A szankciók támogatása lehetett a guruló dollárok feltétele

Sajtóhírek szerint a megállapodás egyik feltétele az volt, hogy cserében minden oroszellenes szankciót megszavaznak majd, még akkor is, ha ezzel nehéz helyzetbe sodorják Magyarországot – számolt be az M1 Híradó.

Továbbra is tagadják a baloldali pártok – köztük a Jobbik parlamenti képviselője is –, hogy tudtak volna az Amerikából érkező kampánypénzekről. Sas Zoltán, aki egyben a nemzetbiztonsági bizottság elnöke is, az M1 stúdiójában ugyanakkor beismerte: az úgynevezett guruló dollárok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek Magyarország szuverenitására nézve. A balliberális politikus megnevezte, kit tart a beavatkozási kísérlet hazai felelősének.

„Az első részjelentésben voltak valóban olyan adatok, amelyek ugye külföldi szolgálati jelenlétre utalhatnak. Ez azért kérdéses és azért lehet problémás, mert ugye ha egy magyarországi politikai szereplő – jelen esetben ugye a hódmezővásárhelyi polgármesterről beszélünk –, egy külföldi szervezettel, adott esetben egy államnak a titkosszolgálatával együttműködik, az önmagában nem jelenthet mást, mint nemzetbiztonsági kockázatot” – fogalmazott.

Márki-Zay Péter ernyőszervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom a kampányidőszak alatt az Egyesült Államokban februárban alapított Action for Democracy nevű NGO-tól 1,8 milliárd forintnyi dollárt kapott, amit itthon – megfogalmazása szerint –, kultúraváltásra fordítottak. A nemzetbiztonsági bizottság titkosszolgálati jelentések alapján azonban nyilvánosságra hozta,

hogy az Amerikában élő Korányi Dávid szervezete legalább három milliárd forintot utalt magyar számlákra.

A megafonos Rákay Philip vasárnapi videóösszeállításában azt is leleplezte, hogy az összeg nem mikroadományokból, hanem összesen 11 adományozótól érkezett. „Az adománygyűjtő felületükön bekapcsolva hagyták az adományszámlálót. Na, nézzük csak, hányan adtak? Tizenegyen! Nem tízezrek, hanem összesen tizenegy. Ennyi adomány érkezett. Tizenegy” – hangzott el a videóban.

„Erről a tevékenységről természetesen tudtam, tudok” – fogalmazott Karácsony Gergely, aki – hosszú tagadás után – beismerte a guruló dollárok tényét. A főpolgármester – akinek ernyőszervezete, a 99 Mozgalom szintén gyanúba keveredett a tiltott támogatások miatt – a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén közölte: tudott az Action for Democracy tevékenységéről. Sőt, miközben Márki-Zay Péter többször is azt hangoztatta, hogy nem politikai célokra jött a pénz,

Karácsony a Mediaworksnek már úgy fogalmazott: a támogatást lényegében az ellenzék kapta.

„Hát nézze, hogy ha az ellenzék közé sorolunk civil szervezeteket, akkor az ellenzéknek, igen” – mondta. Gyurcsány Ferenc közben így fogalmazott: „nem tudom, hogy érkezett-e, azt meg végképp nem, hogy kampányra.”

A baloldal kommunikációs zavarodottságára utal, hogy miközben vezetőjük, Gyurcsány Ferenc is következetesen tagadta a külföldi támogatás tényét, az MSZP-s Horváth Csaba is már arról beszélt: szerinte a hárommilliárd forintnyi külföldi pénz nem volt érezhető.

„…nem tudom, hogy ebbe beleérthető-e az állam által biztosított kampánytámogatás…
– Nem.
– Ha nem érthető bele, akkor nyilván nekem is vannak kérdéseim, de szeretném egyben látni a képet…”

A dollárbaloldal a modern magyar történelem legnagyobb választási botrányába keveredett. Az Origo a guruló dollárokkal kapcsolatban megjegyzi: sokáig kérdéses volt, hogy mit vártak cserébe az amerikaiak a magyar baloldaltól a több mint hárommilliárd forintért. Mostanra viszont egyértelmű, hogy

a megállapodás egyik feltétele az volt, hogy minden oroszellenes szankciót megszavaznak majd, még akkor is, ha ezzel nehéz helyzetbe sodorják Magyarországot.

A „dollárbaloldal” egyre többet hazudik a hónapok óta húzódó külföldi kampánytámogatásokról – jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója, felszólítva a baloldalt a pénz forrásának megnevezésére.

Hollik István az MTI-hez szerdán eljuttatott videónyilatkozatában azt mondta, a „guruló dollárok ügyében” először csak néhány száz millió, aztán 1,8 milliárd forintos támogatásról beszélt a baloldal. A most nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésből azonban tudható, hogy valójában 3 milliárd forint külföldi támogatást kaptak. Ennyi pénz érkezett a Soros Györgyhöz köthető Action for Democracy nevezetű szervezettől.

Értékelése szerint ez óriási összeg, főként azzal összevetve, hogy egy a választáson induló párt vagy pártszövetség, amennyiben minden választókerületben indít jelöltet, nagyjából 830 millió forint állami támogatásra jogosult.

A dollárbaloldal tehát több mint háromszor annyi pénzt kapott külföldről, mint amennyi a maximálisan igénybe vehető állami támogatás összege, és így kampányfinanszírozásának nagy része külföldről származott. „Ilyen az elmúlt harminc évben nem fordult elő, ezért ez a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb botránya” – közölte a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Éppen ezért itt az ideje, hogy a dollárbaloldal vezetése, élén Gyurcsány Ferenccel, végre elmondja, kitől kapták ezt a temérdek pénzt, és mit kért a pénzért cserébe – jelentette ki Hollik István.

Az összes pénz bement egy nagy zsákba – fogalmazott májusban Márki-Zay az Egyesült Államokból a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) számlájára érkező milliárdos nagyságrendű támogatás sorsát illetően. Aztán a tiltott kampányfinanszírozás beismerésétől novemberre eljutott a totális önellentmondásig, amikor is már azt állította: a pártok képviselői ott voltak a kampányközpontban, „minden egyes nap vigyáztak arra, és őrizték azt, hogy hozzájuk semmilyen támogatás az MMM-től ne juthasson”.

Kezdetben még egyetlen közös zsákot emlegetett Márki-Zay Péter, ahonnan minden felmerülő költséget kifizettek, később árnyaltabbá vált a kép, a végén pedig már azt fejtegette, hogy az MMM számlájáról nem kerülhetett pénz a baloldali pártokhoz – idézi fel az Origo.hu. A lap összegyűjtötte a volt kormányfőjelölt a témában tett ellentmondó nyilatkozatait.

Nyilvánosságra hozta az Állami Számvevőszék azokat az űrlapokat, amelyekre a baloldali választási összefogás hat pártjának és Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelöltnek válaszolnia kell a kampányfinanszírozással kapcsolatban. A válaszokból kirajzolódhat a guruló dollárok útja, továbbá fény derülhet a DatAdattal való együttműködés részleteire.

A 2022. évi országgyűlési választások kampányköltségeire fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzését övező fokozott közérdeklődésre tekintettel közzétesszük az Egységben Magyarországért ellenzéki összefogáshoz tartozó pártok vezetőinek, illetve a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetőjének, Márki-Zay Péternek küldött adatbekérés egyes űrlapjait – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ), hozzáfűzve, vizsgálatuk azon pénzeszközök esetleges kampánycélú felhasználását, annak körülményeit kívánja tisztázni, melyet a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) külföldi szervezettől kapott.

A számvevőszék honlapjáról elérhető űrlapok szerint a választási összefogásban részt vevő pártoknak – DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd – nyilatkozniuk kell arról, hogyan működött a kampánytanács, külön kitérve a finanszírozási kérdésekre.

Válaszokat vár az ÁSZ az alábbi kérdésekre is

A delegált tagok jogosultak voltak-e kifizetés elrendelésére a kampánytevékenységre fordítandó pénzek tekintetében? Amennyiben a pártjuk által delegált személyek ilyen jogosultsággal nem rendelkeztek/nem kizárólag ők rendelkeztek, kérjük, nevezze meg, hogy ilyen jogosultság melyik részt vevő szervezet delegáltjait illette meg. „Kérem, erősítse meg, hogy pártjuk helyett, illetve annak érdekében, vagy a pártjukkal közösen az MMM szervezett-e választási kampánytevékenységet.” „Kérem, nyilatkozzon arról, hogy pártjuk helyett, illetve annak érdekében vagy a pártjukkal közösen a kampány lebonyolítása során a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadást finanszírozott-e az MMM.”

„Kérem, nyilatkozzon arról, hogy a pártjuk helyett, illetve annak érdekében vagy a pártjukkal közösen a közös lista, a közös listán induló jelöltek népszerűsítése érdekében az MMM rendelte meg és finanszírozott-e kampányeszközöket, például óriásplakátokat, szórólapokat, Facebook/YouTube-hirdetéseket, robocall hívásokat, sms-kampányt, kampányrendezvény lebonyolítására szolgáló helyiség bérletét.”

„Kérem, nyilatkozzon arról, hogy amennyiben az MMM a pártjuk helyett, illetve annak érdekében, vagy a pártjukkal közösen finanszírozott kampánytevékenységet, akkor ezen kampánytevékenységekhez kapcsolódó kiadások hogyan jelennek meg a Magyar Közlönyben a pártjuk által nyilvánosságra hozott kampányelszámolásban.”

„Megerősíti-e, hogy a pártjuk természetes személyek adatait tartalmazó adatbázist engedett át a Datadatnak?” „Kérem nyilatkozzon a tekintetben, hogy volt-e tudomásuk arról, hogy az MMM által a Datadatnak »átengedett« adatbázisban szereplő adatokat a Datadat milyen célra, milyen szolgáltatás nyújtására használta fel.”

A Márki-Zay Péternek szintén tájékoztatnia kell a számvevőszéket arról, hogy a közös listát állító hat párt helyett, illetve azok érdekében vagy a hat párttal, vagy azok valamelyikével együtt az MMM szervezett-e választási kampánytevékenységet, s ha igen, pontosan meg is nevezni ezeket, illetve beszámolva róla, finanszírozta-e a kiadásokat az MMM.

„Kérem, nyilatkozzon arról, hogy a közös listát állító hat párt helyett, illetve annak érdekében vagy a hat párttal, vagy azok valamelyikével együtt az MMM által szervezett közös ellenzéki választási kampánytevékenységek hogyan jelennek meg az MMM honlapján megjelentetett pénzügyi elszámolásában?”

„Kérem tájékoztatását a tekintetben, hogy az MMM mint egyesület milyen célból, milyen feltételekkel adta át az általa összegyűjtött 50-200 ezres nagyságú adatbázisát a Datadatnak. A Datadat milyen szolgáltatást vállalt az átengedett adatbázis felhasználása kapcsán.” „Kérem tájékoztatását a tekintetben, hogy az MMM rendelkezett-e hozzájárulással az adatbázisban szereplő természetes személyek részéről adataik harmadik félnek történő átadására kampánycélú felhasználás érdekében.”

Emlékeztettek rá: augusztusban Máki-Zay a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjában vagy elszólta magát, vagy tudatosan tett említést arról, hogy a baloldalhoz Amerikából hatalmas összegek áramlottak a választási kampány idején, és még azt követően is.

„Még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból. Ennek a segítségével tudtuk kifizetni a kampány utolsó számláit” – mondta a baloldal volt kormányfőjelöltje. Ekkor említést tett arról is, hogy a támogatások több donortól érkeztek az Action for Democracy nevű szervezeten keresztül. Mint tudjuk, a szervezet vezetője Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök egykori, Karácsony Gergely főpolgármester jelenlegi tanácsadója, Korányi Dávid.

A nyilatkozat után Márki-Zay Pétert rendszeresen faggatták a tengerentúlról érkező dollárokról, hiszen a hatályos jogszabályok szerint a politikai pártok nem fogadhatnak el külföldi pénzeket.

A Mediaworks felhívta a figyelmet arra az interjúra, amelyet a politikus még májusban adott nekik. Ebben Márki-Zay az Action for Democracy és az amerikai támogatás említése nélkül a kampánypénzek felhasználásáról beszélt. A következőket mondta: „volt egy központi pénzügyi csapat, az összes pénz bement egy nagy zsákba, egy számlára, és abból mentek a kifizetések. Hogy most melyik, fillérre pontosan, (…) azt lehetetlen megmondani. Azt lehet megmondani, hogy azt a hárommilliárdot mire használtuk fel, vagy az abból ránk jutó nem tudom egymilliárdos részt. Azokat a számlákat kutatásra, újságszerkesztésre, újságnyomtatásra, kézbesítésre és a többi használtuk fel.”

Arra a kérdésre, hogy volt-e a hat baloldali pártnak közös számlája, és emellett létezett-e az MMM számlája, Márki-Zay így válaszolt: „nem. Volt egy MMM-es számla, ami a központi kampánynak a működtetését szolgálta, természetesen ebből voltak jelöltek, akiket támogattunk, voltak kiadványok, amiket támogattunk, gépjárművek, bömbis autók úgymond, tehát ezek a…, vagy robocallhívások, IVR-kampányok, és a többi”.

Tehát szó sem volt a Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányának és a választási kampánynak a gondos szétválasztásáról, pénzügyi elszigeteléséről. „Egy zsák volt” – ez maga a tiltott kampányfinanszírozás.

Azonban Márki-Zay szeptemberben már merőben másként emlékezett vissza az eseményekre. „Senki ne gondolja azt, hogy mi pártokat finanszíroztunk, pártként viselkedtünk és a párfinanszírozás szabályai vonatkoztak volna ránk. Nem” – jelentette ki. Majd azt fejtegette: „amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az pedig egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folyó kampány. Amiben az euroatlanti elkötelezettségünk is ott van, és amibe belefért a migránsszámláló is természetesen, meg belefért a háborúellenes plakátjaink is, hiszen ezek mind a magyar kultúra megváltoztatására vonatkoztak. Részben érintették azt a népszavazást, amelynek szintén ebben az időszakban volt a kampányidőszaka.”

Arra a nagyon fontos kérdésre, miszerint a külföldről érkező pénzekből fizettek-e a DatAdatnak, a válasza egyértelmű volt: „Egészen biztos vagyok benne”.

Ez azért lényeges, mert a Bajnai Gordon volt kormányfő és a Ficsor Ádám egykori titokminiszter érdekeltségébe tartozó cégcsoport bonyolította az egész baloldal kampányát. Vagyis, ha ment pénz a DatAdathoz, az bizonyosan a baloldali pártok kampányát szolgálta. Márpedig ment, hiszen a parlament nemzetbiztonsági bizottsága nemrég nyilvánosságra hozta azt a beszámolót, amely tartalmazta azt is, hogy az MMM az 1,85 milliárd forintból 1,4 milliárdot utalt tovább Bajnaiéknak.

Márki-Zay Péter november 22-i sajtótájékoztatóján pedig már az is kiderült, hogy a külföldi támogatásokért cserébe egyebek mellett megígérték, hogy kormányra kerülve csatlakoztatják hazánkat az Európai Ügyészséghez és kiutasítják az „orosz kémbankot”. Vagyis a külföldről érkező milliárdoknak meg lett volna az áruk.

Ekkor a volt miniszterelnök-jelölt már azt állította, akkurátusan ellenőrizték minden fillér kifizetését. „Kínosan vigyáztunk arra, hogy minden egyes törvényi előírást betartsunk. Erre megjegyzem, a pártok is vigyáztak. Ha pártfinanszírozás történt volna, akkor annak büntetése a pártokat terhelte volna és nem az MMM-et. Éppen ezért a pártok képviselői ott voltak a Hold utcában, a kampányközpontban. Minden egyes nap vigyáztak arra, és őrizték azt, hogy hozzájuk semmilyen támogatás az MMM-től ne juthasson” – fejtegette Márki-Zay.

Beszélt arról is, hogy „az Action for Democracy minden egyes támogatójától a magyar útlevelének a számát kérte el, és ellenőrizte, tehát csak magyar állampolgároknak a pénze került az MMM-hez”. Csakhogy azóta kiderült, hogy az Action for Democracy kampány idején működtetett honlapja nem is tartalmazott útlevélszám-rubrikát, vagyis nem igaz, hogy csak magyarok tehettek felajánlásokat.

Amint arról beszámoltunk, a történtek miatt az Állami Számvevőszék is vizsgálódik, és közzé tette azokat az űrlapokat, amelyekre a baloldali választási összefogás hat pártjának és Márki-Zay Péternek válaszolnia kell a kampányfinanszírozással kapcsolatban. A válaszokból kirajzolódhat a guruló dollárok útja, továbbá fény derülhet a DatAdattal való együttműködés részleteire is.