúért, a nagyhatalmaknak ezért a konfliktus elhúzódásának, eszkalációjának kockázatával járó lépések helyett végre a béketeremtésre kellene fókuszálniuk – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki nyílt vitáján.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a béketeremtésről és a béke fenntartásáról szóló ülésen köszönetet mondott a testület japán elnökségének a tanácskozás összehívásáért, mondván, hogy ez rendkívül időszerű és egyedülálló is, ugyanis a nemzetközi politikai diskurzust még mindig inkább a háborús retorika uralja.

„A háborús retorika nagyon hangos, míg a békeretorikát alig hallani” – fogalmazott.

Rámutatott, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarországon súlyosan és azonnal érezhetők a fegyveres konfliktus negatív hatásai, ezért a kormány rendkívüli módon érdekelt a békében.

Több mint egymillió menekült távozott Magyarországon keresztül Ukrajnából, hazánk a valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, mintegy 7 milliárd euróról 17 milliárd euróra nőtt az energiaimport éves költsége, az infláció az egekben van – sorolta.

Ráadásul – emlékeztetett rá – ukránok mellett kárpátaljai magyarok is nagy számban esnek áldozatául a harcoknak.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország máris nagy árat fizetett ezért a háborúért, annak ellenére, hogy a magyar emberek soha nem akartak háborút és nem is felelősek azért.

„A magyar emberek rendkívül világossá tették a tavalyi parlamenti választáson, hogy ez nem a mi háborúnk, nem akarjuk ezt a háborút és nem akarunk részt venni semmilyen háborúban senki ellen” – húzta alá.

Majd kitért a háború tragikus következményeire is, kiemelve, hogy emberek ezrei halnak meg, milliók kényszerülnek lakóhelyük elhagyására, családokat szakítanak szét, a szankciók pedig hatalmas kihívást jelentenek az európai gazdaság számára.

„Lehet, hogy ez több száz vagy ezer kilométerre, egy óceánnal arrébb kicsit másképp néz ki, de higgyék el nekem, hogy mi, akik a szomszédságban élünk, nagyon súlyosnak látjuk a helyzetet” – jelentette ki.

„Kérem, fogadják ezen üzenetet a közvetlen szomszédságból, ennek a háborúnak haladéktalanul véget kell érnie, mert a 25. órában vagyunk, a békére kell fókuszálnunk” – tette hozzá.

A miniszter ezzel kapcsolatban felszólította a nemzetközi közösséget, hogy a háború retorikáját váltsa fel a béke retorikája, és a nagyhatalmak kerüljék a háború elhúzódásának, eszkalációjának kockázatával járó intézkedéseket, sőt nyilatkozatokat is.

Leszögezte: a fegyverszállítások fokozása helyett a tűzszünet megteremtésére és a béketárgyalások megkezdésére kellene összpontosítani.

„Az ENSZ nem a hasonlóan gondolkodó országok integrációjaként jött létre, ez egy platform a vitára, olyan országok között is, amelyek nem szívesen ülnek egy asztalhoz” – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a kommunikációs csatornák elvágásával a világ a békének még a reményét is feladná.