200 ukrán katonai bázisra mértek csapást az oroszok

A tárcavezető az ukrán veszteségek közé sorolt még öt repülőgépet, tíz helikoptert, közel 150 harckocsit és több mint 300 páncélozott harcjárművet is. Az elfoglalt települések felsorolásakor Majorszk, Pavlivka, Opitne, Andrijivka, Bilohorivka, Juzsnaja és Kurdjumivka nevét említette. Ezek bevételéről a minisztérium szóvivője korábban már beszámolt.

Sojgu hangsúlyozta, hogy az orosz erők mindent megtesznek a zaporizzsjai atomerőmű biztonságának szavatolása érdekében, Kijev pedig a miniszter szerint a létesítmény további szándékos bombázásával a nukleáris katasztrófa veszélyének látszatát igyekszik kelteni. Azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt két hétben 33 nagy kaliberű lövedéket lőttek ki a létesítményre, amelyek többségét az orosz légvédelem elfogta, néhányuk azonban még mindig az atomerőmű biztonságos működését befolyásoló létesítményeket találta el. Ezt nukleáris terrorizmusnak minősítette.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője közben bejelentette, hogy újabb fogolycserét hajtott végre Kijev Moszkvával, 60-60 katonát cseréltek ki. A megszállt területek reintegrációjáért felelős ukrán tárca pedig azt közölte, hogy csere keretében 45 elesett ukrán katona holttestét kapta vissza Ukrajna .

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson árról tájékoztatott, hogy keddre virradó éjjel a régió ért orosz ágyúzások következtében egy 68 éves helyi lakos életét vesztette Kupjanszk térségében.

A Kreml reagált az amerikai külügyminiszter megjegyzésére, miszerint Oroszország mérlegeli annak a lehetőségét, hogy békemegállapodás aláírása nélkül hagyja el Ukrajna területét – írja a Sky News. Moszkva szerint tisztességes és hosszú távú békére van szükség, ám jelen pillanatban esély sincs a tárgyalásokra.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő leszögezte, mielőtt tárgyalásokra kerülne sor „a potenciális partnerekkel”, Oroszországnak teljesítenie kell a „különleges katonai művelet” céljait.

Mint ismert, Joe Biden amerikai elnök a múlt héten kijelentette, szívesen tárgyalna Vlagyimir Putyinnal, amennyiben az orosz elnök komolyan fontolóra venné a háború lezárását. A Kreml válaszában emlékeztetett rá, Oroszország már megpróbált tárgyalásokat kezdeményezni az Egyesült Államokkal és a NATO-val, azonban süket fülekre talált.

Oroszország második számú bankját, a VTB-t története legnagyobb kibertámadása érte kedd délelőtt – számolt be a Reuters. A bank tájékoztatta ügyfeleit, hogy mobilalkalmazása és honlapja átmenetileg elérhetetlenné vált ugyan, ám adataik biztonságban vannak.

A bank közlése szerint sikerült visszavernie az ellene intézett túlterheléses támadást, amely során a hackerek szokatlanul nagy mennyiségű adatforgalommal próbálták elárasztani a hálózatot annak érdekében, hogy megbénítsák azt.

„A bank technológiai infrastruktúrája példa nélküli, külföldről érkező kibertámadásnak van kitéve. Ez a legkomolyabb támadás nemcsak az idei évben, hanem a bank működése óta eltelt időszakban” – írták közleményükben.

Volodimir Zelenszkij kedden ellátogatott a Donyeck megyei Szlovjanszkba, az ukrán elnök a fegyveres erők napja alkalmából találkozott a donyecki harcokban résztvevő ukrán katonákkal, kitüntetéseket adott át, és megemlékezett az elesettekről, akik „életüket adták Ukrajnáért” – derült ki egy közösségi oldalon megosztott felvételből.

„Köszönjük az erőtöket és a kitartásotokat. A függetlenség előőrsei vagytok” – mondott köszönetet a harcoló csapatoknak az elnök a Telegramon.

„Hiszek benne, hogy legközelebb már az ukrán Donyeckben és Luhanszkban fogunk találkozni” – mondta a két kelet-ukrajnai megye székhelyeire utalva, amelyeket az oroszbarát szakadárok ellenőriznek.

Dróntámadás érte a kurszki repülőteret Oroszországban – közölte Roman Sztarovojt, az oroszországi régió kormányzója kedden a Telegram-csatornáján.

„Egy olajtartály kigyulladt a kurszki repülőtér közelében dróntámadás következtében. Áldozatok nem voltak. A tüzet megfékezték. Minden szakszolgálat a helyszínen dolgozik” – írta a kormányzó.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint a kurszki repülőtér az Ukrajna ellen indított háború február 24-i kezdete óta nem fogad és nem indít polgári repülőgépeket. Kurszkban, valamint tíz másik dél- és közép-oroszországi repülőtéren, korlátozott repülési rendet vezettek be ekkor.

Hétfőn Szaratov és Rjazany megyében támadtak katonai repülőtereket ukrán drónok. Az orosz védelmi minisztérium szerint

a szovjet gyártmányú, kis magasságban repülő drónokat az orosz légierő légvédelme lelőtte, de a támadásban a műszaki személyzet három katonája így is életét vesztette, négy másik pedig megsebesült.

Két repülőgép burkolata kisebb sérüléseket szenvedett.

A tárca szerint a támadás a gyagilevói és az engelsi repülőtér ellen irányult, ahol az orosz légierő Tu-95-ös hadászati bombázói állomásoznak. A Readovka.news hírportál hétfői közlése szerint a drónokat feltehetően Harkiv megyéből indították, ami azt jelenti, hogy a Rjazany megyei Gyagilevóig mintegy 566 kilométert, a Szaratov megyei Engelsig 700 kilométert kellett megtenniük. A portál megjegyezte, hogy Moszkva 640 kilométerre van a feltételezett indítási helyszíntől.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Engels repülőteréről december 3-án és 4-én az amerikai Maxar cég kereskedelmi műholdjai felvételeket készítettek.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Gyagilevo és Engels elleni támadási kísérlet dacára

az orosz haderő hétfőn nagy pontosságú légi és tengeri indítású fegyverekkel mért csapást Ukrajna katonai komplexumának irányítási rendszerére és kapcsolódó létesítményeire, kommunikációs csomópontjaira, energetikai és katonai egységeire.

A támadás megsemmisítette mind a 17 kiválasztott célpontot, megnehezítve az ukrán utánpótlás vasúti szállítását.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett közigazgatási főtanácsának tagja a Szolovjov-Live médiacsatornának nyilatkozva kedden kijelentette, hogy az ukrán erők reggel óta lövik a zaporizzsjai atomerőmű ipari övezetét.

Az Oroszország által elcsatolt donyecki régióban lévő Horlivka polgármestere, Ivan Prihogyko Telegram-bejegyzésben közölte, hogy négy ukrán tüzérségi találat károkat okozott a Sztirol vegyi üzemben. A Donyecki Népköztársaságban a helyi hatóságok szerint az elmúlt nap folyamán négy civil életét vesztette, nyolc pedig megsebesült ukrán belövések következtében.

Megnyitották a forgalmat hétfőn a Kercsi-szoroson átívelő Krími híd egy kijavított szakaszán, ráengedve a járműveket a híd közúti részének jobb oldalára, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök is áthajtott gépkocsival.

A létesítményt, amely még további helyreállítást igényel, október 8-án egy felrobbantott teherautó rongálta meg. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a támadást az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége szervezte.

Az eseményen – utólag kiadott beszámolók szerint – Vlagyimir Putyin orosz elnök is megjelent, aki gépkocsival át is hajtott a hídon.

Putyin a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő – az Ukrajna elleni háború során elfoglalt – szárazföldi folyosó fontosságát hangsúlyozta.

Rámutatott, hogy ukrán hivatalos személyek még most is fenyegetik a hidat és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát.

Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes azt ígérte, hogy a közúti rész korlátozott áteresztő képességű bal oldalát márciusra teljesen helyreállítják.

A harci kezdeményezés a luhanszki és a donyecki régióban teljes mértékben az orosz erők kezében van, halad az előrenyomulás Artemivszk (Bahmut) és Szoledar irányában, de „jó a haladás” a Kreminna-Szvatove-Cservonopopivka irányban is – közölte Apti Alaudinov, az Ahmat nevű csecsen különleges egység parancsnoka a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva hétfőn

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán Kupjanszk irányában hatvanöt katonát, két gyalogsági harcjárművet és két kisteherautót, Liman irányában több mint hatvan halottat és sebesültet, három gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott járművet és négy kisteherautót, Donyeck térségében több mint hetven katonát, két harckocsit, négy páncélozott harcjárművet és négy kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig mintegy harminc katonát, két gyalogsági harcjárművet és három kisteherautót veszítettek.

Konasenkov szerint az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők hét ukrán vezetésipontra, 72 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 193 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, eltalálták egyebek között külföldi „zsoldosok” ideiglenes állomáshelyét a donyecki régióban lévő Kramatorszk és Dibrova település közelében, és megsemmisítettek egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-37-es lövegelhárító radarállomást, egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer radarállomását és egy lőszerraktárt.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös és egy MiG-29-es repülőgépet, a légvédelem pedig két Mi-8-as helikoptert, tíz drónt és két HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 339 repülőgépet, 180 helikoptert, 2628 drónt és 391 légvédelmi rakétarendszert, 6 996 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 910 sorozatvetőt, 3657 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7477 speciális katonai járművet veszítettek.

Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán nehéztüzérségi támadást. Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” sajtótisztje szerint Alcsevszkben legkevesebb kilenc civil vesztette életét HIMARS-támadás következtében.

A Rigában szerkesztett orosz ellenzéki Meduza hírportál a Baza és az Astra Telegram-csatornára hivatkozva azt írta, drón csapódott be az oroszországi Szaratov megyei Engels város katonai repterén, megrongálva két Tu-95-ös hadászati rakétahordozót.

Az incidensben a híradás szerint két katona megsebesült.

Roman Buszargin, Szaratov megye kormányzója Telegram-bejegyzésében közölte, hogy az ukrán határtól félezer kilométerre lévő Engels lakónegyedeiben nem történt rendkívül esemény, az illetékes szervek pedig ellenőrzik a katonai létesítményekben történtekről szóló híreket.

Orosz állami hírügynökségek szerint robbanás történt az oroszországi Rjazany megye egyik repülőterén, aminek következtében három ember életét vesztette. A TASZSZ ezen felül öt, a RIA Novosztyi hat sérültről számolt be. A történtek okát nem közölték. A Meduza azt írta, hogy Rjazany megyében csak Gyagilevóban van katonai reptér, ahol szintén Tu-95-ösök állomásoznak.

Az orosz védelmi minisztérium hétfő este közleményben erősítette meg, hogy az ukrán fél „megkísérelt” alacsonyan repülő, sugárhajtású drónokkal csapást mérni gyagilevói és az engelsi repülőtér ellen reptérre, de a légvédelmi eszközök elfogták az eszközöket. A drónok darabjai a repülőterekre zuhantak és felrobbantak, kisebb kárt okozva két repülőgép burkolatában. A támadás következtében három orosz katona életét vesztette, további négyet pedig kórházba kellett szállítani.

A tárca szerint az arra irányuló kísérlet ellenére, hogy terrorcselekménnyel zavarják meg az orosz nagyhatótávolságú légierő harci műveleteit, az orosz haderő közép-európai idő szerint 13 óra körül nagypontosságú légi és tengeri indítású fegyverekkel mért csapást Ukrajna katonai komplexumának irányítási rendszerére és kapcsolódó létesítményeire, kommunikációs csomópontjaira, energetikai és katonai egységeire.

A tárca szerint a csapás elérte célját, mind a 17 kijelölt létesítményt eltalálták, amivel megzavarták az ukrán fegyveres erők tartalékosai, a külföldi fegyverek, a haditechnikai eszközök és lőszerek vasúti szállítását a hadműveleti területre.

Az oroszországi Kurszk megyében, az Ukrajna határához közeli Tyotkino községben ukrán belövések következtében húsz magánházban károk keletkeztek. Személyi sérülés nem történt

A nyugati országokban jelentős tüzérségi lőszerhiány keletkezett az ukrajnai orosz hadművelet következtében – figyelmeztetett a cseh CSG hadiipari vállalat vezetője hétfői nyilatkozatában.

„A tüzérségi lőszerek mára hiánycikké váltak” – közölte Michal Strnad, a konszern tulajdonosa. Becslései szerint a kijevi vezetésnek nyújtott katonai támogatás következtében tíz-tizenöt évig is eltarthat, míg sikerül újra feltölteni a nyugati hadseregek készleteit.

Mint mondta, ennek hátterében a korlátozott gyártókapacitások állnak. Ezt a hiányt már az ukrán fegyveres erők is megérezték

– tette hozzá Strnad.

A CSG tulajdonosa szerint az európai hadseregek időközben már jelentős mértékben kiürítették fegyverkészleteiket, hogy Ukrajnát támogatni tudják. Strnad hangsúlyozta, hogy az ukrán erők hetente 40 ezer tüzérségi lőszert használnak fel több száz, Nyugatról szállított tarackból az orosz támadók ellen.

„Tényleg sokat szállítottak Ukrajnának. De a valóság az, hogy az ukránok ma kevesebbet lőnek, mint amire képesek lennének, mert egyszerűen nincs elég lőszerük”

– mondta.

Strnad közölte, hogy vállalata, a Czechoslovak Group mára a NATO-szabvány 155 milliméteres tüzérségi lőszerek európai termelésének 25-30 százalékát biztosítja. Az éves termelési kapacitásuk 80-100 ezer darab gránát. Hozzátette, hogy Európa éves termelése 270-300 ezer darab lehet ebből a lőszertípusból.

Az üzletember szerint a vállalat 250-300 új alkalmazottat tervez felvenni, hogy az éves termelést 150 ezer darabra növelhessék, ami azonban a termelőeszközök hosszabb beszállítási ideje miatt nagyjából két évet fog igénybe venni.

Strnad beszélt arról is, hogy a CSG Ukrajna fontos beszállítója, a szovjet időkből származó, korszerűsített fegyverzet tekintetében. Azonban – mint arra felhívta figyelmet – a készletek ezek esetében is kezdenek szűkösek lenni.