Kik állnak a brüsszeli korrupciós botrány hátterében?

Egy politikai nagyágyúkat is a soraiban tudó NGO állhat a néhány napja kirobbant brüsszeli korrupciós botrány középpontjában a Politico szerint. A lap úgy tudja, már többen is őrizetben vannak azok közül, akik a szervezethez köthetők. Így például egyik parlamenti alkalmazottjuk, Francesco Giorgi, aki a főgyanúsított, Eva Kaili volt EP-alelnök élettársa. Elemzők szerint a másokat korrupcióval vádoló Európai Parlament minden hitelességét elvesztette.

A brüsszeli korrupciós botrány azután robbant ki, hogy Eva Kaili, görög szocialista politikusnál, és más, hozzá közel álló személyeknél, házkutatások sorozatát tartották, amelyek keretében összesen több mint másfél millió eurót, azaz 600 millió forintnyi készpénzt foglaltak le a rendőrök.

Eva Kailit hónapok óta figyelték a hatóságok, mert azt gyanították, kenőpénzt fogad el Katartól, cserébe azért, hogy az öböl-menti állam számára kedvező gazdasági és politikai döntéseket vigyen át az Európai Parlamenten. Azóta az is kiderült, hogy Marokkó is érintett lehet az ügyben, de az sincs kizárva, hogy újabb arab országok neve is felmerül majd.

A hírek szerint a brüsszeli korrupcióban legalább hatvan uniós politikust lehet érintett, többségük szocialista vagy néppárti.

A letartóztatottak között van például Pier Antonio Panzeri, korábbi szocialista európai parlamenti képviselőt is. A Politico című hírportál cikke szerint lényegében ő és civil szervezete áll a korrupciós botrány középpontjában.

A brüsszeli lap cikkét szemlézte a Magyar Nemzet is, amely szerint Panzeri azután alapította civil szervezetnek álcázott lobbiügynökségét, hogy 2019-ben elveszítette Európai Parlamenti tagságát.

Ezután jött létre a Fight Impunity, vagyis a „Harcolj a büntetlenség ellen!” nevű NGO.

Ehhez a szervezethez köthető személyek közül már sokakat vizsgálati fogságba is helyeztek, például egyik parlamenti alkalmazottjukat, Francesco Giorgit, aki a főgyanúsított, Eva Kaili barátja és aki – a hírek szerint – nemrég beismerő vallomást is tett.

A Politico cikkéből az is kiderült, hogy a Fight Impunity – a törvényi kötelezettség ellenére – nem regisztráltatta magát az EP-nél mint lobbiszervezet, ennek ellenére olyan befolyásos támogatói voltak, mint Federica Mogherini, az unió korábbi kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Bernard Cazeneuve volt francia miniszterelnök, valamint Dimitrisz Avramopulosz volt migrációs biztos is.

A botránnyal kapcsolatban Kovács Attila az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója a Kossuth Rádióban közölte, érdekes belegondolni, hogy a mostani vesztegetési botrány főgyanúsítottja, Eva Kaili rendre megszavazta Magyarország elítélését az EP-ben.

„Ez az európai baloldal nagy korrupciós botránya. Ez szemmel látható. Szocialista képviselők érintettek az eddigi hírek szerint”

– tette hozzá Kovács Attila.

A Nézőpont Intézet európai uniós kutatási igazgatója szerint minden európai polgárnak érdeke, hogy a belga hatóságok felgöngyölítsék az ügyet, és megnyugtató válaszokat adjanak a polgároknak.

Szikra Attila, az Alapjogokért Központ elemzője szerint a kirobbant korrupciós ügy miatt hiteltelenné válhat az Európai Parlament, közölte:

„lenullázta az EP hitelességét a korrupciós ügyekben ez a történet”.

Egy soha nem látott mértékű botrány bontakozik ki a brüsszeli korrupciós ügy kapcsán, és könnyen lehet, hogy még csak a jéghegy csúcsát ismerjük – erről beszélt a Nézőpont Intézet vezetője a Kossuth Rádióban. Mráz Ágoston Sámuel szerint a helyzet abszurditását jól mutatja, hogy a hálózat vezetője, az Európai Parlament letartóztatott alelnöke korábban megszavazta, hogy az EP szerint Magyarországon nincs demokrácia.

Eva Kaili szocialista alelnök megbízatását még kedden szüntette meg az Európai Parlament. Neve már akkor bejárta az európai sajtót, hiszen kiderült a képviselő körül hatalmas korrupciós botrány kezd kialakulni, amelyről szinte óráról- órára jelentek meg újabb részletek.

Eva Kailit a múlt pénteken tartóztatták le a belga hatóságok. Hónapok óta figyelték, mert azt gyanították, kenőpénzt fogad el Katartól, cserébe azért, hogy az öböl-menti állam számára kedvező gazdasági és politikai döntéseket vigyen át az Európai Parlamenten.

Sajtóhírek szerint azóta az is kiderült, hogy a brüsszeli korrupciós botrány legalább hatvan uniós politikust érint, többségük szocialista vagy néppárti. A rendőrök már több, mint 20 házkutatást tartottak, főként Belgiumban. Eközben jelentős pénzösszegeket és egyéb ajándékokat foglaltak le. Eva Kaili apja a rajtaütés során éppen egy bankjegyekkel teli bőrönddel próbált elmenekülni.

A napokban arra is fény derült, hogy nemcsak Katar, hanem Marokkó is érintett a korrupciós ügyben. Ráadásul nincs kizárva az sem, hogy újabb arab országok neve is felmerül majd.

Egyre több a lebukás is

Letartóztatták már Pier Antonio Panzeri korábbi szocialista európai parlamenti képviselőt, Francesco Giorgit, Eva Kaili élettársát és a baloldalhoz kapcsolódó Nemzetközi Szakszervezeti Konföderáció főtitkárát, valamint a No Peace Without Justice civilszervezet igazgatóját is. Ellenük is pénzmosás, korrupció és bűnözői csoportban való részvétel miatt folyik vizsgálat.

Közben a főügyész az Európai Parlament egy másik képviselőjének, a szintén görög Maria Szpiraki mentelmi jogának a felfüggesztését is kérte. Eva Kaili-t december 22-én állítják bíróság elé.

Könnyen meglehet, hogy még csak a jéghegy csúcsát ismerjük

„Egy soha nem látott mértékű korrupciós botrány bontakozik ki”  – erről beszélt a Nézőpont Intézet vezetője a brüsszeli korrupció kapcsán a Kossuth Rádióban. Mráz Ágoston Sámuel emlékeztetett: az Európai Unió legitimitását kérdőjelezi meg az ügy, hiszen kiderült, az Európai Parlamentben folyó vitákat valójában senki sem figyeli.

Hozzátette: a helyzet abszurditását jól mutatja, hogy a korrupciós hálózat vezetője, az Európai Parlament eddigi alelnöke eközben megszavazta, hogy Magyarországon nincs demokrácia.

„Senki nem vette ezt eddig észre, hogy az Európai Parlament elnöke, több beszédet tartott a plénumán az Európai Parlamentnek, amiben elég abszurd kijelentéseket tett, és a mindenki által ismert tényekkel szemben azt állította, hogy Katarban minden rendben volna. Tehát az Európai Parlamentben folyó vitákat valójában senki nem regisztrálta, ami mutatja, hogy ez az intézmény a nevével ellentétben nem parlamentként működik. Ha a magyar országgyűlésben elhangzott volna egy ilyen mondat az észrevettük volna. Az Európai Parlamentet valójában senki nem figyeli” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója.

„A brüsszeli korrupciós ügy a demokráciánk legnagyobb megcsúfolása” – erről pedig már a Fidesz kommunikációs igazgatója beszélt.

„Nem volt az európai baloldalnak problémája a jogállamisággal, amikor Gyurcsány Ferenc idején szemeket lövettek ki, de akkor, amikor nemzeti kormánya lett Magyarországnak, akkor rögtön probléma lett a jogállamisággal. Azok beszéltek eddig, oktatgattak, leckéztettek bennünket jogállamiságról meg korrupcióról, akik most az évtized legnagyobb Európai Uniós korrupciós botrányába keveredtek bele” – mondta Hollik Isvtán, a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Hollik István hozzátette: az évtized legnagyobb korrupciós botránya is jól mutatja, hogy az Európai Unió rosszul működik.  A migrációs válság, a koronavírus járvány, és az elhibázott brüsszeli szankciók is rávilágítottak arra, hogy az EU nem képes meghatározni, mi az európai érdek, így nem is tud eszerint cselekedni.

Egy hete vették őrizetbe az Európai Parlament szocialista alelnökét, mert a gyanú szerint kenőpénzt fogadott el a katari kormánytól. Azóta kiderült, hogy húsz helyszínen nagyjából másfél millió euró, tisztázatlan eredetű készpénzt találtak a házkutatások során. Orbán Viktor csütörtökön arról beszélt: sokak szerint a szálak a legmagasabb szintekig is elvezethetnek, „ideje lecsapolni a mocsarat Brüsszelben”.

Nem telik el nap újabb fejlemények nélkül a most már önálló nevet kapott európai parlamenti korrupciós történetben. A Katargate-nek nevezett megvesztegetési ügyben pénteken az Új Demokrácia nevű görög konzervatív kormánypárt függesztett fel egy csalással gyanúsított EP-képviselőt, Maria Szpiraki-t.

Egy hete, a botrány kirobbanásakor tartóztatták le a belga hatóságok Eva Kailit, az Európai Parlament egyik szocialista alelnökét, miután otthonában értékes ajándékokat és egy készpénzzel teli táskát találtak. Hónapok óta figyelték, mert azt gyanították, kenőpénzt fogad el Katartól, hogy cserébe kedvező gazdasági és politikai döntéseket próbáljon áterőszakolni az Európai Parlamenten az ország érdekében. Eddig csaknem 600 millió forintnyi kenőpénzről beszélnek a hatóságok.

Az egyre sokasodó gyanúsítások közepette az Európai Parlament legnagyobb frakciója eddig próbált elhatárolódni a korrupció-gyanús képviselőktől, mondván az a szocialisták belügye. Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője most szintén magyarázkodhat, hiszen a most meggyanúsított Maria Szpiraki az Európai Néppárt frakciójának tagja volt.

És az ügyben nincs megállás. Az Origó cikkében úgy fogalmazott: sajtóhírek szerint legalább hatvan uniós politikus lehet érintett az ügyben. Az elmúlt napokban több uniós politikus is arra utalt, hogy lesznek további gyanúsítások is.

„Az ügy nagyon komoly, megingathatja a demokráciába és a parlamentarizmusba vetett bizalmat”

– mondta Olaf Scholz német kancellár a brüsszeli eu-csúcs után.

A Magyarország ellen folyamatosan támadásokat intéző Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi, vagyis a LIBE bizottság elnöke pedig szakértők szerint egyenesen válságkommunikációs üzemmódba kapcsolt.

Mindannyian megdöbbentünk – ezt mondta a korrupciós botránnyal kapcsolatban az M1-nek adott interjújában Juan Fernando López Aguilar. A spanyol szocialista képviselő szerint az ügy csak az érintettekre tartozik.

Ez egy nagyon behatárolható korrupciós ügy, de csak azokat érinti, akik felelősek. Nincs hatással a képviselőcsoportra és egyáltalán nincs hatással az Európai Parlamentre – mondta a spanyol szocialista képviselő.

A brüsszeli korrupciós botrány tükrében furcsa az Európai Uniótól azt hallani, hogy Magyarországon nagyobb a korrupció, mint az uniós átlag – erről Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke beszélt az ATV-ben. A hazai korrupciós ügyeket feltárni hivatott hatóság hozzátette:

„Nagyon nehéz ma azt bizonyítani, hogy a korrupció Magyarországon ennyi, és akkor itt van egy szám. Vagy Csehországban ennyi, vagy Romániában ennyi. Ma azt látjuk egyébként akár a külföldi tőke beáramlásnál, akár bármilyen piaci szereplő létezésénél, hogy Magyarországnak nincsen egy nagyobb kockázati besorolása egyébként, mint a környező országoknak”

– mondta Bíró Ferenc.

A miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcsról bejelentkezve egy internetes videóban beszélt az uniós korrupciós ügyről. Azt mondta: a korrupciós botrány megrengette az európai intézményeket, folyamatosak a házkutatások és mindenki azt találgatja, hogy melyik brüsszeli politikusok lehet még érintett.

„Meghallgattuk az Európai Parlament elnökét, fölszólítottuk, kezdeményeztük, hogy a brüsszeli korrupciós botrány mély és átfogó kivizsgálása történjen meg. Ideje, hogy lecsapoljuk a mocsarat itt, Brüsszelben”

– mondta Orbán Viktor.

Uniós ügyeket figyelemmel kísérő elemzők arról beszélnek: képmutató, ahogy az elmúlt években az Európai Parlament Magyarországon kérte számon a korrupció elleni küzdelmet, most pedig története legnagyobb megvesztegetési botrányával kénytelen szembenézni.