A baloldali pártok állítják: nem tudták, hogy külföldről jött a pénz

A Fidesz szerint, mivel a baloldali pártok közösen indultak a választáson, közös jelöltjeik voltak, közös célokra használták fel a külföldi pénzeket, így a felelősségük is közös.

Az ellenzéki pártok mind azt állítják, Márki-Zay Péter nem tájékoztatta őket az Egyesült Államokból érkező 1,8 milliárd forintos támogatásról a kampányban, és csak akkor szereztek erről tudomást, amikor a baloldal volt kormányfőjelöltje nyáron beszélt a külföldi pénzekről a nyilvánosság előtt. A 24.hu megkereste az érintetteket. Márki-Zay Péter a portálnak hangsúlyozta:

„kis esélyét látom, hogy az MMM kampányköltéseit a saját érdekükben naponta ellenőrző pártok előtt ez titok lett volna. Én az országot jártam, a költéseket nem én intéztem és nem is én hagytam jóvá, hanem az a kampánymenedzsment, amely a napi döntéseket hozta, minden nap a hat párttal egyeztetve, így biztosítva például, hogy semmilyen tiltott pártfinanszírozás ne fordulhasson elő.”

Hódmezővásárhely polgármestere hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a támogatás mértékéről akkoriban neki sem volt tudomása, az összesítést csak akkor tették meg,

„amikor elkészültünk a magyar politikatörténet első transzparens kampányelszámolásával, amire végtelenül büszkék vagyunk. A támogatás összege számunkra is kellemes meglepetés volt, nagyon hálásak vagyunk érte minden magyar nevében.”

Az utólagos kifizetés szerinte azért történhetett meg, mert a kampányban részt vevő alvállalkozók, cégek az elvégzett munkára vonatkozó számlát sok esetben csak a választás napja után állították ki, akár hetekkel később. A kifizetés teljesítése pedig még ehhez képest is több hét: ezért volt tehát lehetséges, hogy a kampány költségeit májusban vagy akár a nyáron fizesse ki az MMM.

A portál felidézte, hogy Ungár Péter, az LMP társelnöke november elején azt mondta nekik: „Ha tudtuk volna mi, LMP-sek, hogy ennyi külföldi pénz jött, akkor nem fizetünk be ennyit az ellenzéki kampányba. Akkor azt mondtuk volna, hogy oldják meg. Micsoda dolog ez?! Nem tudott erről senki. Ott voltam a pártelnöki találkozókon, és senki sem tudott erről.” Megjegyezte még: „Egyébként is hol látszódott ez a pénz? Mert a kampányban nem.” Mint fogalmazott, a pénzzel

„valaki vagy elsétált, vagy a jó isten tudja, mire költötte, de eredményes kampány nem lett belőle.”

A lap körkérdésére a DK közölte: mi arról is a sajtóból értesültünk, hogy az MMM külföldi adományokban részesült, ezekről sem Márki-Zay Péter, sem a stábja nem tájékoztatott minket a kampány során. Maga Márki-Zay Péter is elismerte, hogy ezekből a támogatásokból egyik ellenzéki párt sem részesült, csak az MMM.”

A Jobbik úgy reagált: „mivel az ügy nem minden részlete ismert a nyilvánosság, így a mi számunkra sem, nem tudunk érdemben válaszolni a kérdésekre. Fikciókba és találgatásokba, feltételezésekbe nem szeretnénk bocsátkozni.”

A pártból nyáron kilépett Jakabb Péter is azt állította, semmilyen tájékoztatást nem kapott a pénzekről.

A Momentum azt írta: „az említett források nem a Momentumhoz, hanem Márki-Zay Péter mozgalmához érkeztek, nem voltak róla érdemi információink, a létükről mi is ugyanabból a podcastből értesültünk, mint a nyilvánosság.” Hozzátették: a párt egyéni jelöltjeinek kampányát elsősorban a Momentum finanszírozta, másodsorban a jelöltek saját maguk, illetve a hatpárti közös költségvetés.

Az MSZP-től érkezett válaszban is az állt: nem volt tudomásuk a külföldi pénzről. „Az MSZP nem követte nyomon, hogy Márki-Zay Péter és az MMM honnan gyűjt támogatást.” Az MSZP, ahogy mindenki más, Márki-Zay nyilatkozataiból értesült az összegről – emelték ki, leszögezve: a párt jelöltjei nem kaptak és nem is kaphattak az amerikai forrásból a kampányukra.

A Párbeszéd is azt felelte, nem volt információjuk az 1,8 milliárd forintos külföldi támogatásról, és jelöltjei nem kaptak abból.

A számok egyébként a jelenlegi információk szerint megközelítőleg így néztek ki:

az ellenzéki kampány összköltsége 3,5 milliárd forint körül mozgott, ebből a hat párt összesen 1–1,2 milliárd forintot fedezett.

Ez az összeg volt az, amit a közös lista, illetve az egyéni jelöltek után kaptak állami támogatásként. A Mindenki Magyarországa a fennmaradó összeget biztosította, azaz mintegy 2,2–2,4 milliárd forintot. Az utóbbi tételt a sokat emlegetett „mikroadományok” mellett főként az Action for Democracy nevű, idén februárban alakult szervezettől érkezett 1,8 milliárd forint jelentette.

SMS-kampányok, Facebook-hirdetések, pártlogó nélküli óriásplakát-kampányok mehettek Márki-Zayék kasszájából, az fedezhette az ellenzéki kampányközpont bérlését, valamint a közösségi médiás ügynökségként működő és tanácsadói feladatokat is ellátó Datadathoz kapcsolódó költések forrásai is az MMM-hez befolyó támogatások lehettek. A 24.hu felveti a kérdést: a több kampányt is látó ellenzéki politikusok közül ki gondolhatta komolyan azt, hogy mindezt az MMM „saját zsebből” ki tudja fizetni? Emlékeztetnek arra: a kampánystáb egyik meghatározó szereplője azt mondta: „elképesztően el voltunk csúszva az anyagiak megteremtésével. Tudtuk, hogy a pártok pénze nem lesz elég, mert a pártos kasszából csak egy fapados kampány jönne ki.”

Az Egyesült Államokból érkező támogatás miatt jelenleg rendőrségi nyomozás, illetve titkosszolgálati vizsgálat is zajlik. Kocsis Máté a múlt csütörtökön azt közölte: miután a titkosszolgálatok vezetői megtették első jelentésüket az ellenzéki kampány külföldi finanszírozásával kapcsolatban a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, a Fidesz frakcióvezetője kérte a dokumentum 2051-ig elrendelt titkosításának feloldását.

A magyar baloldal talán még nagyobb összegű külföldi pénzből kampányolt, mint amit eddig bevallottak

– mondta Kocsis Máté a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában, jelezve, a helyzet súlyosabb annál, mint azt eddig gondolni lehetett. A Fidesz frakcióvezetője szerint olyan megdöbbentő tények szerepelnek a kampányfinanszírozásról szóló jelentésben, amelyeket a teljes nyilvánosságnak ismernie kell.

Márki-Zay Péter nyilatkozataiból már tudható, hogy a baloldal tavaszi kampányára költött pénzek hetven százaléka külföldről jött, felvetődik a kérdés, hogy ezen felül a különböző média- vagy olyan egyéb lejárató felületek finanszírozása is megtörtént-e, amelyeket kampánycélokra használtak – folytatta Kocsis Máté. Megjegyezte: az amerikai finanszírozók Bajnai Gordonhoz és Karácsony Gergely köréhez köthetők, de mivel Márki-Zay lett a miniszterelnök-jelölt, részben „az ő ölébe hullott a támogatói kör” – fűzte hozzá a frakcióvezető, aki szerint különösen érdekes az ügyben Karácsony Gergely hallgatása.

Kocsis Máté emlékeztetett „a DatAdat környéki zavaros ügyekre”, a magyar felhasználók adatainak külföldre továbbítására, valamint arra, hogy a kampány utolsó napjaiban az emberek helytelen magyarsággal írt sms-eket kaptak a telefonjaikra, és ezek is külföldről érkezhettek. Ez az egész ügy a magyar törvények szerint jogellenes, és az Európai Unió szinte valamennyi tagállamában így van – hangsúlyozta. Leszögezte: a szuverenitás kérdését az veti fel, hogy „nyilván a finanszírozók befolyást is kértek, kérdés, hogy Karácsony Gergely, Bajnai Gordon vagy éppen Márki-Zay Péter körei mit ígértek ezért cserébe, Magyarország rovására”.

Függetlenül attól, a baloldal miként kommunikál ebben az ügyben, mivel közösen indultak a választáson, közös jelöltjeik voltak, közös célokra használták fel a külföldi pénzeket, így a felelősségük is közös – állapította meg a Fidesz frakcióvezetője.

Senki nem akart börtönbe kerülni, ezért betartották a törvényeket – erről Márki-Zay Péter beszélt az amerikai kampányfinanszírozással kapcsolatban. A baloldal volt miniszterelnök-jelöltje azt állítja: az ellenzéki összefogáshoz nem jutott az amerikai kampánypénzekből. Ezt azzal magyarázta Márki-Zay Péter, hogy két kampány és két büdzsé is volt: az egyik a mozgalomé, a másik pedig az együtt induló ellenzéki pártoké. Márki-Zay Péter azt is mondta: nincs titkolnivalójuk, ezért támogatja a külföldi kampánytámogatásokról szóló titkosszolgálati jelentés nyilvánosságra hozását.

A baloldalt irányító Gyurcsány Ferenc többször is azt állította: nem volt tudomása külföldi kampánypénzekről. Abból pedig pártja, a DK biztosan nem kapott.

Márki-Zay Péter szerint viszont érthetetlen, hogy korábbi szövetségesei nem tudtak az úgynevezett guruló dollárokról.

Erről a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító elnöke a Hír TV Napi aktuális című műsorában beszélt. Szerinte ők sosem titkolták, hogy a választási kampányt amerikai pénzekből finanszírozták.

Márki-Zay Péter továbbra is azt állítja: az ellenzéki összefogáshoz nem jutott a kampánypénzből. Arra hivatkozik, hogy senki nem akart börtönbe kerülni, ezért betartották a törvényeket.

A baloldal legsúlyosabb politikai botrányára úgy derült fény, hogy Márki-Zay Péter véletlenül elszólta magát, hogy több százmilliós támogatást kaptak az Egyesült Államokból egy NGO-tól, de mint később kiderült, a valódi összeg a kétmilliárd forintot is meghaladhatta.

Nem látszik, hogy Márki-Zay Péter mozgalma valóban a kampányra költötte az Amerikából érkező támogatást – mondta el véleményét az LMP társelnöke a 48 perc stúdiójában. Ungár Péter egy másik interjúban úgy fogalmazott: dermesztő az amerikai pénz, és dermesztő, hogy sokan nem érzik problémának.

A Fidesz frakcióvezetője szerint sokkal súlyosabb az ellenzék külföldi kampányfinanszírozásának ügye, mint gondolni lehetett – Kocsis Máté erről a parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülése után beszélt.

A kormánypárti politikus az ügy súlyosságára tekintettel kezdeményezte a szolgálatok által elkészített, de 2051-ig titkosított anyag nyilvánosságra hozatalát.

Az ellenzéki összefogás egyetlen pártja sem vonhatja ki magát a felelősség alól az ügyben – hangsúlyozta Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója a Kossuth Rádióban. Szerinte ez egy olyan nagyságrendű ügy, ami nem maradhat következmények nélkül.

A guruló dollárok ügyében nyomozás indult pénzmosás és sikkasztás gyanúja miatt, de a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is eljárást indított.