Külföldi harcosokra mért csapásról számolt be az orosz katonai szóvivő

Ezt jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége meghiúsult támadások és ellentámadások során Kupjanszk irányában mintegy harminc katona és két kisteherautó, Liman irányában több mint ötven halott és sebesült, három páncélozott harcjármű és négy speciális jármű, Donyeck környékén mintegy hetven katona, két harckocsi, két páncélozott harcjármű és öt kisteherautó, a donyecki régió déli részén pedig mintegy hatvan katona, egy gyalogsági harcjármű, két páncélozott harcjármű, két kétéltű páncélozott szállító jármű és öt gépkocsi volt.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a hadijelentés értelmében hat ukrán vezetésipontra, 62 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 137 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy Dnyipro melletti lőszerraktárt, amelyben több mint 100 HIMARS-rakétát és több mint hétezer külföldi gyártmányú nagykaliberű tüzérségi lövedéket tároltak, valamint további négy rakéta- és tüzérségi lőszerraktárt a Zaporizzsja megyei lévő Rozumivka község közelében. Az orosz légvédelem lelőtt két HIMARS-rakétát és egy Excalibur irányított tüzérségi lövedéket.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2565 drónt, 390 légvédelmi rakétarendszert, 6848 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 904 sorozatvetőt, 3620 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7381 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Vasárnap az Oroszország által elcsatolt területek több városából jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A donyecki régióban lévő Makijivkában három civil életét vesztette.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár döntő jelentőségűnek nevezte Németország Ukrajnának nyújtott támogatását az orosz támadás elleni ukrán küzdelemben a Die Welt am Sonntag című német vasárnapi lapban megjelent interjújában.

„Németország erős támogatása döntő különbséget jelent” – nyilatkozta Stoltenberg.

Korábban vezető ukrán tisztségviselők számos alkalommal bírálták a német politikai vezetést, mert szerintük Berlin túl lassan biztosított katonai felszerelést Kijevnek, és különösen azért, mert Németország nem volt hajlandó nehézfegyverzetet szállítani Ukrajnának.

A keddi bukaresti NATO-külügyminiszteri találkozó előtt két nappal Stoltenberg leszögezte, hogy a német fegyverkészletek életeket mentenek Ukrajnában, majd hozzátette: „Mindannyiunknak fent kell tartanunk, sőt, növelnünk kell Ukrajna támogatását.”

Németország a többi között korszerű Iris-T légvédelmi rendszert szállított Ukrajnának, az orosz rakéta- és dróntámadások elhárításához. Jövőre Berlin további három ilyen rakétavédelmi rendszert küld Kijevnek.

Stoltenberg rámutatott: Vlagyimir Putyin orosz elnök „egyre növekvő brutalitással” reagál az orosz katonai kudarcokra, példaként említve, hogy az orosz légitámadások a tél beállta előtt az ukrán energetikai infrastruktúrát célozzák.

„Putyin a téli időjárást is fegyverként igyekszik használni, de nem fog sikerrel járni” - fogalmazott a NATO főtitkára.

Ha igaz, amit a New York Times ír, akkor súlyos helyzetbe került jó pár NATO tagállam a tartalékfegyverek és –lőszerek tekintetében. A TASzSz által idézett cikk szerint harmincból húsznak nullára kerültek a készletei.

A NATO államok kereken kétharmada gyakorlatilag kimerítette lehetőségeit az ukrajnai fegyverszállítás kérdésében – írta szombaton a The New York Times az észak-atlanti szövetség képviselőire hivatkozva. Az orosz hírügynökség, azaz a TASZSZ által idézett cikk szerint húsz ország készlete áll majdnem nullán, ugyanakkor a szövetség maradéka megőrizte fegyverszállításának lehetőségét. Ez utóbbiak közé tartozik Francia-, Német- és Olaszország valamint Hollandia.

Amint az amerikai orgánum megjegyzi, Varsó és a balti államok különösen nehéz helyzetben vannak. A NATO tagjai általában negyvenmilliárd dollár értékű fegyvert adtak át Ukrajnának, ami Párizs éves katonai költségvetéséhez mérhető.

Segíthetett volna elkerülni a polgári áldozatokat, ha a luhanszki és a donyecki szakadár entitás előbb „egyesült” volna Oroszországgal – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, amikor novo-ogarjovói rezidenciáján katonaanyákat fogadott, akiknek a fia részt vesz az Ukrajna elleni „különleges hadműveletben”.

„Mostanra talán nyilvánvalóvá vált, hogy ennek az újraegyesítésnek korábban kellett volna megtörténnie, és akkor nem lett volna ennyi civil áldozat, nem halt volna meg ennyi gyermek az ágyúzásban és így tovább. De jó, hogy egyáltalán megtörtént” – fogalmazott az orosz vezető.

Putyin szerint az orosz hatóságok őszintén azt feltételezték 2014-ben, hogy a minszki megállapodások keretében mind a Luhanszki, mind a Donyecki Népköztársaság „újra egyesülhet Ukrajnával”. Moszkva a két szakadár régiót idén februárban függetlennek ismerte el, majd szeptemberben másik három ukrán megyével Oroszországhoz csatolta.

„Ami az előző években történt, az nagyrészt annak volt a következménye, hogy mi mindig is, úgymond, idegen réten játszottunk vagy éltünk. A mai események pedig egyfajta belső megtisztuláshoz és megújuláshoz vezetnek” – hangoztatta.

Putyin szerint a kilencvenes és a kétezres évek fordulóján Oroszországot kívülről próbálták meg irányítani.

„Lényegében az ő erőfeszítéseik következtében kerültünk ebbe a helyzetbe, egyebek között a különleges hadművelet övezetébe is” – hangoztatta.

Az orosz vezető a katonaanyákkal folytatott megbeszélésen azt is mondta, hogy Oroszország „minden kétséget kizáróan” el fogja érni kitűzött céljait Ukrajnában, és nem fog változtatni országépítő tervein. Meglátása szerint a siker záloga az egység.

Ígéretet tett arra, hogy az orosz vezetés fontolóra veszi az orosz katonáknak járó kedvezmények visszamenőleges kiterjesztését azokra a „népfelkelőkre”, akik 2014 óta harcoltak a Donyec-medencében.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy Harkiv megyében az orosz légierő nagy pontosságú fegyverekkel mért csapást lengyel „zsoldosok” három ideiglenes állomáshelyére, aminek következtében mintegy kétszázan életüket vesztették. Hasonló csapásban, a donyecki régióban lévő Sziverszk és Szlovjanszk térségében, az ukrajnai idegenlégió további több mint száz embert, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet és nyolc járművet veszített.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége sikertelen támadások és ellentámadások nyomán Kupjanszk irányában mintegy harminc katona, három gyalogsági harcjármű és négy páncélozott jármű, Limannál mintegy hetven halott és sebesült, egy harckocsi, négy páncélozott harcjármű és két kisteherautó, Donyeck irányában mintegy hatvan katona, két harckocsi és három gyalogsági harcjármű, a donyecki régió déli részén pedig több mint félszáz katona, két páncélozott jármű és két kisteherautó volt.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erő hat vezetési pontra, 67 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú AN/TPQ–50-es lövegelhárító radarállomást és egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt. Az orosz légvédelem négy ukrán drónt, valamint HIMARS és Vilha sorozatvetők öt rakétáját lőtte le.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2562 drónt, 390 légvédelmi rakétarendszert, 6813 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 902 sorozatvetőt, 3620 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7352 különleges katonai járművet veszítettek.

A nap folyamán az Oroszország által elcsatolt régiók több városából jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A Dnyeper bal partján, a Herszon megyei Novaja Kahovkát és a szomszédos településeket ért aknatűzben négy civil életét vesztette.

Kimenekítik az ukrán erők által nemrég visszavett Herszon város kórházaiból az összes beteget az orosz erők folyamatos ágyúzásai miatt – közölte pénteken Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai megye kormányzója.

„Az állandó orosz ágyúzás miatt evakuáljuk a kórházi betegeket Herszonból” - írta a kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Szavai szerint a Herszonban lévő megyei kórházban kezelt gyerekeket már a szomszédos megye központjába, Mikolajivba szállították, ahol minden szükséges orvosi ellátást megkapnak. Tájékoztatott arról, hogy a herszoni regionális pszichiátriai intézet betegeit is evakuálták. Odesszába száz beteget szállítottak át arra az időre, amíg nem szűnnek meg az orosz támadások – tette hozzá.

A kormányzó közölte pénteken azt is, hogy csak a csütörtöki nap folyamán tíz helyi lakos vesztette életét, és 54 sérült meg a megyében az orosz támadások következtében. Hozzátette, hogy az orosz erők egy nap alatt 49-szer nyitottak tüzet Herszon megye területére.

Több mint 15 ezer embernek veszett nyoma Ukrajnában a kilenc hónapja tartó háborúban – közölte csütörtökön Kijevben az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottságának (ICMP) egyik vezetője.

A hágai székhelyű bizottság, amelyet a balkáni háború idején hoztak létre az 1990-es években, júliusban nyitott irodát Kijevben, hogy dokumentálja és nyomon kövesse az eltűnt személyeket.

Matthew Holliday, az ICMP európai programigazgatója közölte: nem tudni, hány embert kényszerítettek áttelepülésre, tartanak fogságban Oroszországban, ahol életben vannak, de elszakadtak a családjuktól, illetve hány ember halt meg, és temették el hevenyészett sírokba.

A nyomozás Ukrajnában még évekig fog tartani a harcok megszűnte után – mondta Holliday a Reuters brit hírügynökségnek adott interjúban. A 15 ezer óvatos becslés, ha figyelembe veszik, hogy csak Mariupol kikötővárosban a hatóságok szerint legalább 25 ezer ember halt meg vagy tűnt el.

A volt Jugoszlávia területén folyó háborúk idején az ICMP több mint 27 ezer embert talált meg egy adatbázisban tárolt DNS-minták és a hozzátartozók DNS-mintái összevetésével a 40 ezer eltűntnek nyilvánított személy közül.

A szervezet Kijevben is megkezdte a DNS-minták gyűjtését, és a többéves működéshez való alkalmasság érdekében növeli a kapacitást, ami az ügyészeknek is segítségére lesz a háborús bűncselekmények ügyében indítandó eljárásokhoz.

Az ukrán főváros lakóházainak egyharmadában már van fűtés, a kijeviek felénél pedig áramszolgáltatás – számolt be Vitalij Klicsko kijevi polgármester pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A városvezető kiemelte, hogy a szakemberek tovább folytatják a helyreállítási munkálatokat, az ukrajnai polgári infrastrukturális létesítmények elleni szerdai újabb nagyszabású orosz rakétatámadás következményeinek elhárítását. Hozzátette: az energetikai szakemberek azt tervezik, hogy a nap folyamán területenként felváltva, az összes fogyasztónál bekapcsolják az áramot három órára.

Az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtószolgálatán keresztül arról tájékoztatott, hogy kijevi idő szerint délelőtt 11 óráig az ukrajnai áramtermelők az ország fogyasztási szükségleteinek több mint 70 százalékát biztosították, a létfontosságú infrastrukturális létesítmények minden területen áram alatt vannak. Mindenekelőtt a kazánházakat, gázelosztó állomásokat, vízműveket és tisztító létesítményeket látták el árammal. Egyes régiókban már az elektromos közösségi közlekedés is működik.

Az atomerőművek folyamatosan egyre több áramot termelnek, emellett a zaporizzsjai atomerőmű áramszükségleteit is kielégítik. A rakétatámadások utáni károk ellenére a hő- és vízerőművek működnek, valamint a zöld energiaforrások egy része is.

Az Ukrenerho megjegyezte, hogy továbbra is folynak a munkálatok a lakossági fogyasztók áramellátásának helyreállításán, de ennek ütemét a nehéz időjárási viszonyok – az erős szél, az eső és az éjszakai mínusz fokok – lassítják.

A ukrán vezérkar a Facebookon arról számolt be, hogy a Zaporizzsja megyei – orosz megszállás alá került – Melitopol város közelében, Zelenij Jar településen az ukrán erők felszámoltak egy orosz élőerő-összpontosulást. A megerősített adatok szerint húsz orosz katona meghalt, és 15 megsebesült.

A kijevi katonai vezetés összesítése alapján az elmúlt napon mintegy 430 orosz katona halt meg, velük együtt az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége megközelítőleg 86 150-re nőtt.