A magyar helyreállítási terv az egyik legjobb az Európai Unióban

Gulyás Gergely szerint jövőre 2500 milliárd euró EU-s pénz érkezhet Magyarországra, amiből 1500 milliárd érkezésének már most sincs akadálya, és abban bíznak, hogy a maradék 1000 milliárd előtt is elhárulnak az akadályok.

- Nem jelentett meglepetést az Európai Bizottság javaslata, de számára egy újdonság volt benne: az, hogy elfogadták a magyar helyreállítási tervet. Ez nem kis büszkeség számunkra - kommentálta Navracsics Tibor a döntést, miszerint az Európai Bizottság 7,5 millió euró befagyasztását javasolta három magyar kohéziós alapból. Az uniós fejlesztésekért felelős miniszter szerint a magyar nemzeti terv az egyik legjobb az Európai Unióban. A másfél éves munkának meglett a gyümölcse. A tárcavezető bízik benne, hogy minél előbb aláírhatják a partnerségi megállapodást az Európai Bizottsággal.

Ami a kohéziós alapok felfüggesztését illeti, Navracsics Tibor szerint ez számukra nem volt újdonság. - Mi úgy gondoljuk,hogy ez részből abból is adódik, hogy az általunk megállapított törvényhozási menetrend, ami szeptember elején indult el, olyan határidőket is tartalmaz, amik még előttünk vannak. Abban bízom, hogy ugyanolyan alaposan teljesítjük a vállalásainkat, mint az eddigiek, és 2023-ban lehetővé válik, hogy 100 százalékosan hozzáférjünk az uniós forrásokhoz minden operatív program tekintetében - mondta.

Kérdésre válaszolva kérdésére Navracsics Tibor megismételte, hogy ahogyan teljesítik az újabb és újabb határidőket, úgy a tagállamoknak is nyilvánvaló lesz, hogy a magyar kormány "nem akar mismásolni", és jönni fognak a pénzek. Nemmel válaszolt viszont arra, hogy a pénzek befagyasztásának köze lenne a magyar szankciós politikához, a kettőt el tudták választani.

- Először a kondicionalitási eljárást kell lezárni - vette át a szót Gulyás Gergely, aki emlékeztetett arra, hogy a helyreállítási tervvel az elsők között volt a magyar kormány, és jó esély van arra, hogy az operatív programokhoz szükséges operatív megállapodás is hamarosan megszületik. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, hogy a kondicionalitási eljárás nem méltányolta azokat a döntéseket, amiket az Országgyűlés jövő szerdán szavaz meg. Ez annak tudható be szerinte, hogy az Európai Bizottság az Európai Parlament nyomása alatt áll.

Gyulyás Gergely kérdésre válaszolva azt mondta, jövőre 2500 milliárd euró EU-s pénz érkezhet Magyarországra, amiből 1500 milliárd érkezésének már most sincs akadálya, és abban bíznak, hogy a maradék 1000 milliárd előtt is elhárulnak az akadályok. A miniszter szerint stabil az ország költségvetése, és a mai EU-s bejelentés miatt még a korábban vártnál is jobb helyzetbe került az államháztartás.

Navracsics Tibor ugyancsak egy kérdésre úgy válaszolt: nincs igazán komoly vita az Európai Bizottsággal, hogy jó irányban haladunk, és az eddig megtett út megalapozza, hogy forrásvesztés nélkül jussunk hozzá az európai pénzekhez. Elismerte, vannak félreértések a magyar kormány és a Bizottság között, de abban bízik, hogy ezeket sikerül elhárítani 2023-ban, mert a magyar kormány el akarja kerülni azt, hogy olyan konfliktus alakuljon ki, min ami a Bizottság és Lengyelország között van.

A múlt héten példátlannak nevezte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az Európai Bizottság eljárását, amely a Magyarországgal zajló megegyezés ügyében semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adott a magyar kormánynak, ellenben a sajtónak szervezett háttérbeszélgetés során szivárogtatta ki azokat az információkat, amelyekből azt a következtetést vonta le a tárcavezető, hogy a szükséges megállapodásokat még az idén aláírhatják a bizottsággal.

„Ha hinni lehet a tudósításoknak, akkor a bizottság meg fogja erősíteni, hogy az újjáépítési alappal kapcsolatos megállapodást megköthetjük, a kohéziós pénzekhez hozzáférést biztosító megállapodást pedig aláírhatjuk. Ha ez megvan, akkor mi elértük az erre az évre tervezett célunkat” – fogalmazott Navracsics Tibor a kormányinfó helyett tartott háttérbeszélgetésen a múlt csütörtökön Budapesten.

Mind erre azért volt szükség, mert az Európai Bizottság semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adott az eljárás értékeléséről a magyar kormánynak, amely hivatalos tájékoztatások hiányában következtetésekre, a brüsszeli bürokratikus nyelv megfejtésére kényszerül.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője többek között azt mondta, a kondicionalitási eljárás fennmaradhat, és az Európai Unió Tanácsa dönt majd erről. Az Európai Parlament óriási nyomás alatt tartja az Európai Bizottságot, és ezért is vannak a terítéken politikai ügyek. A 17 vállalást teljesítettük, de a legfontosabb, hogy nem lesz forrásvesztés a felfüggesztés esetén. Ha a kondicionalitási eljárást megszüntetik, akkor is megmaradt volna az egyeztetési kötelesség – hangsúlyozták az érintettek.

A legfontosabb, hogy 2023-ban Magyarország mintegy 7 milliárd euróhoz juthat hozzá, amelynek mintegy a fele a 2014-2020-as időszak elszámolásához kapcsolódik, míg a fennmaradó rész az újjáépítési alapból és a kohéziós forrásokból származna. 

Az EP befagyasztaná a Magyarországnak szánt uniós forrásokat

Az Európai Parlament (EP) szerint az Európai Bizottság és a magyar kormány által az uniós pénzek felhasználását érintő aggályok eloszlatására javasolt 17 magyar intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit fenyegető rendszerszintű kockázatok kezeléséhez, még akkor sem, ha azokat teljes mértékben végrehajtják, azért azt javasolta, fagyasszák be a Magyarországnak szánt uniós forrásokat. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők kijelentették, hogy az uniós bizottság és az Európai Unió Tanácsa „a magyar nyomásnak ellenállva” ne fogadja el a források felfüggesztését jelentő, a jogállamisági mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket. A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervvel kapcsolatban az EP sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány lépései miatt a pénzek még nem jutottak el a magyarokhoz, de nézetük szerint továbbra is fennáll az uniós pénzekkel való visszaélés kockázata, ezért a magyar terv jóváhagyásával mindaddig várni kell, amíg az ország teljes mértékben végre nem hajtja az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét. Végezetül arra szólították fel a brüsszeli testületet, tegyen azonnali lépéseket a jogállamiság megsértésének egyéb vetületeit illetően is, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan.

Az Európai Bizottság szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos aggályok miatt a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból 7,5 milliárd eurónyi összeg befagyasztására tett javaslatot. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte. Magyarország tárgyalt az uniós bizottsággal, majd 17, az aggályok kiküszöbölését célzó intézkedést mutatott be. A végső döntést az Európai Bizottság ajánlása alapján az Európai Unió Tanácsa hozza meg december 19-ig.

A háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy Magyarország az Európai Unió korábbi gyakorlatát követi, így nem kever ügyeket, és sem Ukrajna támogatása, sem a finn, svéd NATO-csatlakozás kérdésében nem teszi függővé álláspontját.

Az Európai Bizottság által tervezett közös hitelfelvételt azért nem támogatja a kormány, mert az újjáépítési alap érdekében megszavazott hitelfelvétel kapcsán is rossz a tapasztalat, és Magyarország mellett többek között Németország is akkor azt hangsúlyozta, hogy csupán egyszeri közös hitelfelvételről van szó. Gulyás Gergely azt hangsúlyozta, hogy a jövő nemzedékek terhére semmiképpen nem folytatható az újabb és újabb hitelfelvétel.

A magyar kormány álláspontja szerint a közös hitelfelvétel helyett minden tagállamnak arányos támogatást kell biztosítania Ukrajnának, ennek érdekében pedig már meg is született a hazai rendelet. A közös európai alapokból is el lehetne különíteni ezt az összeget, de Gulyás szerint a lengyelekkel közösen attól tartanak, hogy egy ilyen eljárás esetén éppen a Magyarország és a Lengyelországnak járó pénzek terhére történhetne meg az Ukrajnának szánt pénzek folyósítása. 

A miniszter leszögezte, nem lát esélyt arra, hogy Magyarország támogatná a globális minimumadó tervét, mert az nem egyezik a magyar gazdaságirányítás elképzeléseivel, ráadásul amíg az Egyesült Államok nem fogadja el a javaslatot, addig súlyos versenyhátrányt jelentene Európa számára, ha elfogadná.

Gulyás Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy a baloldal áskálódása, amellyel a Magyarországnak járó uniós pénzek megvonása érdekében cselekszik, éppen azt nehezíti, hogy a pedagógusok hozzájussanak a tisztességes mértékű fizetésemelésükhöz, ám amennyiben a várható megállapodások után legkésőbb március 31-ig lehívhatóvá válnak ezek az összegek, akkor az érintettek január 1-jéig visszamenőlegesen megkapják a fizetésemelésüket.