Herszoni kormányzó: Orosz erők csapást mértek a Herszont tápláló távvezetékre

Erről számolt be Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója.

A tisztségviselő közölte, hogy újra van áram azokban a lakásokban, amelyeket szombatig vissza tudtak kapcsolni a vezetékre. Hozzátette, hogy a szakemberek feszültség alá helyeztek egy másik nagyfeszültségű vezetéket is, így hamarosan újabb házakba tér vissza az áramszolgáltatás.

Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy a reggeli órákban az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre Krivij Rihben a vasúthálózat ellen. Közölte, hogy két rakéta csapódott be, és komoly károkat okozott a közlekedési infrastruktúrában. A támadásban az eddigi információk alapján senki sem sérült meg – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője nyilvánosságra hozta, hogy szombaton Ukrajna-szerte hét civil vesztette életét és 19 sérült meg orosz támadások következtében.

A Dnyipro városát ért szombati rakétacsapás miatt egy embert holtan találtak egy ház romjai alatt. A támadás során 13 helyi sérült meg, közülük hármat kórházban ápolnak.

Herszon megyét szombaton 54 ízben lőtték az orosz erők, aminek következtében egy civil meghalt, ketten, köztük egy gyermek pedig megsebesültek – közölte a régió kormányzója.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó eközben arról adott hírt, hogy az ukrán erők Sztelmahivka közelében visszaverték az orosz csapatok támadásait. A település területén az oroszok TOSz-1A típusú nehéz lángszóró rendszereket használtak. „Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek az elmúlt nap során két orosz parancsnoki állást, tizenegy élőerő-, fegyver- és katonai felszerelésösszpontosulás területét, valamint az ellenség egy másik fontos objektumát találták el” – írta Hajdaj a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig Ukrajnában hozzávetőleg 87 310 orosz katona halt meg, közülük mintegy hatszázan az elmúlt nap alatt. Az ukrán katonák egyebek mellett mostanáig megsemmisítettek 2905 harckocsit és 1897 tüzérségi rendszert.

Észt védelmi miniszter: Oroszország nem gyengült meg kritikus mértékben

Hanno Pevkur észt védelmi miniszter szerint Oroszország nem gyengült meg kritikus mértékben az ukrajnai háború első kilenc hónapja során.

„Őszintén és világosan kell fogalmaznunk: az orosz haditengerészet és légierő többé-kevésbé ugyanolyan nagyméretű, mint a háború előtt” – hangsúlyozta Pevkur a dpa német hírügynökségnek berlini látogatásán. Habár az orosz szárazföldi erők jelentős veszteségeket szenvedtek, „inkább hamarabb, mint később”, de vissza fogják állítani az orosz-ukrán háború február 24-i megindítása előtti méretüket, vagy akár még nagyobbat is – emelte ki a tárcavezető.

Pevkur szerint Moszkva tanulni fog ukrajnai katonai tapasztalataiból.

Nagy hatótávolságú precíziós levegő-föld rakéták semmisítették meg az ukrán fegyveres erők egy nagy arzenálját a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih városban, egy üzem raktárhelyiségeiben – ismertette Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést.

A tábornok közlése szerint az elmúlt napon nagy pontosságú légi rakéták három vezetési pontot, 25 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, két tüzérségi üteget, egy Osza-AKM légvédelmi rakétaindítót, egy légi célfelderítő és -követő radarállomást, valamint öt lőszerraktárt számoltak fel.

A harcászati légierő repülőgépei két vezetési pontra, valamint 53 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, aminek következtében több mint 300 nacionalista életét vesztette, és mintegy 50 haditechnikai eszköz üzemképtelenné vált.

A beszámoló szerint az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, négy drónt és egy Szmercs rakétát. A rakéta- és tüzérségi csapatok 62 vezetési pontot, 596 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint 52 tüzérségi és aknavetőállást lőttek – mondta.

Az orosz védelmi tárca összesítése alapján az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 183 repülőgépet, 128 helikoptert, 1049 drónt, 325 légvédelmi rakétarendszert, 3309 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 447 rakétasorozatvetőt, 1722 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3270 speciális katonai járművet veszítettek.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy vizsgálatot indított egy brit parlamenti képviselő rokonának az ukrajnai konfliktusban játszott szerepe kiderítésére. A közleményben Grant néven megemlített férfi a gyanú szerint egy zsoldoscsoport orosz haditechnikai eszközök elleni támadását vezette.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár döntő jelentőségűnek nevezte Németország Ukrajnának nyújtott támogatását az orosz támadás elleni ukrán küzdelemben a Die Welt am Sonntag című német vasárnapi lapban megjelent interjújában.

„Németország erős támogatása döntő különbséget jelent” – nyilatkozta Stoltenberg. Korábban vezető ukrán tisztségviselők számos alkalommal bírálták a német politikai vezetést, mert szerintük Berlin túl lassan biztosított katonai felszerelést Kijevnek, és különösen azért, mert Németország nem volt hajlandó nehézfegyverzetet szállítani Ukrajnának.

A keddi bukaresti NATO-külügyminiszteri találkozó előtt két nappal Stoltenberg leszögezte, hogy a német fegyverkészletek életeket mentenek Ukrajnában, majd hozzátette: „mindannyiunknak fent kell tartanunk, sőt, növelnünk kell Ukrajna támogatását”.

Németország a többi között korszerű Iris-T légvédelmi rendszert szállított Ukrajnának,

az orosz rakéta- és dróntámadások elhárításához. Jövőre Berlin további három ilyen rakétavédelmi rendszert küld Kijevnek.

Stoltenberg rámutatott: Vlagyimir Putyin orosz elnök „egyre növekvő brutalitással” reagál az orosz katonai kudarcokra, példaként említve, hogy az orosz légitámadások a tél beállta előtt az ukrán energetikai infrastruktúrát célozzák. „Putyin a téli időjárást is fegyverként igyekszik használni, de nem fog sikerrel járni” – fogalmazott a NATO főtitkára.

Olekszandr Vilkul, a Krivij Rih-i Katonai Adminisztráció vezetője elmondta, hogy november 27-én reggel orosz csapódtak be a városban – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.

A helyi önkormányzat felszólította a civileket, hogy maradjanak az óvóhelyeken.

Az ukrán hatóságok azt közölték, hogy a rakéták a helyi vasútvonalat találták el, amiben komoly kárt tettek, a síneket emiatt sokáig nem lehet majd használni.

Az orosz erők csapást mértek vasárnap a Herszon városát tápláló villamos vezetékekre, az energetikai szakemberek azonban alig fél óra alatt rendbe hozták a hálózatot – számolt be Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója.

A tisztségviselő közölte, hogy újra van áram azokban a lakásokban, amelyeket szombatig vissza tudtak kapcsolni a vezetékre. Hozzátette, hogy a szakemberek feszültség alá helyeztek egy másik nagyfeszültségű vezetéket is, így hamarosan újabb házakba tér vissza az áramszolgáltatás.

Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy a reggeli órákban az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre Krivij Rihben a vasúthálózat ellen. Közölte, hogy két rakéta csapódott be, és komoly károkat okozott a közlekedési infrastruktúrában. A támadásban az eddigi információk alapján senki sem sérült meg – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az orosz erők vasárnap a Donyec-medencében, a Sziverszkij Donec két partján fekvő Szeverodoneck és Liszicsank városát ostromolták heves tüzérségi tűzzel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap az orosz invázió február 24-i kezdete óta először látogatott a keleti frontvonalra, Harkivba.

A szüntelen tüzérségi tűz alatt lévő Szeverodonecket „az ellenség rohamozza” – áll az ukrán vezérkar egyik vasárnapi közleményében. A helyi hatóságok szerint az orosz erők az ostromot utcai harcokkal folytatják. A városban a háború előtti százezer lakosból mindössze tizenkét-tizenhárom ezren maradtak.

A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) elemzői szerint az orosz erőknek továbbra sem sikerült körülzárniuk a várost,

és az ukrán védők „rettenetes veszteségeket” okoztak az orosz hadseregnek. Az ukrán fél az intézet szerint szintén komoly veszteségeket szenvedett, polgári lakosokban és katonákban egyaránt.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó szerint Liszincsanszkban „súlyosan romlott” a helyzet. Egy lövedék egy lakóházba csapódott be, egy kislány a helyszínen meghalt, négy másik embert kórházba szállítottak. A városban leromboltak egy mozit és huszonkét lakóházat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap az északkelet-ukrajnai Harkivba, Ukrajna második legnagyobb városába látogatott, ahonnan Moszkva az utóbbi hetekben kivonta az erőit, hogy máshová csoportosítsa át.

„Harkivban és a térségében 2229 ház omlott össze. Helyreállítjuk, átépítjük, visszahozzuk ide az életet. Harkivba és minden más városba és faluba, amelyet elért a baj” – mondta az elnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett videóban.

A videófelvétel szerint az államfő katonákat tüntetett ki,

megtekintette a városban lerombolt infrastruktúrát és az orosz hadsereg által hátrahagyott, kiégett katonai járműveket. Az elnök látogatása után több robbanást lehetett hallani a városban – jelentette a Reuters brit hírügynökség a helyszínről. A városközpont felett sűrű füst gomolygott.

A vasárnap este Telegram-csatornáján közzétett videóban Zelenszkij bejelentette, hogy menesztette az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Harkiv megyei vezetőjét.

„Jöttem, láttam és felmentettem a biztonsági szolgálat megyei vezetőjét, mert a háború első napjaitól nem a város védelméért dolgozott, hanem csak saját magára gondolt” – mondta az elnök. Zelenszkij 2020 márciusában nevezte ki a most menesztett Roman Dugyint a megyei biztonsági szolgálat élére.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) adatai szerint több mint nyolcmillió ukrán vált belső menekültté a háború kezdete óta, 6,6 millióan pedig külföldre menekültek. Az orosz invázió előtt 37 millióan éltek a kijevi kormány ellenőrizte területeken.

Több mint 5 millió eurót (1,9 milliárd forint) gyűjtöttek össze litván állampolgárok,

hogy katonai drót vásároljanak Ukrajna számára. A Bayraktar TB2 típusú, török gyártmányú repülő eszközre három és fél nap alatt gyűlt össze a pénz a 2,8 millió lakosú balti országban.

„Valószínűleg ez az első eset a történelemben, hogy egy ország állampolgárai meg tudtak vásárolni egy nehézfegyvert, hogy azt egy másik országnak adományozzák” – mondta a kezdeményezést elindító Laisves TV online televízió alapítója, Andrius Tapinas. A litván védelmi miniszter, Arvydas Anusauskas vasárnap közölte, hogy helyettese a jövő hét elején Törökországba utazik aláírni a vásárlásról szóló szándéknyilatkozatot.