Brüsszel nem a megegyezésre törekszik

Brüsszel a Magyarországot jogosan megillető uniós források lehívását 17 feltétel vállalásától tette függővé, majd 2022 decemberében az Európai Bizottság elfogadta a hazánk helyreállítási tervét, valamint aláírta a partnerségi megállapodást. A szóban forgó források egy jelentős hányadának tényleges kifizetése viszont 27 „szupermérföldkő” teljesítéséhez kötött, tehát Magyarország – egyelőre – nem jutott hozzá az országnak járó uniós források egy részéhez. A Századvég utánajárt annak, hogy a felnőtt magyar lakosság mit gondol Brüsszel – hazánkkal szemben tanúsított – uniós forrásokkal kapcsolatos politikájáról.

Jelentős társadalmi elutasítottság övezi az uniós források megvonását

Magyarország Kormánya – ahogy a Századvég decemberi elemzése rámutatott – az Európai Bizottsággal párbeszédet folytatva hónapok óta törekszik a hazánknak járó uniós forrásokkal kapcsolatos megegyezésre, azonban Brüsszel újabb és újabb feltételeket szabva akadályozza a tényleges kifizetések egy jelentős részét.

A brüsszeli vezetés gyakorlatát a magyar közvélemény határozottan ellenzi. A kutatási adatok tanúsága szerint a magyarok közel háromnegyede (74 százaléka) elutasítja, hogy Brüsszel visszatartsa a hazánknak jogosan járó uniós forrásokat.

Ehhez hasonlóan 10-ből 6 megkérdezett (60 százalék) úgy érzi, hogy Brüsszel az említett források tekintetében valójában nem a megegyezésre, a kompromisszum elérésére törekszik, hanem Magyarország megbüntetésével példát kíván statuálni.

Brüsszel nem azonos mércével méri a tagállamokat

Az európai közösség hatékony működésének fontos előfeltétele lenne, hogy a brüsszeli vezetés az egyes tagállamokkal szemben ne alkalmazzon hátrányos megkülönböztetést, ezért a felmérés kitért az Európai Unióban tapasztalható kettős mérce kérdésére is.

A magyarok közel kétharmada (64 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy Magyarországgal és más tagállamokkal szemben létezik a kettős mérce az Európai Unióban.

Valamennyi uniós tagállamban többen gondolják úgy, hogy a szankciók elsősorban az Európai Unió gazdaságának ártottak, semmint Oroszországnak. A Századvég Európa projektje részeként megkérdezettek háromnegyede recessziót valószínűsít.

Az Európai Unió szankciós politikájával szemben észszerű elvárás, hogy az nagyobb kárt okozzon Oroszországnak, mint Európának, és mint ismert, ez is volt az eredeti céljuk. Mivel a büntetőintézkedések nem voltak képesek felgyorsítani a háború lezárását (sőt a fegyveres konfliktus egyre mélyül), és az EU kilátásai romlanak, egyre több kritika éri a közösség korábbi törekvéseit. Az uniós kormányfők a következő év elején várhatóan döntenek majd az EU szankciós politikájának jövőjéről – közölte a Századvég, ismertetve egyúttal kutatása eredményeit is.

Az Európa projekt kutatásából kiderül,

Európa kárait legnagyobb arányban a szankciókritikus déli tagállamok (Görögország: 55, Ciprus: 54 százalék) és Magyarország (52 százalék) tartja nagyobbnak az orosz költségeknél. A szankciópárti országokban az arány kisebb, de jelentős: Dániában 19, Finnországban 20, Észtországban és Lengyelországban 24 százalék. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy

Komoly drágulást hoz a szankciós politika

Nem csupán nem teljesült, hanem a szankciós politika tovább drágította az energiát, ugyanis az eredeti tervekkel ellentétben szakmai szempontokat felülírva, politikai okokból módosult. Újabb és újabb szankciókat vetettek ki az orosz szénre és más szilárd tüzelőanyagokra, a nyersolajra és a finomított kőolajtermékekre, az orosz energiaágazat más területeire, továbbá ársapkát vezettek be az olajra és a gázra is – hangsúlyozta megkeresésünkre Hárfás Zsolt mérnök. Az atomenergetikai szakértő hozzátette,

A szakértő szerint már most is látható, hogy a közeljövőben szén-, gáz-, olaj- és áramhiánnyal is számolni kell Európában. Egyben rámutatott, az energetikai szankciók nyertese az Egyesült Államok, jó példa erre, hogy az idei évben megsokszorozódott az Európába irányuló amerikai LNG mennyisége. 

Miközben az Egyesült Államok egyértelmű nyertese a kialakult helyzetnek, addig Európa többsége recesszióra számít. A választ megjelölők csaknem negyede (72 százaléka) recessziót vár 2023-ra és 23 százalékuk szerint a gazdasági teljesítmény jelentős csökkenése már az adatfelvételkor (2022. október 13. és december 7. között) is problémát okozott. Azoknak az aránya, akik szerint a jövő évi recesszió elkerülhető, az EU átlagában mindössze öt százalék, a felmérés következménye pedig egyértelműen az, hogy az uniónak felül kellene vizsgálni a szankciós politikáját.