Brüsszeli közleményében Ursula von der Leyen arról tájékoztatott, hogy az újabb uniós szankciók – amelyek immár a kilencedik csomagot alkotják – legalább kétszáz személyre és szervezetre terjednek majd ki, közöttük az orosz fegyveres erőkre, valamint egyes tisztjeire.

Megszorító intézkedések vonatkoznának a védelmi ipart támogató vállalatokra, politikusokra, köztük miniszterekre, tartományi kormányzókra és politikai pártokra. A lista a civilek elleni brutális és szándékos orosz rakétatámadások, az ukrán gyermekek Oroszországba történő elrablása és az ukrán mezőgazdasági termékek ellopásának felelőseit tartalmazza – fogalmazott az elnök.

Az Európai Bizottság szankciók bevezetését javasolja további három orosz bankkal szemben,

beleértve az Orosz Regionális Fejlesztési Bankot, hogy – mint a bizottsági elnök fogalmazott – „tovább bénítsuk Vlagyimir Putyin orosz elnök pénzautomatáit”.

A brüsszeli testület újabb exportellenőrzéseket és korlátozásokat is bevezetne, különösen a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre. Az intézkedés vegyi anyagokat, idegmérgeket, elektronikai és informatikai eszközök alkatrészeit érinti.

„Meg fogjuk szüntetni Oroszország hozzáférését mindenféle drónhoz és pilóta nélküli légi járműhöz” – jelentette ki Ursula von der Leyen, aki ezzel kapcsolatban azt is közölte, hogy a bizottsági javaslat megtiltaná a drónmotorok kivitelét közvetlenül Oroszországba, de minden olyan országba is, például Iránba, amelyek drónokat szállíthatnak Moszkvának.

A bizottsági elnök szerint az intézkedés az „orosz propagandagépezetet” is célba veszi azáltal, hogy négy további hírcsatornának szüntetné meg az európai elérhetőségét, és letiltaná azokat minden terjesztési platformról.

Ursula von der Leyen arról is tájékoztatott, hogy

a testület további gazdasági intézkedéseket javasol az orosz energia- és bányászati ágazattal szemben, beleértve az újonnan tervezett bányászati beruházások betiltását Oroszországban.

Ez a csomag kiegészíti a tengeren szállított orosz olajra vonatkozó, hétfőn hatályba lépett teljes uniós importtilalmat, csakúgy, mint az EU, a G7 csoport és Ausztrália által elfogadott olajárplafont – húzta alá.

„Kiállunk Ukrajna mellett, és mindent megteszünk, hogy Oroszország megfizessen kegyetlenségéért” – fogalmazott a brüsszeli testület elnöke, majd hozzátette: az EU korábban bevezetett nyolc szankciós csomagja már „kemény” hatást ért el.

„A dollárbaloldal még most is a szankciók mellett áll” – tartalmazza a Fidesz szerdai közleménye.

A nagyobbik kormánypárt baloldali ellenzéki pártok azon nyilatkozataira reagált, amelyek szerint a üzemanyagok ársapkájának eltörlése kormányzati kudarc és újabb megszorítást jelent.

Mint írták, a szankciók miatt egész Európában elszálltak az üzemanyagárak, a napokban életbe lépett olajszankciók pedig még nehezebb helyzetet teremtettek.

„Sajnálatos, hogy a baloldal a guruló dollárokért cserébe még most is azt igyekszik bizonyítani, hogy a szankciók működnek, miközben a szankciók miatt kellett kivezetni a benzinárstopot, amit a baloldal a kezdetek óta ellenzett” – fogalmazott közleményében a Fidesz.

Gulyás Gergely: A szankciók miatt kell kivezetni a benzinárstopot

A hétfőn hatályba lépett kőolajszankciók után két nappal a kormány – a Mol javaslatára – az üzemanyagárstopot megszünteti – jelentette be kedden késő este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten.

A tárcavezető hangsúlyozta: a brüsszeli szankciók eredménye az, hogy a 480 forintos üzemanyagárat nem lehet az ország összes benzinkútján a magyar családoknak biztosítani.

Gulyás Gergely jelezte: a szankciók életbe lépése az elmúlt napokban mindenki által megtapasztalható módon zavarokat okozott Magyarország üzemanyag-ellátásában. A Mol hétfőn levélben tájékoztatta az energiaügyi minisztert, hogy import nélkül nem tudja megoldani az ország üzemanyag-ellátását – tette hozzá.

Azt mondta:

a Molt felkérte a kormány arra, hogy ha szükséges, akár a drágább, Brent olajból származó üzemanyagimport megszervezésével is biztosítsa az ország teljeskörű üzemanyagellátását

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója közölte: töltőállomásaik negyedében volt leürülés az elmúlt napokban. Amióta a Mol van, ilyen nem történt – fogalmazott.

Tájékoztatása szerint a Mol idén eddig 2,2 milliárd liter üzemanyagot adott el a tavalyi 1,5 milliárddal szemben. Az utóbbi hét napban több mint 50 millió liter üzemanyagot értékesítettek, amely 60 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti forgalmat.

Benzinben az elmúlt napok forgalma csaknem duplája volt az előző évinek, két és félszerese a 2020-asnak. Múlt héten 2,2 millió vásárlót szolgáltak ki, ez a legrobosztusabb turistaforgalomnak felel meg a töltőállomásoknál – ismertette. Hozzátette: a nagykereskedelemben 871 rendelést nem tudtak kielégíteni.

A kereslet az egekbe szökött, a fogyasztók készleteztek, beindult egyfajta pánik. A Mol eddig bírta – jelentette ki.

Hernádi Zsolt hangsúlyozta:

több mint egy évig tartott a hatósági áras rendszer, és a Mol mindent megtett az ellátás biztosításáért. Éjjel-nappal mennek teherautóik, de nem bírnak többet teljesíteni

– fogalmazott.

Közölte: a termelésből hiányzó áru nagy részét Szlovákiából hozták be, novemberben minden negyedik liter gázolajat a pozsonyi finomítóból szállítottak.

Arra is kitért: fel kell készülni, hogy a már bevezetett brüsszeli szankciók késleltetett hatása mellett a február ötödikén életbe lépő újabb szankciók ismét kritikus helyzetet jelentenek majd. Februártól hiányozni fog az Oroszországból érkező, tíz százalékos arányú dízel üzemanyag az európai piacról – hívta fel a figyelmet.

Ez a környező országokban is nagy problémát okoz, a pozsonyi finomító termelésének kétharmada orosz olajból exportra ment és korlátozás alá esik – mondta.

Arra is fel kell készülni, hogy ha a Barátság kőolajvezeték szállításán bármiféle fennakadás van, az alternatív megoldásokat hogyan tudják életbe léptetni

– jelezte.

Emiatt vissza kell állítani az importot és újra kell tölteni a készleteket – hangsúlyozta Hernádi Zsolt, hozzátéve, hogy ma kell lépni ahhoz, hogy jövő év elejére egy stabil, importtal megtámogatott üzemanyagpiac legyen újra Magyarországon és jelentősen magasabb készletekkel rendelkezzen az ország.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) és Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója sajtótájékoztatót tart a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2022. december 6-án késő este. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Nem jó, ha drága valami, de annál csak az sokkal rosszabb, ha nincs – vélekedett.

Kiemelte: mindenáron el kell kerülni, hogy Magyarország ellátásbiztonsága sérüljön és ezek az intézkedések nagy lépést jelentenek annak érdekében, hogy az üzemanyagfronton kialakult káosz „elcsituljon” és az ország masszívan, erősen álljon a következő brüsszeli szankciós lépések elő.

Újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely jelezte:

a hatósági árról kedden 23 órakor álltak át a kutak. Hernádi Zsolt szerint a Mol-kutak irányadó árai – amitől lehet eltérés – a 95-ös benzinnél 641, a dízelnél pedig 699 forint.

A Mol elnök-vezérigazgatója arról is beszélt: már önmagában a pánikreakció elmúltával viszonylag gyorsan eltűnik a káosz, az importőrök szeretnék visszanyerni a piacot, és a százhalombattai finomító működése is visszaáll. A korábbi helyzet – hogy az üzemanyag 70 százalékát a Mol és 30 százalékát az importőrök biztosítják – elérése egy-két hónapot vehet igénybe.

Gulyás Gergely hangsúlyozta:

azt sikerült kiharcolni Brüsszelben, hogy Magyarország az orosz olajat behozhatja, ugyanakkor az üzemanyagpiac ellátásához importra is szükség van.

Mivel az európai piac tíz százalékkal csökken az orosz olaj kiesésével, ez önmagában ellátásbiztonsági kérdést jelent.

Hernádi Zsolt kijelentette:

elmentek addig a pillanatig, ameddig kezelhető volt az ársapkával kialakult helyzet, véleménye szerint a szankciók az egész európai energiapiacnak sok kárt okoztak.

Gulyás Gergely hozzátette: a gáz, az áram és a benzin árának emelkedése már korábban is megindult, de az, hogy ilyen tartós lett, egyértelműen az orosz agressziónak és az arra adott szankciós válaszoknak köszönhető.

Gulyás Gergely szerint az ársapka kivezetése emelni fogja az inflációt, pontos értéke a benzin és a gázolaj átlagárától függ majd. Hozzátette:

minden ársapkának addig van értelme, ameddig nem vezet akkora mértékű hiányhoz, hogy a magyar családoknak nem biztosítható a termék.

Kiemelte: a kormány mindaddig fenntartotta az ársapkát, amíg azt meg lehetett tenni. Az elmúlt néhány napos káosz és a megelőző 13 hónap kedvezményes árának a mérlege egyértelmű, a magyar családok érdekét az ársapka bevezetése és fenntartása szolgálta mindaddig, amíg erre lehetőség nyílt. Megjegyezte: még ezzel a drágulással is az alsó egyharmadban lesz Magyarország Európában.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva közölte: a Mol az ellátásbiztonsággal kapcsolatban „egy félreérthetetlenül egyértelmű” levelet írt az energiaügyi miniszternek, ezért nem tudtak tovább várni.

„Szívünk szerint fenntartanánk a végtelenségig, de látni kell, hogy nincs mód”

– jegyezte meg.

Kijelentette: 13 hónapon át kitartottunk, miközben volt olyan európai ország, ahol ezer forint volt egy liter üzemanyag. „Ha úgy tetszik, ez siker, az a kár, hogy vége van” – jegyezte meg a miniszter. Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a jövőre tekintettel nem számítanak a mostanihoz hasonló nehéz helyzetre, mert az importlehetőség helyre fog állni.

Taxisok és árufuvarozók helyzetét firtató kérdésre azt mondta: a kormány eddig is mindenkivel készen állt arra, hogy tárgyaljon.

„A taxisokkal is szívesen tárgyalunk” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy

a kormány mindenkinek szeretne segíteni abban a nehéz, rendkívüli helyzetben, amelyet a háború, az orosz agresszió és az arra adott szankciós válaszok okoztak.

Hernádi Zsolt kérdésre válaszolva elmondta: a Molnak nagy veszteséget okozott az üzemanyagárstop, „ez egy fájdalmas” időszak volt. Hozzátette: „ne azért haragudjanak ránk, mert megszűnik az árstop, hanem annak örüljön mindenki, hogy ennyi ideig fennmaradt az árstop”.

Elmondta, hogy a kis benzinkutaknak a szállítását folyamatosan növelik, bár hozzátette: a kis benzinkutak többsége nem tőlük vásárolt, hanem azoktól az importőröktől, amelyek a reményeik szerint visszatérnek újra a piacra.

„Hajrá kis benzinkutak, keressék meg újra a régi kapcsolataikat” – fogalmazott Hernádi Zsolt.

Hozzátette:

azzal számolnak, hogy a következő évre sokkal magasabb ártartományban lesznek mind a jegyzésárak a termékekre, mind pedig a kőolajárak. Ez az unió szankciós rendszerének a következménye és annak, hogy Németország felfüggesztette az Északi Áramlat 2 üzembehelyezését. Ezek a lépések felborították a piacot.

Hernádi Zsolt kitért arra is, hogy az alternatív ellátási útvonal megerősítésében nemcsak Magyarország, hanem két másik közép-európai ország, Szlovákia és Csehország is érintett, mert ugyanazzal a problémával küszködnek, hogy ha a Barátság kőolajvezeték nem működőképes, akkor az Adria vezetéken kell pótolni a kőolajat. Ehhez azonban a horvátoknak is partnernek kell lenniük, kapacitást kell bővíteni a rendszeren, ezt pedig elő kell készíteni.

Hozzátette: azt is át kell tekinteni, hogy ha orosz kőolajat nem tud fogadni Magyarország, akkor milyen mást és ahhoz milyen beruházások kellenek.

Gulyás Gergely hangsúlyozta:

az eddig bevezetett szankciók Európának iszonyatosan fájnak, és a korábban fennált versenyhelyzetet elbillentik a többi földrész javára.

Ezért várja annak a józan mérlegelését, hogy az uniós energetikai szankcióknak volt-e olyan haszna, ami miatt megéri fenntartani azokat.

Matolcsy Györgyről szólva Gulyás Gergely azt mondta: a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét és döntéseit a kormány mindig is tiszteletben tartotta, és a kormány alkotmányos kötelezettsége az, hogy az ország pénzügyi stabilitása érdekében a lehető legnagyobb mértékben működjön együtt a jegybankkal.

Gulyás Gergely megjegyezte: a kormány nem tárgyalt arról, hogy módosítson azon a szabályozáson, miszerint a jegybankelnököt kétszer lehet kinevezni.

Az EU újabb szankciós csomagot javasolt Oroszországgal szemben