Amerikai csúcstechnológiával vannak felszerelve az Ukrajnát pusztító drónok

Több mint egy tucat amerikai és nyugati vállalat által gyártott csúcstechnológiás alkatrészt találtak egy tavaly ősszel Ukrajna felett lelőtt iráni drónban - írja a CNN, egy, a lap birtokába került ukrán titkosszolgálati jelentésre hivatkozva.

Az Iránban gyártott, és az ukrán légtérben semlegesített Shahed-136 öngyilkos robotrepülőben összesen 52 különböző nyugati alkatrészt azonosítottak az ukrán szervek. Ezek döntő többségét, szám szerint 40 darabot 13 amerikai cég gyártotta, a fennmaradó 12-öt pedig kanadai, svájci, japán, tajvani és kínai cégek. Hogy pontosan milyen alkatrészekről van szó, azt az ukránok jelentése nem részletezte, de a CNN szerint a félvezetőktől és a GPS-moduloktól kezdve egészen a nagyobb alkatrészekig, így a hajtóművek is ezek között vannak.

Annak érdekében, hogy Irán ne juthasson fejlett nyugati technológiákhoz, az Egyesült Államok évek óta szigorú exportellenőrzési korlátozásokat és szankciókat tart életben az országgal szemben. Most azonban a szankciók még szigorúbb végrehajtását tervezik, és arra ösztönzik a vállalatokat, hogy jobban ellenőrizzék saját ellátási láncaikat, és megpróbálják azonosítani azokat a harmadik feleket, amelyek ezeket a termékeket a latorállamoknak forgalmazzák. Igaz, arra egyelőre semmilyen bizonyíték nincs, hogy az iráni drónban talált amerikai alkatrészek gyártói megsértették volna a szankciókat, és tudatosan exportált volna alkatrészeket Iránnak, vagy csak egy harmadik fél révén kerültek rossz kezekbe.

Egy, a CNN-nek nyilatkozó szakértő ugyanakkor azt mondta, hogy az exportellenőrzéssel foglalkozó amerikai Iparbiztonsági Hivatal évtizedek óta pénzügyi nehézségekkel küzd, mivel a szövetségi kormány nem tartotta kiemelt fontosságúnak az ügynökség működését. És bár az exportellenőrzés szerepe az utóbbi időben - különösen az orosz-ukrán háború hatására - fölértékelődött, továbbra sem kapták meg az igazán hatékony működéshez szükséges forrásokat.

Jelentősen növelheti az ukrán hadsereg szárazföldi harci képességeit a szerdán bejelentett francia, illetve az egyelőre csak belengetett amerikai páncélos járművek szállítása. Mindez szintlépést jelenthet a fegyverszállításokban. A Nyugat egyre kevésbé foglalkozik azzal, mit szól Moszkva ahhoz, hogy egyre jobban belekeveredik az Ukrajna ellen vívott háborúba. Közben az ukránok továbbra is keveslik a felajánlásokat, és igyekeznek még jobb, még modernebb eszközöket beszerezni az Egyesült Államokból.

Emmanuel Macron elnök szerdán francia fejlesztésű könnyű harckocsikat ígért Ukrajnának. Csütörtökön Joe Biden amerikai elnök újságírói kérdésre válaszolva közölte, az Egyesült Államok is fontolgatja Bradley típusú páncélozott járművek szállítását Kijev részére.

Egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő szerint Bradley harckocsik is szerepelnek az újabb fegyvercsomagban, amelyet már ezen a héten bejelenthetnek

– értesült a The Washington Post.

Nem bóvlit küldenek a franciák

A francia AMX–10 RC könnyű, kerekeken mozgó harckocsit 1981 óta gyártják, és jelenleg is több mint 240 darab van szolgálatban a francia hadseregnél, igaz, fokozatosan vonják ki őket a forgalomból. A járművet általában veszélyes környezetben felderítő feladatokra, csapatszállításra és tűztámogatásra alkalmazzák. 105 milliméteres lövege elmarad a modern harckocsik szintjétől, ám a járművet rendkívül mozgékonynak és jó manőverezőnek tartják a szakértők.

AMX–10 RC egy 2021-es párizsi felvonuláson (Forrás: Wikipédia)

Szállítását szerda este jelentették be, miután Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnök telefonbeszélgetést folytatott. Egyelőre nem világos, hogy hány ilyen járművet szállít Franciaország Ukrajnába, ezek mikor érkeznek meg, és mikor állhatnak szolgálatba.

A Bradley ott volt az öbölháborúban és az iraki harcokban is

Az Omar Bradley, második világháborús amerikai tábornokról elnevezett, több mint 20 tonnás páncélos harcjármű akár 66 kilométer/órás sebességre is képes. Elsődleges feladata, hogy védett szállítást biztosítson a gyalogsági osztagok számára. A Bradley-ről köztudott, hogy nem tartozik a különösen sebezhető harcjárművek közé, ezért nem könnyű likvidálni, az pedig külön érdekesség, hogy az öbölháborúban eredményesen vette fel a harcot a szovjet gyártmányú, az oroszok által ma is nagy számban használt T–72-es harckocsikkal szemben.

M3 Bradley (Forrás: Wikipédia)

A jármű az 1980-as évek közepe óta az amerikai hadsereg alapvető csapatszállító eszköze a harcmezőkön. Az amerikai hadsereg több ezer ilyen páncélozott járművel van felszerelve, ezek egy részének átengedése jelentősen megnövelhetné az ukrán szárazföldi erők harci képességeket. „A Bradley jelentős előrelépés lenne a jelenlegi ukrán harcjárművekhez képest” – mondta David Perkins nyugalmazott tábornok a Bloombergnek. Perkins szerint a Bradley „több mint egyenrangú” az orosz gyalogsági harcjárművekkel és T–72-es harckocsikkal.

Ismét egy mérföldkő – felkészül Németország?

A vélhetően nemsokára meginduló páncélos járművek szállítása újabb szintlépést jelenthet az Ukrajnának nyújtott fegyverszállításokban. A Nyugat eleddig következetesen elutasította a páncélosokra vonatkozó ukrán kéréseket azzal érvelve, hogy ez logisztikailag túl bonyolult lenne ahhoz, hogy Ukrajnának érdemben hasznos legyen – emlékeztet a Washington Post cikke. De az ilyen fejlett eszközök szállítása azért is problémásnak számított, mert úgy tűnt, a Nyugat nem akarja túlfeszíteni a húrt Oroszországgal. Ez a hozzáállás azonban megváltozott, többek között a HIMARS rakétarendszerek december végén bejelentett szállításával.

Németország esete érdekes. Berlin már többször is kijelentette, nem tudja teljesíteni a Marder gyalogsági harcjárművekre és Leopard 2 harckocsikra vonatkozó ukrán kéréseket. A németek úgy fogalmaztak, nem kívánnak elsőként ilyen fegyvereket biztosítani Kijevnek. Lehet, hogy a legújabb bejelentések hatására újragondolják majd korábbi álláspontjukat?

Az ukránok örülnek, de ennél is sokkal többet akarnak

Szerdán az ukrán néphez intézett esti beszédében Zelenszkij megköszönte Macronnak a segítséget, egyúttal kijelentette,

„nincs észszerű oka annak, hogy Ukrajna még nem kapott nyugati típusú harckocsikat”, utalva arra, hogy a mostani bejelentések sem érintették az ukránok által régóta vágyott, rendkívül komoly erőt képviselő amerikai Abrams vagy német Leopard lánctalpasokat.

Hozzátette: „pontosan ebben az évben kell véget vetnünk az orosz agressziónak, és nem szabad elhalasztanunk egyetlen olyan védelmi képesség erősítését sem, amely felgyorsíthatja a terrorista állam legyőzését. A modern nyugati páncélozott járművek, harckocsik csak az egyik ilyen kulcsfontosságú képességet jelent.”

A France 24 idézi Shashank Joshi, a The Economist szerkesztőjének szavait, aki azt mondta, Ukrajna minél hamarabb nagyszabású offenzívát akar indítani, és ehhez több, nagy létszámú, mozgékony páncélos hadosztályra van szüksége. A lap szerint az ukránok tehát nyíltan beszélnek arról, hogy több páncélozott járműre van szükségük.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója decemberben Karácsonyi kívánságlistám címmel tett közzé bejegyzést a Twitteren, melyben azt írta, a(z azóta megkapott) Patriot rakétarendszer mellett szintén amerikai ATACM nagy hatótávolságú rakétákra, valamint Abrams, Leopard és Marder harckocsikra van szüksége Ukrajnának.

Szintén a Twitteren szorgalmazta a Leopard tankok Ukrajnába szállítását Guy Verhofstadt, a Renew Europe európai parlamenti frakció EP-képviselője. Szerinte a tegnapi bejelentések után most már nincs hová bújnia a német kormánynak.

Az amerikaiak hajlandók csúcsharckocsit küldeni, de csak nagyon sok pénzért

Legkomolyabb technikájukat, úgy tűnik, az amerikaiak sem adják ingyen. A lengyel védelmi miniszter szerda délelőtt jelentette be, hogy 1,4 milliárd dolláros szerződést írt alá az Abrams harckocsik második részletének, 116 darab M1A1 Abrams típusú tanknak a megvásárlásáról. Varsó ezzel egyébként több mint 300 szovjet szovjet T–72-es harckocsit vált majd le, amelyek jelentős részét tavaly nyáron adtak át Ukrajnának. Lengyelország az első európai ország, mely Abrams harckocsikat kapott az Egyesült Államoktól, ezeket Washington 2025 és 2026 folyamán szállítja le Varsónak.

Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon azt javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy az orosz-ukrán háború leállítását célzó, a békekötésre irányuló erőfeszítéseket egyoldalú tűzszünettel és „egy méltányos megoldást tartalmazó vízióval” mozdítsák elő – jelentette be a török elnöki hivatal csütörtöki közleményében.

Erdogan és Putyin elnök rendszeresen egyeztet telefonon az orosz-ukrán háború február 24-i kitörése óta. Törökország az ENSZ-szel karöltve fontos közvetítő szerepet játszott az ukrajnai kikötőkből induló gabonaexportot lehetővé tevő megállapodás tető alá hozásában.

„Erdogan elnök kifejtette, hogy a békekötést és a tárgyalásokat célzó felhívásokat egyoldalú tűzszünettel és egy méltányos megoldást tartalmazó vízióval mozdítsák elő” – fogalmazott az elnöki közlemény, hozzátéve, hogy Erdogan emlékeztette Putyint a gabonamegállapodás pozitív hatására.

Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonatermelője és -exportálója, de az ukrán gabonatermés és az export mértéke is visszaesett, amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, és tengeri blokád alá vonta kikötőinek egy részét.

A török és az orosz elnök ezenkívül egyeztetett a szíriai helyzetről is, ennek kapcsán Erdogan hangsúlyozta Putyinnak: konkrét lépésekre van szükség, hogy a szíriai határ környékét megtisztítsák a kurd fegyveresektől – fogalmazott a nyilatkozat.

Az ukrajnai politikai rendezés érdekében Kijevnek el kell fogadnia Moszkva követeléseit és a megváltozott területi realitásokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kreml sajtóosztályának tájékoztatása szerint csütörtökön török hivatali partnerének, Recep Tayyip Erdogan elnöknek.

Putyin azt hangoztatta, hogy a Nyugat romboló szerepet játszik a konfliktusban, mert fegyvert szállít Kijevnek, valamint műveleti információval látja el és célpontokat azonosít be a számára.

Mindemellett az Erdogan által a konfliktus politikai rendezése érdekében felajánlott török közvetítéssel kapcsolatban az orosz államfő „megerősítette Oroszország nyitottságát a komoly párbeszédre – feltéve, hogy a kijevi hatóságok eleget tesznek a jól ismert és többször hangoztatott (orosz) követeléseknek, és figyelembe veszik az új területi realitásokat” – olvasható a tájékoztatóban.

A két elnök szót ejtett az ukrán gabonaexportról szóló isztambuli megállapodásokról,

valamint az Oroszországból érkező élelmiszer- és műtrágyaszállítások feloldásáról is. „Hangsúlyozták a jóhiszemű, átfogó megközelítés szükségességét, amely magában foglalja az orosz export előtt álló valamennyi akadály felszámolását” – állt a közleményben.

A felek kitértek a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok további bővítésére, elsősorban az energiaágazatban. Hangsúlyozták az olyan stratégiailag fontos közös projektek végrehajtásának prioritását, mint egy regionális gázközpont létrehozása Törökországban és az akkuyui atomerőmű megépítése.

Putyin és Erdogan a szíriai rendezés kilátásaival kapcsolatban pozitívan értékelte az orosz, a török és a szíriai védelmi miniszter 2022 decemberében Moszkvában megtartott találkozóját,

amelyen részt vettek a három ország hírszerző szolgálati vezetői is.

A két államfő kifejezte abbéli reményét, hogy a háromoldalú kapcsolatok fejlesztése hozzájárul Szíria helyzetének kardinális javulásához, beleértve a területi integritás helyreállítását, a menekültprobléma megoldását és a nemzetközi terrorista szervezetek elleni küzdelmet.