Von der Leyen: Az EU sürgősségi támogatást nyújt Ukrajnának az áram helyreállításához

Az Európai Bizottság elnöke Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonos beszélgetést.

A testület jelenleg az EU Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központján keresztül előkészíti a tagállamoktól és közvetlenül a bizottság vésztartalékából származó adományok mielőbbi eljuttatását Ukrajnának. A szállítmány 200 közepes méretű és egy nagy elektromos transzformátort, illetve 40 aggregátort tartalmaz, amelyek képesek egy-egy kis- és közepes méretű kórház szünetmentes áramellátását biztosítani.

A transzformátorokat Litvánia, az aggregátorokat Románia ajánlotta fel. Az Európai Bizottság emellett új energiaügyi vészhelyzeti központ létrehozásán dolgozik Lengyelországban – tájékoztatott a testület elnöke.

Csütörtökön az ukrán elnök emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolta meg Oroszországot, miután újabb rakétacsapások áramszüneteket okoztak Ukrajna-szerte. A támadásokban legkevesebb tízen életüket veszették.

Az ukrán kézen lévő atomerőműveket leválasztották a hálózatról, a zaporizzsjai erőműben pedig aggregátorokkal biztosítják az energiát a kulcsfontosságú berendezéseknek.

Az ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsában videókapcsolaton keresztül arról beszélt, hogy emberek milliói maradtak áram és víz nélkül az országában, miután az orosz csapatok egyetlen nap alatt 70 rakétát lőttek ki Ukrajnára.

NATO-főtitkár: A NATO addig segíti Ukrajnát, amíg kell

A szövetség segít Ukrajnának abban, hogy fegyveres erőit a nyugati szabványoknak megfelelő modern hadsereggé alakítsa – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki a NATO-külügyminiszterek jövő heti romániai találkozója előtt nyilatkozott a sajtónak. A Sky News felidézte, hogy Stoltenberg azt is elmondta, hogy a szövetség abban is támogatni fogja Ukrajnát, hogy egy napon csatlakozzon a szövetséghez.

„A NATO mindaddig kitart Ukrajnával, ameddig kell. Nem hátrálunk meg” – mondta. „A szövetségesek példátlan katonai támogatást nyújtanak, és arra számítok, hogy a külügyminiszterek is beleegyeznek abba, hogy fokozzák a nem halálos támogatást.”

Stoltenberg elmondta, hogy a 30 nemzetet tömörítő biztonsági szervezet tagjai üzemanyagot, generátorokat, egészségügyi felszerelést, téli felszerelést és drónzavaró eszközöket szállítottak, de a tél beköszöntével még többre lesz szükség, különösen, amikor Oroszország megtámadja Ukrajna energiainfrastruktúráját. „A bukaresti találkozónkon még többet fogok kérni” – mondta.

A november 29-30-i bukaresti találkozóra csaknem tizenöt évvel azután kerül sor, hogy a NATO megígérte, hogy Ukrajna és Grúzia egy napon a szervezet tagjai lesznek – ez az ígéret, amely mélyen feldühítette Oroszországot.

Vlagyimir Putyin elnök szerint az orosz védelmi iparnak fel kell használnia az ukrajnai háború során szerzett tapasztalatokat a modern nyugati fegyverek elleni küzdelemben.

Ez javítaná az orosz fegyverrendszerek minőségét, megbízhatóságát és harcképességét – jelentette ki Putyin a Rosztek orosz védelmi részvénytársaság fennállásának 15. évfordulóján.

A Rosztek mintegy 700 orosz csúcstechnológiai vállalatot tömörít, főként a védelmi ágazatban. A holding vezetője Szergej Csemezov korábban a KGB ügynöke volt.

Segíthetett volna elkerülni a polgári áldozatokat, ha a luhanszki és a donyecki szakadár entitás előbb „egyesült” volna Oroszországgal – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, amikor novogarjovói rezidenciáján katonaanyákat fogadott, akiknek a fia részt vesz az Ukrajna elleni „különleges hadműveletben”.

„Mostanra talán nyilvánvalóvá vált, hogy ennek az újraegyesítésnek korábban kellett volna megtörténnie, és akkor nem lett volna ennyi civil áldozat, nem halt volna meg ennyi gyermek az ágyúzásban és így tovább. De jó, hogy egyáltalán megtörtént” – fogalmazott az orosz vezető.

Putyin szerint az orosz hatóságok őszintén azt feltételezték 2014-ben, hogy a minszki megállapodások keretében mind a Luhanszki, mind a Donyecki Népköztársaság „újraegyesülhet Ukrajnával”. Moszkva a két szakadár régiót idén februárban függetlennek ismerte el, majd szeptemberben másik három ukrán megyével Oroszországhoz csatolta.

„Ami az előző években történt, az nagyrészt annak volt a következménye, hogy mi mindig is, úgymond, idegen réten játszottunk vagy éltünk. A mai események pedig egyfajta belső megtisztuláshoz és megújuláshoz vezetnek” – hangoztatta.

Putyin szerint a kilencvenes és a kétezres évek fordulóján Oroszországot kívülről próbálták meg irányítani.

„Lényegében az ő erőfeszítéseik következtében kerültünk ebbe a helyzetbe, egyebek között a különleges hadművelet övezetébe is”

– hangoztatta.

Az orosz vezető a katonaanyákkal folytatott megbeszélésen azt is mondta, hogy Oroszország „minden kétséget kizáróan” el fogja érni kitűzött céljait Ukrajnában, és nem fog változtatni országépítő tervein. Meglátása szerint a siker záloga az egység.

Ígéretet tett arra, hogy az orosz vezetés fontolóra veszi az orosz katonáknak járó kedvezmények visszamenőleges kiterjesztését azokra a „népfelkelőkre”, akik 2014 óta harcoltak a Donyec-medencében.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy

Harkiv megyébenaz orosz légierő nagy pontosságú fegyverekkel mért csapást lengyel „zsoldosok” három ideiglenes állomáshelyére, aminek következtében mintegy kétszázan életüket vesztették.

Hasonló csapásban, a donyecki régióban lévő Sziverszk és Szlovjanszk térségében, az ukrajnai idegenlégió további több mint száz embert, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet és nyolc járművet veszített.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége sikertelen támadások és ellentámadások nyomán Kupjanszk irányában mintegy harminc katona, három gyalogsági harcjármű és négy páncélozott jármű, Limannál mintegy hetven halott és sebesült, egy harckocsi, négy páncélozott harcjármű és két kisteherautó, Donyeck irányában mintegy hatvan katona, két harckocsi és három gyalogsági harcjármű, a donyecki régió déli részén pedig több mint félszáz katona, két páncélozott jármű és két kisteherautó volt.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erő hat vezetési pontra, 67 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-50-es lövegelhárító radarállomást és egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt. Az orosz légvédelem négy ukrán drónt, valamint HIMARS és Vilha sorozatvetők öt rakétáját lőtte le.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint

az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2562 drónt, 390 légvédelmi rakétarendszert, 6813 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 902 sorozatvetőt, 3620 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7352 különleges katonai járművet veszítettek.

A nap folyamán az Oroszország által elcsatolt régiók több városából jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A Dnyeper bal partján, a Herszon megyei Novaja Kahovkát és a szomszédos településeket ért aknatűzben négy civil életét vesztette.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrajnai konfliktus tartós megoldásához elengedhetetlen, hogy Oroszország kivonuljon az általa megszállt összes ukrán területről. A Financial Timesnak nyilatkozva hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha van lehetőség a Krím békés, nem fegyveres visszaszerzésére, akkor ő ezt a megoldást pártolná.

Zelenszkij a londoni üzleti napilap pénteki kiadásában megjelent interjúban kijelentette: az ukrán infrastruktúra lerombolását célzó új orosz stratégia sem gyengíti Ukrajna eltökéltségét összes megszállt területének felszabadítására.

„Minden területet vissza kell szereznünk, és ha nincs diplomácia, akkor ennek módja a csatatér” – fogalmazott az ukrán államfő.

Hozzátette: ha Ukrajna nem kapja vissza összes megszállt területét, akkor a háború egyszerűen „befagy”, és csak idő kérdése, hogy mikor tör ki újra.

A Financial Times felidézte, hogy Oroszország szerdán hetven rakétát lőtt ki ukrajnai infrastrukturális célpontokra. Emiatt Ukrajna 80 százalékában megszűnt az áram- és a vízszolgáltatás, és egy időre mind a 15 ukrán atomreaktort le kellett kapcsolni a hálózatról az áramszolgáltatás instabillá válása miatt.

Zelenszkij, aki a Financial Times beszámolója szerint a szintén vízszolgáltatás nélkül maradt kijevi elnöki irodában fogadta a lap újságíróit, kijelentette: az e héten végrehajtott támadások elképzelhetetlenek lennének a modern világban, hiszen „talán 80-90 éve” nem fordult elő olyasmi az európai kontinensen, hogy egy ország teljes sötétségbe boruljon.

Hozzátette ugyanakkor, hogy „az állam remekül szembeszállt” a problémákkal, „az energiaipari dolgozók, a rendkívüli helyzetek minisztériuma, az aknamentesítők, mindenki” az áramszolgáltatás helyreállításán dolgozott, és azon, hogy „legalább egy kis víz legyen”.

Csütörtökre megkezdődött a reaktorok visszakapcsolása a hálózatra, és Kijev egyes kerületeiben már ismét van vízszolgáltatás – áll a Financial Times írásában.

Az Oroszország által 2014-ben megszállt Krímmel kapcsolatban a lap felidézte: Kijev egyes nyugati partnerei attól tartanak, hogy ha Ukrajna kísérletet tesz e terület visszaszerzésére, akkor az a háború veszélyes eszkalációjához, akár nukleáris fegyverek bevetéséhez is vezethet.

Zelenszkij erre utalva kijelentette: megérti, hogy „mindenki zavarodott a helyzet miatt, és azzal kapcsolatban, hogy mi történik a Krímmel”.

Az ukrán elnök hozzátette: ha valaki olyan megoldást kínál, amely lehetővé teszi a Krím megszállásának megszüntetését nem katonai eszközökkel, akkor ő ezt a megoldást pártolná.

Az ukrán-magyar határszakaszon 6060-an léptek be pénteken Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5470-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton.

A beléptetettek közül a rendőrség 170 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 84 ember – köztük 31 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.