Tovább gyűrűzik a brüsszeli korrupciós botrány

Egy soha nem látott mértékű botrány bontakozik ki a brüsszeli korrupciós ügy kapcsán, és könnyen lehet, hogy még csak a jéghegy csúcsát ismerjük – erről beszélt a Nézőpont Intézet vezetője a Kossuth Rádióban. Mráz Ágoston Sámuel szerint a helyzet abszurditását jól mutatja, hogy a hálózat vezetője, az Európai Parlament letartóztatott alelnöke korábban megszavazta, hogy az EP szerint Magyarországon nincs demokrácia.

Eva Kaili szocialista alelnök megbízatását még kedden szüntette meg az Európai Parlament. Neve már akkor bejárta az európai sajtót, hiszen kiderült a képviselő körül hatalmas korrupciós botrány kezd kialakulni, amelyről szinte óráról- órára jelentek meg újabb részletek.

Eva Kailit a múlt pénteken tartóztatták le a belga hatóságok. Hónapok óta figyelték, mert azt gyanították, kenőpénzt fogad el Katartól, cserébe azért, hogy az öböl-menti állam számára kedvező gazdasági és politikai döntéseket vigyen át az Európai Parlamenten.

Sajtóhírek szerint azóta az is kiderült, hogy a brüsszeli korrupciós botrány legalább hatvan uniós politikust érint, többségük szocialista vagy néppárti. A rendőrök már több, mint 20 házkutatást tartottak, főként Belgiumban. Eközben jelentős pénzösszegeket és egyéb ajándékokat foglaltak le. Eva Kaili apja a rajtaütés során éppen egy bankjegyekkel teli bőrönddel próbált elmenekülni.

A napokban arra is fény derült, hogy nemcsak Katar, hanem Marokkó is érintett a korrupciós ügyben. Ráadásul nincs kizárva az sem, hogy újabb arab országok neve is felmerül majd.

Egyre több a lebukás is

Letartóztatták már Pier Antonio Panzeri korábbi szocialista európai parlamenti képviselőt, Francesco Giorgit, Eva Kaili élettársát és a baloldalhoz kapcsolódó Nemzetközi Szakszervezeti Konföderáció főtitkárát, valamint a No Peace Without Justice civilszervezet igazgatóját is. Ellenük is pénzmosás, korrupció és bűnözői csoportban való részvétel miatt folyik vizsgálat.

Közben a főügyész az Európai Parlament egy másik képviselőjének, a szintén görög Maria Szpiraki mentelmi jogának a felfüggesztését is kérte. Eva Kaili-t december 22-én állítják bíróság elé.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Katargate: Akár 60 uniós politikus is érintett lehet a brüsszeli korrupciós botrányban

Húsz helyszínen nagyjából másfél millió euró, tisztázatlan eredetű készpénzt találtak a házkutatások során.

Könnyen meglehet, hogy még csak a jéghegy csúcsát ismerjük

„Egy soha nem látott mértékű korrupciós botrány bontakozik ki”  – erről beszélt a Nézőpont Intézet vezetője a brüsszeli korrupció kapcsán a Kossuth Rádióban. Mráz Ágoston Sámuel emlékeztetett: az Európai Unió legitimitását kérdőjelezi meg az ügy, hiszen kiderült, az Európai Parlamentben folyó vitákat valójában senki sem figyeli.

Hozzátette: a helyzet abszurditását jól mutatja, hogy a korrupciós hálózat vezetője, az Európai Parlament eddigi alelnöke eközben megszavazta, hogy Magyarországon nincs demokrácia.

„Senki nem vette ezt eddig észre, hogy az Európai Parlament elnöke, több beszédet tartott a plénumán az Európai Parlamentnek, amiben elég abszurd kijelentéseket tett, és a mindenki által ismert tényekkel szemben azt állította, hogy Katarban minden rendben volna. Tehát az Európai Parlamentben folyó vitákat valójában senki nem regisztrálta, ami mutatja, hogy ez az intézmény a nevével ellentétben nem parlamentként működik. Ha a magyar országgyűlésben elhangzott volna egy ilyen mondat az észrevettük volna. Az Európai Parlamentet valójában senki nem figyeli” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója.

„A brüsszeli korrupciós ügy a demokráciánk legnagyobb megcsúfolása” – erről pedig már a Fidesz kommunikációs igazgatója beszélt.

„Nem volt az európai baloldalnak problémája a jogállamisággal, amikor Gyurcsány Ferenc idején szemeket lövettek ki, de akkor, amikor nemzeti kormánya lett Magyarországnak, akkor rögtön probléma lett a jogállamisággal. Azok beszéltek eddig, oktatgattak, leckéztettek bennünket jogállamiságról meg korrupcióról, akik most az évtized legnagyobb Európai Uniós korrupciós botrányába keveredtek bele” – mondta Hollik Isvtán, a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Hollik István hozzátette: az évtized legnagyobb korrupciós botránya is jól mutatja, hogy az Európai Unió rosszul működik.  A migrációs válság, a koronavírus járvány, és az elhibázott brüsszeli szankciók is rávilágítottak arra, hogy az EU nem képes meghatározni, mi az európai érdek, így nem is tud eszerint cselekedni.

Katargate: Akár 60 uniós politikus is érintett lehet a brüsszeli korrupciós botrányban

Egy hete vették őrizetbe az Európai Parlament szocialista alelnökét, mert a gyanú szerint kenőpénzt fogadott el a katari kormánytól. Azóta kiderült, hogy húsz helyszínen nagyjából másfél millió euró, tisztázatlan eredetű készpénzt találtak a házkutatások során. Orbán Viktor csütörtökön arról beszélt: sokak szerint a szálak a legmagasabb szintekig is elvezethetnek, „ideje lecsapolni a mocsarat Brüsszelben” – számolt be az M1 Híradója.

Nem telik el nap újabb fejlemények nélkül a most már önálló nevet kapott európai parlamenti korrupciós történetben. A Katargate-nek nevezett megvesztegetési ügyben pénteken az Új Demokrácia nevű görög konzervatív kormánypárt függesztett fel egy csalással gyanúsított EP-képviselőt, Maria Szpiraki-t.

Egy hete, a botrány kirobbanásakor tartóztatták le a belga hatóságok Eva Kailit, az Európai Parlament egyik szocialista alelnökét, miután otthonában értékes ajándékokat és egy készpénzzel teli táskát találtak. Hónapok óta figyelték, mert azt gyanították, kenőpénzt fogad el Katartól, hogy cserébe kedvező gazdasági és politikai döntéseket próbáljon áterőszakolni az Európai Parlamenten az ország érdekében. Eddig csaknem 600 millió forintnyi kenőpénzről beszélnek a hatóságok.

Az egyre sokasodó gyanúsítások közepette az Európai Parlament legnagyobb frakciója eddig próbált elhatárolódni a korrupció-gyanús képviselőktől, mondván az a szocialisták belügye. Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője most szintén magyarázkodhat, hiszen a most meggyanúsított Maria Szpiraki az Európai Néppárt frakciójának tagja volt.

És az ügyben nincs megállás. Az Origó cikkében úgy fogalmazott: sajtóhírek szerint legalább hatvan uniós politikus lehet érintett az ügyben. Az elmúlt napokban több uniós politikus is arra utalt, hogy lesznek további gyanúsítások is.

„Az ügy nagyon komoly, megingathatja a demokráciába és a parlamentarizmusba vetett bizalmat”

– mondta Olaf Scholz német kancellár a brüsszeli eu-csúcs után.

A Magyarország ellen folyamatosan támadásokat intéző Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi, vagyis a LIBE bizottság elnöke pedig szakértők szerint egyenesen válságkommunikációs üzemmódba kapcsolt.

Mindannyian megdöbbentünk – ezt mondta a korrupciós botránnyal kapcsolatban az M1-nek adott interjújában Juan Fernando López Aguilar. A spanyol szocialista képviselő szerint az ügy csak az érintettekre tartozik.

Ez egy nagyon behatárolható korrupciós ügy, de csak azokat érinti, akik felelősek. Nincs hatással a képviselőcsoportra és egyáltalán nincs hatással az Európai Parlamentre – mondta a spanyol szocialista képviselő.

A brüsszeli korrupciós botrány tükrében furcsa az Európai Uniótól azt hallani, hogy Magyarországon nagyobb a korrupció, mint az uniós átlag – erről Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke beszélt az ATV-ben. A hazai korrupciós ügyeket feltárni hivatott hatóság hozzátette:

„Nagyon nehéz ma azt bizonyítani, hogy a korrupció Magyarországon ennyi, és akkor itt van egy szám. Vagy Csehországban ennyi, vagy Romániában ennyi. Ma azt látjuk egyébként akár a külföldi tőke beáramlásnál, akár bármilyen piaci szereplő létezésénél, hogy Magyarországnak nincsen egy nagyobb kockázati besorolása egyébként, mint a környező országoknak”

– mondta Bíró Ferenc.

A miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcsról bejelentkezve egy internetes videóban beszélt az uniós korrupciós ügyről. Azt mondta: a korrupciós botrány megrengette az európai intézményeket, folyamatosak a házkutatások és mindenki azt találgatja, hogy melyik brüsszeli politikusok lehet még érintett.

„Meghallgattuk az Európai Parlament elnökét, fölszólítottuk, kezdeményeztük, hogy a brüsszeli korrupciós botrány mély és átfogó kivizsgálása történjen meg. Ideje, hogy lecsapoljuk a mocsarat itt, Brüsszelben”

– mondta Orbán Viktor.

Uniós ügyeket figyelemmel kísérő elemzők arról beszélnek: képmutató, ahogy az elmúlt években az Európai Parlament Magyarországon kérte számon a korrupció elleni küzdelmet, most pedig története legnagyobb megvesztegetési botrányával kénytelen szembenézni.

Sajtóhírek szerint beismerő vallomást tett a korrupcióval vádolt EP-alelnök élettársa. Olasz és belga lapok úgy tudják, az olasz baloldali politikus elismerte, hogy kenőpénzt fogadott el Eva Kaili nevében. Több európai parlamenti (EP-) képviselő is nyilatkozott az M1-nek Strasbourgban, volt, akit megdöbbentett az ügy, de olyan is volt, aki inkább nem mondott semmit.

A Katarral kapcsolatos korrupciós esetről, illetve a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság igényéről szóló állásfoglalást fogadtak el a képviselők csütörtökön az Európai Parlamentben. A politikusok teljes körű belső vizsgálatot követeltek, együttműködve a belga hatóságokkal, valamint további intézkedéseket a hasonló esetek jövőbeni megelőzése érdekében.

„Mindannyian megdöbbentünk” – mondta az M1-nek adott nyilatkozatában a korrupciós botránnyal kapcsolatban Juan López Aguilar spanyol szocialista képviselő, aki szerint az ügy csak az érintettekre tartozik.

A szocialista képviselő, aki a Magyarország ellen folyamatosan támadásokat intéző Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi, azaz a LIBE Bizottság elnöke is egyben továbbá hozzátette:

„ez egy nagyon behatárolható korrupciós ügy, de csak azokat érinti, akik felelősek. Nincs hatással a képviselőcsoportra és egyáltalán nincs hatással az Európai Parlamentre”.

Azonban nem minden politikus válaszolt ennyire készségesen az M1 riportrének kérdéseire. Bár a hazánkat gyakran kritizáló belga liberális EP-képviselő véleményére is kíváncsiak voltunk, Guy Verhofstadt mindössze annyit válaszolt: „hallgassák meg a beszédemet, abból megtudhatják, hogy mit gondolok.”

Egy hete tartóztatták le Eva Kailit

Eva Kailit, az Európai Parlament egyik szocialista alelnökét csaknem egy hete tartóztatták le a belga hatóságok, miután otthonában értékes ajándékokat és egy készpénzzel teli táskát találtak.

Hónapok óta figyelték, mert azt gyanították, kenőpénzt fogad el Katartól, cserébe azért, hogy az öböl-menti állam számára kedvező gazdasági és politikai döntéseket próbáljon áterőszakolni az Európai Parlamenten.

Az M1 híradója a volt alelnök ügyvédjének, Michalis Dimitrakopoulosnak a szavait is idézte, aki hangsúlyozta, Kaili úgy érzi, hogy elárulták. „Az az álláspontja, hogy nem fogadott el kenőpénzt. Ártatlan, Katarnak nem volt szüksége rá, nem kellett megvesztegetnie, nem volt mit felajánlania Katarnak” – fogalmazott Dimitrakopoulos.

A görög politikus tehát minden vádat tagad, és ártatlannak vallja magát, ám sajtóhírek szerint nem csak nála, hanem több rokonánál is gyanúsan sok készpénzt találtak a rendőrök, amely látszik a szövetségi rendőrség fényképén is. A hatóságok továbbá azt is közölték, hogy összesen több mint másfél millió eurót foglalt le, amely összeg átszámítva 600 millió forintnál is többet jelent.

Kaili mellett három olasz állampolgárt is letartóztattak, őket bűnszervezetben és pénzmosásban való részvétellel gyanúsítják.

A Momentum EP-képviselője – aki személyesen dolgozott tárgyalóként a katari határozaton – az M1-nek azt mondta: megdöbbentő volt, hogy egyes képviselők milyen mértékben ellenálltak a katari rezsim kritizálásának.

A momentumos Cseh Katalin szerint a botrány ellenére az Európai Parlament továbbra is jogosan kritizál egyes tagállamokat jogállamisági kérdésekben.

„Az Európai Parlament fontos feladata az, hogy a világban zajló emberijog sértések, a jogállamiság megsértése, a korrupció ellen szót emeljen. Éppen ezért fontos az, hogy az intézmény sürgősen hozzon olyan reformintézkedéseket, amely visszaállítja az integritását” – mondta Cseh Katalin.

A korrupciós botrány árnyékot vetett az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójára is, amelyen ezúttal megjelent az Európai Parlament elnöke is.

„A mai napon nekilátok egy széleskörű reformcsomag kidolgozásának, aminek része lesz a visszaélések elleni védekezési rendszerünk megerősítése és a magatartási kódexünk felülvizsgálata”

– közölte Roberta Metsola az Európai Parlament elnöke.

Giorgia Meloni, olasz miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a korrupcióra adott reakciónak határozottnak kell lenni. „Nem szabad engedményeket tenni, a hitelességünk függ ettől. Az Európai Unió hitelessége és nemzeteink hitelessége, ezért követelni fogjuk, hogy alaposan vizsgálják ki, hogy mi történt, mert a történet valóban lesújtó” – tette hozzá Giorgia Meloni, aki pusztító hatásúnak nevezte a korrupciós botrányt.

„Ideje, hogy lecsapoljuk a mocsarat Brüsszelben”

Az uniós csúcsra is rányomta a bélyegét az Európai Parlamentet érintő korrupciós botrány. Erről beszélt a közösségi oldalára feltöltött videóban a miniszterelnök. A kormányfő azt mondta: mindenki tudta, hogy Brüsszel tele van korrupciós ügyekkel, de „most már olyan szintet ért el a dolog”, hogy a rendőröknek is intézkedniük kellett.

A korrupciós botrány megrengette az európai intézményeket, folyamatosak a házkutatások, eurómilliókat foglalnak le a rendőrök, és mindenki azt találgatja, mely brüsszeli politikusok lehetnek még érintettek – mondta Orbán Viktor. Hozzátette:

sokak szerint a szálak a legmagasabb szintekig is elvezethetnek.

A korrupciós botrány a bizonyíték arra, hogy az Európai Parlament kettős mércével mér a jogállamiság terén

Nemcsak az Európai Parlament, hanem az összes európai intézmény tekintélyét hosszú időre lerombolhatta a korrupciós ügy – így összegezte az alelnök őrizetbe vételével kirobbant botrány következményeit kollégánk.

Németi Noémi Strasbourgból, az uniós parlament székhelyéről jelentkezett, és elmondta: „szakértők egyébként éppen arra hívják fel a figyelmet, hogy a legtöbb választópolgár nem tesz különbséget az európai intézmények között, a korrupciós botrány ezért a teljes brüsszeli bürokráciára rányomhatja a bélyegét”.

A Politico azt is címlapon hozta, hogy az uniós jobboldali vezetők szerint a korrupciós botrány a bizonyíték arra, hogy az Európai Parlament kettős mércével mér a jogállamiság terén.

A lap példaként említi, hogy Eva Kaili volt például az egyik leghangosabb kritikusa a kondicionalistási mechanizmus alá vont Lengyelországnak. A Politico kiemeli továbbá, hogy korrupciós botrány politikai fegyver lehet azoknak a tagállami vezetőknek a kezében, akiket az európai parlament eddig pellengérre állított és kritizált azért, ahogyan az országaikat vezetik – tette hozzá a tudósító.