Ismét légiriadó volt Ukrajna egész területén

Nem sokkal dél után ismét légiriadót rendeltek el Ukrajna egész területén, ezzel egy időben pedig több vadászgép is a levegőbe emelkedett Fehéroroszországban – számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A légiriadó helyi idő szerint 12 óra 45 perckor kezdődött a fővárosban, Kijevben és az ország középső részében lévő Poltava megyében, majd Ukrajna teljes területére kiterjedt. A szirénák légi csapások veszélyére figyelmeztetnek, de támadásról egyelőre nem érkezett hír.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában pénteken azt írta, hogy az elmúlt napban az orosz erők tűz alá vették a déli Herszon megyében Csornobajivka és Komisani településeket, valamint a keleti Donyeck megyében található Bahmut város lakóövezeteit lőtték.

A megyeszékhelyen, Herszonban egy helyi lakos vesztette életét,

a régióban lévő Beriszlavban pedig lövedék csapódott egy családi házba, a benne élő házaspár és 12 éves fiuk meghalt. Csütörtökön Herszon megyében hat civil vesztette életét és négy sebesült meg, a Donyeck megyei orosz támadások következtében pedig egy helyi lakos halt meg és három szenvedett sérüléseket.

Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról adott hírt, hogy péntekre virradóan Nyikopol város környékén két települést lőttek az orosz erők. Személyi sérülést nem okoztak a támadások, de több családi ház, egy gáz- és egy villanyvezeték megrongálódott.

A luhanszk megyei kormányzói hivatal közlése szerint az orosz megszállók Sztarobilszk településen fokozták a helyi lakosok ellenőrzését, a tüzérségi erők nagy hatékonysága miatt azt gyanítva, hogy segítik az ukrán hadsereget.

Elsősorban a lakosok mobiltelefonjait ellenőrzik, és külön figyelmet fordítanak azokra, akiknek ukrán mobilszolgálatók előfizetőinek számát találják a hívott számok listájában – írta a kormányzóság.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig Ukrajnában hozzávetőleg 110 250 orosz katona halt meg, közülük 530 az elmúlt napban. Csütörtökön az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz katona repülőgépet, egy helikoptert és 23 harckocsit.

Az ukrán tüzérség nem állt le az Oroszország által egyoldalúan kihirdetett fegyvernyugvás életbe lépését követően – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium hivatalos szóvivője pénteken.

„Annak ellenére, hogy az orosz hadseregcsoportosulás ma, január 6-án, moszkvai idő szerint 12 órától betartotta a tűzszünetet, a kijevi rezsim folytatta a lakott területek és az orosz csapatok állásainak lövését” – jelentette ki a szóvivő.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön egyoldalúan 36 órás tűzszünetet rendelt el a fronton az ortodox karácsony alkalmából, amelynek betartására az ukrán felet is felhívta. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a fegyvernyugvást elutasította.

Az orosz katonai szóvivő azt mondta, hogy

az ukrán fegyveres erők Liman irányában, a Luhanszki Népköztársaságban lévő Belohorivka település közelében és a Zaporizzsja megyei Novopavlivka környékén nyitottak tüzet a Moszkva által meghirdetett fegyvernyugvás életbe lépése urán.

Közölte, hogy az ukrán tüzelőállásokat az orosz megtorló tűz elfojtotta. A helyi hatóságok szerint az ukrán hadsereg a tűzszünet életbe lépését követően három alkalommal is lőtte Donyeck lakónegyedeit.

A Konasenkov által ismertetett pénteki hadijelentés szerint a tűzszünet életbe lépését megelőző napon Donyeck irányában folytatódott az orosz offenzíva, amelynek következtében mintegy nyolcvan ukrán katona esett el és sebesült meg, két harckocsi, három gyalogsági harcjármű és öt egyéb jármű pedig megsemmisült.

A tábornok azt mondta, hogy Kupjanszk irányában az ukrán fegyveres erők több mint negyven katonát, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet és két egyéb járművet, Liman irányban több mint hatvan katonát – köztük három diverzáns- és felderítő csoport tagjait –, három páncélozott harcjárművet és négy kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig több mint félszáz katonát, egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet és három kisteherautót veszítettek.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a jelentés értelmében 65 tüzérségi állásra, valamint 102 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, eltalálva egyebek között az ukrán 95. ejtőernyős rohamdandár parancsnokságát Liman közelében, három lőszerraktárt, egy Sz-300-as légvédelmi rakétaindítót és a radarját, egy D-20-as löveget, egy amerikai gyártmányú M-777-es tarackot, valamint egy AN/TPQ-36 és AN/TPQ-50 típusú ellentűzradart.

Az orosz légierő vadászgépe lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, a légvédelem pedig öt drónt és nyolc amerikai gyártmányú HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 360 repülőgépet, 199 helikoptert, 2839 drónt, 400 légvédelmi rakétarendszert, 7437 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 971 sorozatvetőt, 3783 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7951 speciális katonai járművet semmisítettek meg. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Németország és az Egyesült Államok páncélozott személyszállító járműveket szállít Ukrajnának a háborúban elfoglalt védvonalak erősítésére. Erről állapodott meg Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök csütörtök délutáni telefonos egyeztetésük során.

Scholz a várakozásokkal szemben nem modern Leopard harckocsikat, hanem Marder típusú páncélozott szállítójárműveket ígért, emellett egy Patriot légvédelmi üteggel is támogatni kívánja az ukrán légvédelmet – számolt be a német RND sajtóhálózata csütörtök este.

A Marder páncélosokat több mint 50 éve építették a Bundeswehr számára, míg Washington szintén régebbi fejlesztésű Bradley harckocsikat küldene Kijevnek.

Az Egyesült Államok már korábban kilátásba helyezte, hogy Patriot légvédelmi rendszereket telepít Ukrajnába.

Emmanuel Macron elnök szerdán francia fejlesztésű könnyű harckocsikat ígért Ukrajnának.ű

Hivatalosan állami használatba került a kijevi Pecserszki Lavra kolostor fő székesegyháza, a Nagyboldogasszony-székesegyház és a refektórium temploma – közölte Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter csütörtökön a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A két létesítmény ez idáig is állami tulajdonban, de az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű „szárnyának” használatában volt. Az állami használatbavételről szóló dokumentum aláírási ceremóniáján nem jelent meg Pavlo metropolita, a Lavra Moszkva-barát vezetője.

„Most fejezte be munkáját a Nagyboldogasszony-székesegyház és a refektórium templomának az ukrán ortodox egyháztól az államnak történő átadásával foglalkozó bizottság, amelyben a nemzeti örökségért felelős testület, a Miller ügyvédi iroda, az ukrán ortodox egyház és a kulturális tárca képviselői vettek részt” – írta Tkacsenko.

Szavai szerint a bizottság ez év január 2-án kezdte meg munkáját,

és ingatlanleltárral, valamint a két épület műszaki vizsgálati okiratának elkészítésével foglalkozott. A bizottság átfogó leltárt készített a Nagyboldogasszony-székesegyház és a templom vagyonáról, az ikonosztázok és ikonok állapotáról, valamint egyéb ingatlanokról.

A miniszter közölte, hogy a bizottság munkájának eredményeit követően az ukrán ortodox egyház dokumentumot írt alá az egyházi épületek visszaadásáról.

„Annak ellenére, hogy Pavlo metropolita nem jelent meg a bizottság legutóbbi ülésén, ez nem akadályozta meg az állami vagyon visszaadását” – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: az ukrán egyházi létesítményeknek az egész ukrán népet kell szolgálniuk. „A jövőben is ragaszkodunk ehhez az elvhez” – szögezte le Tkacsenko.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy

a refektórium temploma és a Nagyboldogasszony-székesegyház 2016-ban került a moszkvai patriarkátus fennhatóságát elismerő ukrán ortodox egyház használatába.

A bérleti szerződés 2022. december 31-én lejárt.

Tavaly év végén az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a rendőrséggel és a nemzeti gárdával együtt kémelhárítási műveletet hajtott végre a Moszkva-barát egyházi „szárny” több kolostorában és templomában, így a kijevi Pecserszki Lavrában is.

Az SZBU közlése szerint a házkutatások során találtak oroszbarát irodalmat, jelentős mennyiségű készpénzt euróban, dollárban és rubelben, valamint „gyanús” orosz állampolgárokat.